Tartási és életjáradéki szerződések

Tartási és életjáradéki szerződések

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A tartási és életjáradéki szerződések célja kettős, egyrészt alkalmasak a betegségük, idős koruk és/vagy alacsony nyugdíjuk miatt eltartásra szorulók természetbeni vagy anyagi szükségleteinek kielégítésére, másik oldalról pedig az ingatlanok iránti keresletre nyújtanak választ. az alábbiakban sorra vesszük a legfontosabb tudnivalókat és bírósági döntéseket.

tartasieseletjaradekiszerzodesek 720


A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) a tartási és életjáradéki szerződést külön, de egymással szoros kapcsolatban szabályozza. A tartási szerződés tárgya a jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátása, illetve gondozása, az életjáradéki szerződés ezzel szemben járadékszolgáltatásra – alapvetően meghatározott pénzösszeg időszakonként visszatérő szolgáltatására – irányul, megfelelő ellenérték, többségében ingatlan tulajdonjogának átruházása mellett.

Gondozási vagy tartási, tartási vagy életjáradéki szerződés?
Míg az életjáradéki szerződés alapvetően pénzmozgást feltételez, a tartási szerződés elemei összetettebbek, így felvetik elsőként a gondozás kérdését. A gyakorlatban ugyanis többször előfordul, hogy valaki kizárólag a rászorult ember ápolására, gyógykezelésére, gondozására vállal kötelezettséget valamilyen ellenérték fejében. A bírói gyakorlat szerint a betegsége esetére nyújtott gondozás, ápolás és eltemettetés önmagában nem teszi tartási szerződéssé a felek megállapodását, ahogyan a pénz fejében nyújtott ápolás, gondozás sem. A joggyakorlat szerint amennyiben a kötelezett nem saját vagyonából látja el a jogosultat, vagy csak időszakosan, a szerződés nem minősülhet tartási szerződésnek. A tartási szerződés tehát több mint egy általános gondozás, konkrét és effektív ellátás személyes teljesítése is elengedhetetlen annak megállapításához, a tartási és gondozási elemek tételes, mindenre kiterjedő írásbeli rögzítésével.

A tartás és az életjáradék lényege
A Ptk. és a bírói gyakorlat a megfelelő eltartás alatt azt érti, hogy a jogosultat olyan ellátásban kell részesíteni, amely mind a szükségleteinek, mind pedig a körülményeinek megfelel. A tartás tehát nem a létfenntartás minimális feltételeiben merül ki, így a megfelelőség esetről esetre, a jogosult személyéhez kötötten ítélendő meg. Ezeket a körülményeket a szerződésben tételesen szükséges feltüntetni, azok meghatározása a felek szabad akaratának függvénye. Általánosságban a tartás jelenti az eltartott lakásának folyamatos tisztántartását, a rendeltetésszerű használattal együttjáró karbantartási költségek viselését, a javítások elvégzésének szervezését, szükség esetén ápolást, élelemmel, meleg étellel való ellátást, orvosi felügyeletet, gyógyszerekkel történő ellátást és szükség szerinti kórházi kezeltetés biztosítását, valamint az illő eltemettetést. Emellett, szükségletek szerint a tartás jelenthet pl. kirándulások, kulturális programok és rokonlátogatás biztosítását, valamint egyéb, a körülmények vagy a felek által közösen megállapított szolgáltatásokat is. Az életjáradéki szerződés esetében a szolgáltatás meghatározása egyszerűbb: alapvetően pénzösszeg járadék formájában, amelynek mértéke a tartási szerződéssel azonos, vagyis a jogosult életfenntartását, megélhetését megfelelően szolgálja, nem természetben nyújtott szolgáltatással. A két szerződés céljának elérése alapvetően hosszú távon érhető el, amely a felek között bizalmi kapcsolatot feltételez. A bizalmi kapcsolat a tartási szerződés esetében – a mindennapi együttműködésből fakadóan – hangsúlyosabb, az életjáradéki szerződés esetében azonban kisebb jelentőséggel bír. Ennek megfelelően, különösen az utóbbi időkben – jelentős marketingtevékenységgel is alátámasztva – életjáradéki szerződést pénzintézetek is kötnek. A jogosultak ezáltal az időszakonként előre folyósított életjáradék segítségével eseti gondozási szerződéseket kötnek, vagy saját döntésük alapján használják fel egyéb céljaikra.

A szerződések megkötése
Mindkét szerződés esetében a kötelező írásbeliséget az indokolja, hogy a jogosultak – korukból, betegségükből eredően – kiszolgáltatottabbak, valamint – az ingyenes tartást leszámítva – a szerződések ellenértéke szinte minden esetben a jogosult ingatlana. Ingatlanügyletek esetében az ügyvéd vagy közjegyző elkerülhetetlen, mert az eltartó vagy az életjáradékot nyújtó fél tulajdonjogát, másrészt a jogosult tartási vagy életjáradéki jogát az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Különösen fontos e jog bejegyzése, mert ez biztosítja a jogosult javára az ingatlanban való bentmaradást, használatot, azonban ez nem automatikus. A szerződéskötés során külön szerepeltetni kell e jog feltüntetését és bejegyzése iránti kérelmet, ellenkező esetben az ingatlan és a jogosult nem védett, a mulasztás csak külön eljárásban orvosolható. A törvény egyebekben lehetőséget ad tartási és életjáradéki jog bejegyzése helyett más biztosíték alkalmazására. Megítélésem szerint a jogosult legteljesebb védelmét továbbra is az ingatlan-nyilvántartásba való teher bejegyzése szolgálja, hiszen ha az eltartó a kötelezettségének nem szerződésszerűen tesz eleget, a jogosult az ingatlanból végrehajtás útján kielégítést kereshet, illetve, az ingatlan elidegenítése esetén az új tulajdonos is tűrni köteles a jogosult követelésének kielégítését.

A szerződés szerencseeleme
Mindkét szerződés esetében jelentős körülmény az úgynevezett szerencseelem, azaz az a tény, hogy a szerződés időtartama alapvetően bizonytalan. Lehetséges adott esetben egy havi tartás vagy életjáradék esetében is nagyértékű ingatlanhoz jutni, de elképzelhető, hogy egy évtizedeken keresztül nyújtott tartás vagy életjáradék az ellenértékként meghatározott ingatlan értékét jóval meghaladja. Az időtartam bizonytalanságából fakadóan a bírói gyakorlat akként foglalt állást, hogy tartási szerződés esetén a feltűnő értékaránytalanság nem eredményez érvénytelenséget, és az uzsora megállapítása sem jöhet szóba, mert a szerződéskötéskor azok aránya az időtartam miatt bizonytalan. Egységes, de sokak által vitatott az a bírói álláspont, amely szerint azért nem ütközik nyilvánvalóan jóerkölcsbe az a tartási szerződés, amelyet az eltartó az eltartott gyógyíthatatlan betegségének a tudatában kötött, mert ellenkező esetben életük legnehezebb időszakában maradnának ápolás és gondozás, támasz és segítség nélkül. Természetesen, amennyiben a gyógyíthatatlan betegséget a jogosult előtt eltitkolták, vagy a jogosult pl. betegségéből fakadó aránytalan és kiszolgáltatott helyzetét kihasználták, a jó erkölcsbe ütközés megállapítható, hiszen ez esetekben a szerencseelem időtényezője valójában nem létezik.

A szerződések módosítása és megszűnése
A szerződések célja a fentiek szerint a jogosultak életkörülményeinek természetbeni vagy pénzügyi biztosítása személyesen a jogosultak haláláig. Ebből fakadóan a szerződések hosszú távú elköteleződést jelentenek, és így időről időre módosítások szükségessége merül fel, pl. új típusú gyógyszerek vagy magasabb összegű járadékok esetében, ugyanakkor nem elhanyagolható a felek közötti bizalmi viszony megrendülése sem, vagy pedig a tartás elnehezedése a kötelezett betegségéből vagy munkahelyváltásából fakadóan. Különleges szabályként kell kiemelni a tartási szerződés bizalmi jellegéből fakadóan, hogy amennyiben a szerződés változatlan körülmények közötti fenntartása valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, a bíróság mindkét fél érdekeinek figyelembe vételével megváltoztatja pl. a nyújtott szolgáltatás körét, időközét, különösen indokolt esetben a szerződés megszüntetéséről is határozhat, amely esetben a felek között elszámolási viszony jelentkezik. Gyakori a bizalmi viszony nagymértékű megromlása, vagy más, a természetben való tartást lehetetlenné tevő körülmény bekövetkezte, amikor a bíróságtól a szerződés életjáradéki szerződéssé történő átalakítása kérhető véglegesen, vagy a teljesítést akadályozó körülmény megszűnéséig terjedő időszakra. A bíróság a szerződések eredeti céljának betöltését szem előtt tartva dönt (BH1973. 3.), de olyan szabályt nem alkalmazhat, amely ellen mindkét fél tiltakozik. A szerződések céljából fakadóan azok alapvetően a jogosultak haláláig tartanak, így házastársak esetében az elhunyt javára már nem kell szolgáltatást teljesíteni, de pl. az ingatlanfenntartási kötelezettségek és a túlélő házastárs ellátása vagy járadéka továbbra is teljesítendő. A felek közötti tartós viszony érdekében nemcsak a jog, hanem a józan ész is azt várja el a felektől, hogy alaposan, minden körülményre kiterjedően és részletesen szabályozzák viszonyukat.

Bírósági gyakorlat

  • BH 1995.6.347 A szerződés alapján nyújtott tartásnak az eltartott körülményeihez képest kell megfelelőnek lennie.
  • BH 2007.6.188 Nem ütközik jó erkölcsbe az a tartási szerződés, amelyet a szülő több gyermeke közül azokkal a gyermekeivel köt meg, akik képesek és hajlandók részére gyógyíthatatlan betegségében a törvényes tartási kötelezettséget meghaladó, kívánságainak megfelelő szolgáltatást nyújtani.
  • BH 1995.11.644 Feltűnően nagy értékkülönbség címén a tartási szerződés általában nem támadható meg. Annak eldöntésénél azonban, hogy a tartási szerződés jó erkölcsbe ütközik-e, és ennek folytán semmis, a bíróság mérlegelési jogkörében vizsgálhatja, hogy a perbeli esetben az eltartott gyógyíthatatlan beteg volt, és viszonylag közeli halálával számolni lehetett.
  • BH 2005.10.347 I. Nem minősül joggal való visszaélésnek, ha a felek az életjáradéki szerződésben abban állapodnak meg, hogy az életjáradék összege az inflációra tekintettel nem emelhető.
  • BH 2000.11.491 I. Mozgássérült, gondozást igénylő eltartott esetén a tartási szerződés életjáradéki szerződéssé alakítása általában nem indokolt. II. A megfelelő kielégítés nem azonos a pontos elszámolással.
  • BH 2002.1.14 A szerződő felek közötti viszony megromlása, illetve a jogosult részéről a teljesítés visszautasítása önmagában nem szolgálhat a tartással vegyes életjáradéki szerződés megszüntetésének alapjául.
  • BH 2008.9.242 I. Nincs helye a tartási szerződés megszüntetésének, ha a kötelezett szerződésszerű teljesítését a jogosult kellő indok nélkül, egyoldalúan visszautasítja.
  • Pfv.21823/2016/6. A Kúria precedensképes határozata szerint a kötelezett oldalán is fennáll a szolgáltatások nyújtásának személyes jellege, hiszen a tartás lényege az egy háztartásban történő együttélés, és ennek keretében gondoskodás a jogosult szükségleteiről. Az eltartott idősotthoni elhelyezésével a kötelezetti oldalon a tartási szolgáltatás személyes nyújtása teljesen megszűnik, de az intézeti elhelyezés díjának megfizetése nem tekinthető ezzel egyenértékűnek. A tartási segéd igénybevételének lehetősége nem azt jelenti, hogy a kötelezett lényegében egyáltalán nem nyújt személyes szolgáltatást.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyát

2021. július 21-től látogathatók a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kastélyterei, amelyet a hétvégén adtak át. A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának tereiben látható kiállításokhoz hasonló méretű és rangú kastélyfelújítás a kastély újjáéledése óta nem volt. 2021. július 21-től látogathatók a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kastélyterei, amelyet a hétvégén adtak át. A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának tereiben látható kiállításokhoz hasonló méretű és rangú kastélyfelújítás a kastély újjáéledése óta nem volt. A fertődi Esterházy-kastély patkó alakú főépületének emeletes nyugati szárnyában egykor az Esterházyakkal rokon családok lakosztályai sorakoztak, illetve a főbejáratig futó földszintes térsorral (nyugati patkó) összekapcsolva néhány inasszoba mellett itt kaptak helyet a különböző hercegi gyűjtemények, például a könyvtár és a porcelán gyűjtemény. A szárnyból nyugat felé húzódó hosszú, nagy belmagasságú tér volt a képtár, amelyben a műalkotások száma – az egykori krónikás szerint – 350 körül lehetett. A fertődi Esterházy-kastély felújítását 2013-ban a helyszínen Orbán Viktor miniszterelnök hirdette meg. A magyar kormányt az a cél vezérelte, hogy az ország legnagyobb barokk kastélya visszanyerje régi pompáját, de az az elképzelés is vezette, hogy a megújított épület, a magyar kultúrának ne csak egy szimbolikus, hanem egy valódi, élő helyszíne legyen. Ehhez a célhoz pedig az egymásra épülő fejlesztések sora vezetett el, hogy a kastély egykori régi pompájához méltóan fogadhassa a magyar és külföldi látogatókat. A rekonstrukció kivitelezési munkálatai 2016. tavaszán kezdődtek meg a 3H Építésziroda Kft. tervezésében, illetve a West Hungária Bau Kft. ZÁÉV Zrt. kivitelezésében. Az I. nagy ütem építési eleme a földszintes épületrész, az úgynevezett patkószárny felújítását tartalmazta, ezen belül is két egymásra épülő kivitelezés történt meg. Az I. ütem alatt elkészítették a II. ütemhez szükséges infrastruktúrát. Közel 1100 négyzetméterben megvalósult a képtár, valamint a porcelán kabinet, a patkószárny egybenyíló kiállító térsora és kiszolgáló helyiségek kialakítása. Az első szakasz 1,6 milliárd forint kormányzati támogatásból valósult meg, további kormányzati támogatással csaknem 1,8 milliárd forint a fejlesztésre szánt forrás. A munkálatok során mindösszesen 1274,85 négyzetméteres terület újult meg. Eszterháza nagyon hosszú időn keresztül Európa egyik virágzó kulturális központja volt, amely az átadó ünnepség után újra betöltheti ezt a szerepet. A megnyitott Arcok és tekintetek - Esterházy-képtár, a közel 400 műtárgyat bemutató Esterházy-porcelánkabinet, továbbá az IDŐVONZATOK - MODULATED TIME, BOLDI szobrászművész és Incze Mózes festőművész kortárs kiállítása méltó és grandiózus az eszterházai csodavilághoz.   További információk a fertődi Esterházy-kastély Facebook-oldalán és az eszterhaza.hu weboldalon.  

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.