Téli gumi, hólánc - itthon és Európa-szerte

Téli gumi, hólánc - itthon és Európa-szerte

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Magyarországon a KRESZ egyelőre nem rendelkezik a téli gumi használatáról. Bár egyre többen vélik úgy, hogy jogszabályi szinten kellene azt kötelezővé tenni a téli időszakra, jelenleg azonban a téli abroncsok használata mindössze erősen ajánlott. Mivel Európa-szerte nem egységes a téli gumira és a hóláncra vonatkozó szabályozás, semmiképpen nem érdemes útnak indulni nélkülük.

 

 

Külföldi, téli utazás előtt mindenképpen érdemes pontosan tájékozódni az illetékes konzulátusnál, esetleg a Külügyminisztérium honlapján a téli gumira és a hóláncra vonatkozó előírásokról. Sok határátkelőhelyen ellenőrzik a téli gumi vagy legalábbis a hólánc meglétét, és hiánya esetén vissza is fordíthatnak minket.

 


Figyelmetlenségünket vagy spórolási szándékunkat testi épségünk és pénztárcánk is bánhatja: Ausztriában például ötezer eurós büntetés is kiszabható a közlekedés résztvevőinek veszélyeztetése miatt. Vannak országok, ahol időszakosan kötelező a téli gumi, sokhelyütt ajánlott, vagy csak bizonyos útszakaszokon büntetik a nem az időjárásnak megfelelően felszerelt gépjárművek vezetőit.

Ausztria
Ausztriába határellenőrzés híján ugyan áthajthatunk nyári gumival is, de komoly büntetéssel számolhatunk: a 2008. január 1-jén életbe lépett új törvény szerint ugyanis november 1. és április 15. között a téli abroncs használata kötelező télies időjárás esetén. Vonatkozik ez a szabály a személyautókra és a 3,5 tonnánál kisebb tehergépkocsikra, amelyek havas úton vagy az összes keréken téli gumival, vagy a hajtott kerekeken hólánccal közlekedhetnek csak. Hóláncot viszont csakis az utat borító összefüggő hó-, illetve jégtakaró esetén lehet használni. Ha a szabályt megszegjük, a büntetés legalább 35 euro összegű - baleset okozása esetén viszont ez az összeg többszörösére növekszik. Négy évszakos gumit is használhatunk, de csak akkor, ha az M+S jelzéssel ellátott. A radiál téli gumiknak minimum 4 mm profilmélységgel kell rendelkezniük.

Szlovákia
Havas, jeges úton köteleznek bennünket a téli gumi használatára, illetve bizonyos hegyi utakon a behajtás csak hólánc használata esetén megengedett. Fontos tudni, hogy 2009. februárjától egész évben kötelező a tompított fény használata, lakott területen 50 km/h, autópályán pedig 130 km/h a sebességkorlát.

Csehország
A 3,5 tonna össztömeget meghaladó járművek esetében (legalább a hajtott kerekeken) azokon az útszakaszokon kötelező a minimum 6 mm-es profilmélységű téli gumik használata, melyeket a “Zimni vybava” jelöléssel láttak el. Szintén táblák figyelmeztetnek a hólánc kötelező használatára is.

Szlovénia

Március 15-ig kötelező a téli gumi használata, 5 cm-t meghaladó hótakaró esetén pedig a hólánc is - meglétét már a határon is ellenőrizhetik.

2008. májusától új közlekedésbiztonsági szabályozásokat léptetett életbe a Szlovén Köztársaság. 120 euróra büntetik a túl lassú, torlódást okozó vezetést, és tudnunk kell, hogy súlyosabb szabálysértések esetén (egyes 250 eurót meghaladó büntetések) a gépjárművet elkobozhatják - a legsúlyosabb esetekben pedig 6-12 órás szabadságvesztésre is sor kerülhet. Nem árt tudni, hogy a szabálytalan előzést akár 500 eurónk is bánhatja.

Németország
Ha gépjárművünket nem látjuk el az időjárási viszonyoknak megfelelő felszereléssel, 40 euróval is szegényebbek lehetünk. A téli hónapokban mindenképpen javasoljuk az egyébként is kötelező téli gumik, szükség szerint a hólánc használatát - utóbbi használata csak a kijelölt útszakaszokon kötelező.

Magyarország
A hólánc használata hazánkban csak akkor kötelező, ha erre tábla vagy egyéb figyelmeztetés hívja fel az autósok figyelmét az adott útszakaszon. Csak havas, jeges úton szabad használni, és a hólánccal felszerelt gépjárműre 50 km/órás sebességkorlát vonatkozik. A “Hólánc használata kötelező” jelzőtábla azt jelenti, hogy az úton közlekedő járműnek (gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű) legalább egy hajtott tengelyén a gumiabroncsokat hólánccal kell felszerelni. Az úgynevezett „spikes”, avagy hókarom használatát a következőképpen szabályozza a vonatkozó törvény: „A fém kapaszkodó körmökkel vagy vezetőélekkel felszerelt kerekű járművel szilárd burkolatú úton közlekedni és vasúti átjárón áthaladni abban az esetben szabad, ha a kapaszkodó körmöket, illetőleg a vezetőéleket védőabronccsal látták el”.

[right">D.A.S.[/right">



Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}