Akkor szivattyúzunk egy kis hőt!

Akkor szivattyúzunk egy kis hőt!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hogy is van ez? Miért is éri meg? Pár perc böngészés után már megkapjuk a válasz, számos gyártó nagy szalagcíme azonnal meggyőz bennünket, hogy egy családi ház hőszivattyús fűtésének többletköltsége akár két év alatt megtérül a kondenzációs kazánt használó épületgépészeti rendszerhez képest. Nézzük meg, e téren mi a magyar valóság!

szivattyuzunkegykishot 720


Bizony sokat változott a világ, 6-8 évvel ezelőtt még szinte lehetetlen volt pusztán gazdaságossági szempontok alapján levegő-víz hőszivattyús rendszert értékesíteni, hisz üzemeltetése nem került kevesebbe egy földgázzal üzemelő kazánhoz képest.

Növekvő hatásfok
Az utóbbi két-három évben azonban nagy változások történtek e téren, a gázár folyamatos emelkedésével és a kedvezményes villamosenergia- tarifák bevezetésével a hőszivattyúk helyzete jelentősen javult. Ez azt jelenti, hogy bármilyen hőszivattyú, amely H vagy GEO tarifával üzemel, és a fűtési szezonban átlagosan 2,1-es COP (Coefficent of Performance, azaz a hőszivattyú szekunder oldalán leadott hőmennyiség hatásfokát jelölő érték) értéket produkál, az ugyanolyan üzemeltetési költséggel fűt, mint egy kondenzációs kazán. A hőszivattyús rendszer kiépítésének többletköltése a 2,1-es COP fölött a kisebb üzemeltetési költség miatt jól tervezhető időn belül megtérül. Ebben az esetben már csak azt kell megvizsgálni, hogy mennyi az a többletköltség, amit le kell dolgoznia a hőszivattyús rendszernek egy más fosszilis tüzelőanyagot hasznosító rendszerrel szemben. No de ne szaladjunk ennyire a dolgok elébe!

Akkor most H vagy GEO?
A választás egyik alapvető meghatározója a földrajzi hely. A GEO-tarifa az ELMŰ-ÉMÁSZ áramszolgáltató terméke, így ezt csak az ő szolgáltatási területein lehet igényelni. Ezzel szemben a H-tarifát körülbelül négy éve törvényileg vezették be a korszerű fűtési hőszivattyúk versenyképességének növeléséhez, így ez minden áramszolgáltatónál elérhető. A GEO-tarifa szolgáltatása csak a nap 20 órában történik, a reggeli, illetve esti csúcsidőszakban 2-2 órára lekapcsolják. A H-tarifa pedig csak fűtési szezonban, október 15-től április 15-ig kedvezményes, ezen időszakon kívül normál nappali áramtarifával kell használnunk a berendezésünket.
Hogy melyiket válasszuk? Ez alapvetően a fűtési rendszerünktől függ: ha nagy tömegű épületszerkezeteket fűtünk fel, mint például a hőleadó padlófűtés vagy mennyezetfűtés, akkor nem vesszük észre a két óra kiesést. Ha viszont kicsi tehetetlenségű fan-coilos rendszerünk van, akkor mindenképpen a H-tarifa a nyerő, különben hőellátás nélkül maradunk, ami perceken belül hidegérzetet okoz. Gondolni kell arra is, hogy szeretnénk-e hűteni a nyári napokban, mert GEO szolgáltatás révén olcsó árammal tehetjük kellemessé a kánikulai napokat is.

Hogyan is néz ki egy hőszivattyú?
A hagyományos fűtési megoldásokkal történő összehasonlításban alapvetően a levegő-víz hőszivattyúkat alkalmazó rendszereket vizsgálják. Ez a konstrukció nagymértékben hasonlít a legtöbbek számára jól ismert split-klíma rendszerekhez, amelyek kültéri és beltéri egységből állnak, egy csővezetékpárral összekötve, amely biztosítja a hűtőközeg áramlását a két egység között. A split kültérihez nagyon hasonlító külső egység a téli hideg levegőből is képes hőt kinyerni, amelyet csővezetéken keresztül szállít a beltérihez, ami a legtöbb esetben leginkább egy kazánra emlékeztet. Ebben egy hőcserélő segítségével az érkező freon melegíti fel a fűtési rendszerben keringetett vizet. A rendszer hatásossága nagymértékben függ a külső levegő hőmérsékletétől, illetve a lakásunk fűtéséhez szükséges fűtővíz hőmérséklete közötti különbségtől. Minél nagyobb a különbség, annál nehezebb a dolga a hőszivattyúnak, és annál kisebb lesz a hatásfoka.
A fűtési szezon során nem állandó a készülék „jósági tényezője”: átmeneti időszakban nagyobb lesz, hideg napokon pedig az alacsonyabb külső és magasabb előremenő hőmérséklet miatt lényegesen rosszabb. Mivel a felvett villamos teljesítmény nem növelhető, ezért a rosszabb hatásfok kisebb fűtési teljesítményt is eredményez, éppen a hidegebb napokon. Ezért a hideg napokon szüksége van még valamilyen „segítségre” a hőszivattyúnknak, ez pedig a beltéri egységbe beépített 3-6-9 kW-os elektromos fűtőbetét. Azt pedig tudjuk, hogy amikor a fűtés villannyal megy, az többnyire nem kifejezetten pénztárcabarát megoldás. Tehát nagyon figyelni kell, hogy olyan fűtési rendszerünk legyen, amely képes a leghidegebb napokon is minél alacsonyabb, legfeljebb 40-45 fokos előremenő vízzel ellátni az épület fűtését, valamint megfelelő szigetelés legyen az épületünkön, hogy a hőveszteséget minél alacsonyabb értéken tartsuk.
Az éves hatásfokunkat befolyásolja a melegvíz-termelés is. A használati meleg víz (HMV) hőmérséklete legalább 45ºC, amely hőszivattyúnk működési tartományának a szélső értékébe esik, következésképpen HMV termelés sokszor alacsony COP értékkel történik. Nagyobb HMV tárolókapacitásra is szükség van, mert egy átlagos 24 kW-os kazánhoz viszonyítva lényegesen kisebb teljesítményű hőszivattyú áll csak rendelkezésünkre. Nagy melegvíz-igény esetén el kell gondolkodni, hogy más módon kell a meleg vizet megtermelni.

szivattyuzunkegykishot 1

Zöld, de azért nem annyira
A technikai és gazdaságossági szempontok mellett végül essék szó a környezettudatosságról is! Szerencsére egyre többen tisztában vannak Földünk korlátozott energiakészletével, s hogy a légszennyezés, a környezetterhelés csökkentéséhez hozzájárulnak a megújuló energiára épülő technikai megoldások. Ennek egyik zászlóshajója a hőszivattyú. Mind több és több megrendelő akad, aki új ház építésekor hajlandó áldoznia környezettudatos megoldásokra, ám azért ezzel is óvatosan kell bánnunk, ismerve a hazai viszonyokat. Mert ha a fosszilis energiahordozókat égető kazánokat állítjuk szembe a környezetbarát hőszivattyúkkal, a teljes kép érdekében meg kell vizsgálni a hőszivattyúk által felhasznált villamos energia előállításának módját is. Vajon mennyire vagyunk környezettudatosak, ha Magyarországon a fűtéshez külszíni fejtéssel kitermelt lignit elégetéséből származó villamos energiát használjuk fel, ugyancsak nézőpont kérdése az atomerőműben termelt villamos energia környezetbarát volta, vagy ha a földgáztüzelésű csúcserőműveinkben energiatermelésre ugyanazt a földgázt használják, mint a hagyományos kazánok?

Környezetbarát és hatékony megoldás
Hiszem, hogy a hőszivattyús fűtési megoldás a jövő technológiája, és még a Google-on hirdetőknek is igaza lehet az akár kétéves megtérülési idővel, de ehhez új épület, komoly hőszigetelés, kellő napsütést biztosító nyílászárók, alacsony hőmérsékletű felületfűtés, kedvezményes elektromos tarifa, nem túlzott melegvíz-igény és valóban megújuló módon megtermelt elektromos energia szükséges. Telepítsünk hát a tetőnkre akkora napelemparkot, amelynek éves áramtermelése megközelíti házunk fűtési-hűtési energiaigényét!

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}