Akkor szivattyúzunk egy kis hőt!

Akkor szivattyúzunk egy kis hőt!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hogy is van ez? Miért is éri meg? Pár perc böngészés után már megkapjuk a válasz, számos gyártó nagy szalagcíme azonnal meggyőz bennünket, hogy egy családi ház hőszivattyús fűtésének többletköltsége akár két év alatt megtérül a kondenzációs kazánt használó épületgépészeti rendszerhez képest. Nézzük meg, e téren mi a magyar valóság!

szivattyuzunkegykishot 720


Bizony sokat változott a világ, 6-8 évvel ezelőtt még szinte lehetetlen volt pusztán gazdaságossági szempontok alapján levegő-víz hőszivattyús rendszert értékesíteni, hisz üzemeltetése nem került kevesebbe egy földgázzal üzemelő kazánhoz képest.

Növekvő hatásfok
Az utóbbi két-három évben azonban nagy változások történtek e téren, a gázár folyamatos emelkedésével és a kedvezményes villamosenergia- tarifák bevezetésével a hőszivattyúk helyzete jelentősen javult. Ez azt jelenti, hogy bármilyen hőszivattyú, amely H vagy GEO tarifával üzemel, és a fűtési szezonban átlagosan 2,1-es COP (Coefficent of Performance, azaz a hőszivattyú szekunder oldalán leadott hőmennyiség hatásfokát jelölő érték) értéket produkál, az ugyanolyan üzemeltetési költséggel fűt, mint egy kondenzációs kazán. A hőszivattyús rendszer kiépítésének többletköltése a 2,1-es COP fölött a kisebb üzemeltetési költség miatt jól tervezhető időn belül megtérül. Ebben az esetben már csak azt kell megvizsgálni, hogy mennyi az a többletköltség, amit le kell dolgoznia a hőszivattyús rendszernek egy más fosszilis tüzelőanyagot hasznosító rendszerrel szemben. No de ne szaladjunk ennyire a dolgok elébe!

Akkor most H vagy GEO?
A választás egyik alapvető meghatározója a földrajzi hely. A GEO-tarifa az ELMŰ-ÉMÁSZ áramszolgáltató terméke, így ezt csak az ő szolgáltatási területein lehet igényelni. Ezzel szemben a H-tarifát körülbelül négy éve törvényileg vezették be a korszerű fűtési hőszivattyúk versenyképességének növeléséhez, így ez minden áramszolgáltatónál elérhető. A GEO-tarifa szolgáltatása csak a nap 20 órában történik, a reggeli, illetve esti csúcsidőszakban 2-2 órára lekapcsolják. A H-tarifa pedig csak fűtési szezonban, október 15-től április 15-ig kedvezményes, ezen időszakon kívül normál nappali áramtarifával kell használnunk a berendezésünket.
Hogy melyiket válasszuk? Ez alapvetően a fűtési rendszerünktől függ: ha nagy tömegű épületszerkezeteket fűtünk fel, mint például a hőleadó padlófűtés vagy mennyezetfűtés, akkor nem vesszük észre a két óra kiesést. Ha viszont kicsi tehetetlenségű fan-coilos rendszerünk van, akkor mindenképpen a H-tarifa a nyerő, különben hőellátás nélkül maradunk, ami perceken belül hidegérzetet okoz. Gondolni kell arra is, hogy szeretnénk-e hűteni a nyári napokban, mert GEO szolgáltatás révén olcsó árammal tehetjük kellemessé a kánikulai napokat is.

Hogyan is néz ki egy hőszivattyú?
A hagyományos fűtési megoldásokkal történő összehasonlításban alapvetően a levegő-víz hőszivattyúkat alkalmazó rendszereket vizsgálják. Ez a konstrukció nagymértékben hasonlít a legtöbbek számára jól ismert split-klíma rendszerekhez, amelyek kültéri és beltéri egységből állnak, egy csővezetékpárral összekötve, amely biztosítja a hűtőközeg áramlását a két egység között. A split kültérihez nagyon hasonlító külső egység a téli hideg levegőből is képes hőt kinyerni, amelyet csővezetéken keresztül szállít a beltérihez, ami a legtöbb esetben leginkább egy kazánra emlékeztet. Ebben egy hőcserélő segítségével az érkező freon melegíti fel a fűtési rendszerben keringetett vizet. A rendszer hatásossága nagymértékben függ a külső levegő hőmérsékletétől, illetve a lakásunk fűtéséhez szükséges fűtővíz hőmérséklete közötti különbségtől. Minél nagyobb a különbség, annál nehezebb a dolga a hőszivattyúnak, és annál kisebb lesz a hatásfoka.
A fűtési szezon során nem állandó a készülék „jósági tényezője”: átmeneti időszakban nagyobb lesz, hideg napokon pedig az alacsonyabb külső és magasabb előremenő hőmérséklet miatt lényegesen rosszabb. Mivel a felvett villamos teljesítmény nem növelhető, ezért a rosszabb hatásfok kisebb fűtési teljesítményt is eredményez, éppen a hidegebb napokon. Ezért a hideg napokon szüksége van még valamilyen „segítségre” a hőszivattyúnknak, ez pedig a beltéri egységbe beépített 3-6-9 kW-os elektromos fűtőbetét. Azt pedig tudjuk, hogy amikor a fűtés villannyal megy, az többnyire nem kifejezetten pénztárcabarát megoldás. Tehát nagyon figyelni kell, hogy olyan fűtési rendszerünk legyen, amely képes a leghidegebb napokon is minél alacsonyabb, legfeljebb 40-45 fokos előremenő vízzel ellátni az épület fűtését, valamint megfelelő szigetelés legyen az épületünkön, hogy a hőveszteséget minél alacsonyabb értéken tartsuk.
Az éves hatásfokunkat befolyásolja a melegvíz-termelés is. A használati meleg víz (HMV) hőmérséklete legalább 45ºC, amely hőszivattyúnk működési tartományának a szélső értékébe esik, következésképpen HMV termelés sokszor alacsony COP értékkel történik. Nagyobb HMV tárolókapacitásra is szükség van, mert egy átlagos 24 kW-os kazánhoz viszonyítva lényegesen kisebb teljesítményű hőszivattyú áll csak rendelkezésünkre. Nagy melegvíz-igény esetén el kell gondolkodni, hogy más módon kell a meleg vizet megtermelni.

szivattyuzunkegykishot 1

Zöld, de azért nem annyira
A technikai és gazdaságossági szempontok mellett végül essék szó a környezettudatosságról is! Szerencsére egyre többen tisztában vannak Földünk korlátozott energiakészletével, s hogy a légszennyezés, a környezetterhelés csökkentéséhez hozzájárulnak a megújuló energiára épülő technikai megoldások. Ennek egyik zászlóshajója a hőszivattyú. Mind több és több megrendelő akad, aki új ház építésekor hajlandó áldoznia környezettudatos megoldásokra, ám azért ezzel is óvatosan kell bánnunk, ismerve a hazai viszonyokat. Mert ha a fosszilis energiahordozókat égető kazánokat állítjuk szembe a környezetbarát hőszivattyúkkal, a teljes kép érdekében meg kell vizsgálni a hőszivattyúk által felhasznált villamos energia előállításának módját is. Vajon mennyire vagyunk környezettudatosak, ha Magyarországon a fűtéshez külszíni fejtéssel kitermelt lignit elégetéséből származó villamos energiát használjuk fel, ugyancsak nézőpont kérdése az atomerőműben termelt villamos energia környezetbarát volta, vagy ha a földgáztüzelésű csúcserőműveinkben energiatermelésre ugyanazt a földgázt használják, mint a hagyományos kazánok?

Környezetbarát és hatékony megoldás
Hiszem, hogy a hőszivattyús fűtési megoldás a jövő technológiája, és még a Google-on hirdetőknek is igaza lehet az akár kétéves megtérülési idővel, de ehhez új épület, komoly hőszigetelés, kellő napsütést biztosító nyílászárók, alacsony hőmérsékletű felületfűtés, kedvezményes elektromos tarifa, nem túlzott melegvíz-igény és valóban megújuló módon megtermelt elektromos energia szükséges. Telepítsünk hát a tetőnkre akkora napelemparkot, amelynek éves áramtermelése megközelíti házunk fűtési-hűtési energiaigényét!

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}