Illeték - 2010

Illeték - 2010

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

2010-ben is több ponton módosul az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.), a változások a terhek csökkentésének irányába mutatnak.

 

illetek

 

ÚJ ELEMEK AZ ITV.-BEN

Bővül a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség köre, mert új tárgyként bekerült a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének szabálya. Mind az illeték alapja, mind az illetékfizetési kötelezettség keletkezése speciálisan alakul: az illeték alapja a társaság tulajdonában álló belföldi ingatlanok forgalmi értéke olyan arányban, amilyen arányt a vagyonszerző tulajdonában lévő összes vagyoni betét képvisel a társaság vagyoni betéteinek összességében.
Az illetéket pedig csak akkor kell majd megfizetni, ha az összeszámítandó vagyoni betétek aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75 százalékát. E 75 százalékos részesedés vizsgálatakor azonban figyelembe kell venni a vagyonszerző házastársának, bejegyzett élettársának, gyermekének, szülőjének, az e személyek - önálló vagy együttes - többségi tulajdonában álló gazdálkodószervezeteinek; továbbá az e személyekkel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodószervezeteinek szerzését is.
A kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési és ajándékozási illetékkedvezménye szintén új elem. Erre akkor jogosult a vagyonszerző, ha önállóan vagy a többi vagyonszerzővel együttesen a tulajdonukban levő vagyoni betétek aránya meghaladja a cég összes vagyoni betétjének 50%-át.
AZ ILLETÉKMÉRTÉKEK CSÖKKENÉSE
2010. január 1-jétől jelentős mértékben csökken a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke. A korábbi 10% helyett - a 2010. január 1. napját követően illetékkiszabásra bejelentett vagyonszerzési ügyekben - az illeték mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
Ingatlan résztulajdonának, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az ingatlanonkénti 1 milliárd forintos értékhatárt és a 200 millió forintos illetékmaximumot is arányosítani kell.
Csökken a lakásszerzésre vonatkozó illetékmérték is: a jelenlegi szabályok értelmében lakásonként 4 millió forintig 2 %, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6 % az illeték, amely a módosítás következtében 4 %-ra csökken. Számszerűsítve: egy 13 millió forintos lakás megszerzésekor az illeték 620 ezer forintról 440 ezer forintra csökken.
ÁTMENETI HATÁRIDŐ-HOSSZABBÍTÁS
Az Itv. az öröklésnél, az ajándékozásnál és a visszterhes szerzés esetén is tartalmazza azt az illetékmentességi szabályt, hogy a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése mentes az illeték alól, ha a szerzett ingatlanon a vagyonszerző az illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A 2004. október 1. - 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagyonszerzések esetében kérhető a lakóház felépítésére nyitva álló határidő meghosszabbítása 2 évvel.
A kérelem előterjesztésének határideje a következő:
a) ha a lakóház építésére nyitva álló határidő 2008. október 1. - 2010. január 15. között járna le: 2010. január 31.;
b) ha a határidő 2010. január 15-ét követően járna le: a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejárta.
A kétéves átmeneti határidő-hosszabbítás a továbbértékesítési célú illetékkedvezményt igénybe vevő ingatlanforgalmazók [Itv. 23/A. §"> számára is biztosított erre irányuló kérelmük esetén. Így az ingatlan értékesítésére 4 év is rendelkezésükre állhat. A kedvezmény a 2006. október 1. - 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben alkalmazható a vagyonszerző erre irányuló kérelme esetén.
LÍZINGCÉGEKKEL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK
2010. január 1-jétől a továbbértékesítési célú ingatlanszerzés utáni illetékkedvezményt és a gépjármű-forgalmazási célú illetékmentességet is igénybe veheti bármelyik PSZÁF által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó.
ESZKÖZÁTRUHÁZÁS, KÖVETELÉSELENGEDÉS, TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS
2009. július 9-től mentes az ajándékozási illeték alól a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése. Mentes továbbá a követelés gazdálkodószervezetek közötti ajándékozása is - ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is. A rendelkezés nem terjed ki ingatlan, gépjármű, pótkocsi vagy közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának megszerzésére.
Mentes az ajándékozási illeték alól a hitelintézet által elengedett követelés, ha az a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében az azonos helyzetben lévők egyenlő elbánásának elve alapján történik.
TULAJDONILAP-MÁSOLAT DÍJA
A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért a korábbi 4000 helyett 6250 forintot kell fizetni, az elektronikus adatszolgáltatási díja pedig 3600 forint lesz. A nem hiteles másolat elektronikus adatszolgáltatási díja 1000 forint.

Dr. Tóth György


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.