Alapozás, falak, födémek - Építtetőként mire figyeljünk?

Alapozás, falak, födémek - Építtetőként mire figyeljünk?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Házunk tartósságát, állékonyságát, megjelenését főként az épületszerkezetek – alapozás, falak/falazatok és födém – határozzák meg. Alapvetően ezek azok a munkálatok, amit a kőműves készít el épülő házunkon. Nézzük meg, mi az, amire laikus építtetőként figyelni tudunk és célszerű is odafigyelnünk, nehogy új házunkon a beköltözés után pár hónappal repedések jelenjenek meg, nyugtalanságot és bosszúságot okozva.

alapozasfalakfodemek 720


Miért van szükség alapozásra?
Az alapok annak ellenére, hogy nem látszódnak, mert a föld alatt vannak, nagyon fontos részei leendő házunknak. Ezek biztosítják a teherhordó talaj és a házunk közötti kapcsolatot, meggátolják épületünk vízszintes irányú elmozdulását, és átveszik a szerkezeti rendszerből adódó feszültségeket. Vegyük sorra a főbb hibaforrásokat, amire figyelnünk kell építtetőként:

  1. Ne mulasszunk el talajmechanikai szakvéleményt kérni (mai nevén talajvizsgálati és geotechnikai jelentést), amiből többek között kiderül a teherhordó altalaj mélysége, és ennek állapota szerint javaslatot is kapunk az alapozás módjára. Ha nem teherhordó talajra építjük házunk alapját, akár tönkre is mehet, repedezni, süllyedni fog.
  2. Figyeljünk az alapozás mélységére, jó talajviszonyok esetén is a fagyhatár alá kell esnie az alapozási síknak.
  3. Gondoskodjunk a tervező által meghatározott anyag minőségéről. Manapság kő és tégla alapokat nem nagyon készítenek, az alapok anyaga általában beton vagy vasbeton. Ellenőrizzük a betonszállító fuvarlevelét, ami egyben teljesítménynyilatkozat is. Ez feltünteti a betonüzemben készített beton minőségét, amelynek meg kell egyeznie a tervező által kiírt anyagminőséggel.
  4. Vasbeton alapok esetén a betonozás megkezdése előtt mindig nézessük meg statikus tervezővel az elkészült betonacélszerelést!
  5. Figyeljünk alapunk geometriai formájára, pontos kitűzésére. A túl vékony alapokra „nem fér rá a fal”, a túl széles alapok pedig felesleges pénzkidobást jelentenek. Az alapok rossz kitűzésével (kijelölése, kimérése a talajon) máris elértük, hogy szobánk ne legyen derékszögű, a lépcső éppen azzal a pár centivel ne legyen megépíthető, a fürdőkád éppen ne férjen be a tervezett helyre. Természetesen a rossz kitűzésen a falazás még valamicskét javíthat, de ezeket igazán csak egyszer és itt lehet elrontani.


Mi a falak/falazatok szerepe?
A falak tartják házunk födémét, tetőszerkezetét, és adják át a terheket az alapoknak. Anyaguk szerint sokfélék lehetnek, kő, beton, vasbeton, tégla, fa, vegyes falak. Ezeken belül a kisméretű téglából készülő függőleges teherhordó szerkezeteket (falakat) nevezzük falazatoknak. Nézzük meg a blokk téglafalakat, hogy a falazás során mire figyeljünk, milyen főbb hibák fordulhatnak elő.

  1. Téglaválasztás előtt kérjük ki a tervező tanácsát! Házunk hőszigetelése a téglánál kezdődik, még akkor is, ha utólag hőszigeteljük. Itt a tégla és a hőszigetelő anyag vastagságának, hőszigetelő képességének az arányát kell jól megválasztani, hogy a lehető legköltséghatékonyabb legyen.
  2. Ellenőrizzük falaink pontos kitűzését! Láttuk az alapoknál, hogy ez milyen fontos szempont.
  3. Nézzük meg, hogy a megfelelő fugavastagsággal (hézagvastagsággal) rakják-e a falakat. A túl vastag fuga sem jó, mert hőhidas lesz a szerkezet, de a túl keskeny fuga sem megfelelő, mert fal helyett csak téglarakást kapunk, amelyben nincs kötőanyag a téglák között. No, az tud csak igazán repedezni!
  4. Ellenőrizzük a tégla minőségét, hogy megegyezik-e az általunk és a tervező által kiválasztottal. A becsomagolt raklapokban mindig megtalálható a gyár teljesítménynyilatkozata, ezt kell néznünk. Vegyük szemügyre, hogy tégláink nem töröttek, deformálódottak, csorbák-e, és ügyeljünk az építkezésen belüli anyagmozgatásra is, amelynek során sok tégla összetörik.
  5. Kísérjük figyelemmel a megfelelő téglakötést, mert annak mindig a gyártó eloírásai szerint kell történnie. Ezek az internetről egyszerűen letölthetok, itt megnézhetjük a falsarok-kialakításokat, válaszfal-bekötéseket és egyéb műszaki megoldásokat is.


Mi is az a födém?
A födém az épület vízszintes teherhordó szerkezete, ezen járunk, ez van a talpunk alatt. Fölülről nézve padló, alulról nézve plafon. Anyaguk, kialakításuk szerint nagyon sokféle födém létezik, az alábbiakban – helyszűke miatt – a helyszíni monolit vasbeton, illetve az előre gyártott vasbeton gerendás födémeket érintjük, az ezekkel kapcsolatos lehetséges hibákat, és hogy mire kell figyelnünk.
Helyszíni monolit vasbeton födém

  1. Ellenőrizzük zsaluzatunk állékonyságát, mert ez tartja a födémet mindaddig, amíg a beton meg nem szilárdul. A rendszerzsaluzat használata kevésbé problémás, a forgalmazó zsaluzási tervet is készít, csak a megfelelő beépítésre ügyeljünk. A fa zsaluzat ellenőrzése bonyolultabb, ehhez kérjük szakember segítségét.
  2. Ellenőrizzük a zsaluzat vízszintességét, ha előírták a tervek, akkor a „túlemelést” is.
  3. Mindenképpen nézessük meg statikus tervezővel az elkészült betonacél- szerelést, és csak ez után engedjük a betonozás megkezdését.
  4. Ellenőrizzük a beton anyagminőségét.
  5. Ne felejtsük el zsaluzatunkat „zsalu leválasztóval” (olaj) átkenni.


Előre gyártott vasbeton gerendás födém

  1. Ügyeljünk a gerendák megfelelő felfekvésére (fesztávtól függően 10-12 cm)
  2. Figyeljünk az alátámasztó állványzat magasságára, állékonyságára. Előre gyártott vasbeton gerendás födémnél a gerendákat egy állványzatra, „székre” (stolica) kell elhelyezni a koszorú kibetonozásáig, és nem a falra fektetni.
  3. Vizsgáljuk meg a vasbeton gerendák közötti beton béléselemek (kefni) minőségét. Töröttet semmiképp ne építsünk be!
  4. Ne felejtsük el a pótvasak elhelyezését sem! Ez egy-egy, a gerendák mellé elhelyezett „U” alakú betonacél, interneten a gyártó honlapján meg tudjuk nézni.


Javíthatók-e a hibák?
Mit tehetünk, ha az előzőekben tárgyalt épületszerkezetek a leggondosabb odafigyelésünk mellett is repedezik, esetleg süllyed? A teljesség igénye nélkül lássunk egy-két példát a javításra.

Ha az alapok nem teherhordó talajra épültek, ráépítésnél nem erősítették meg, anyaguk nem megfelelő, beszivárogtak (néha befolytak) alájuk felszíni vizek, akkor javításuk történhet úgy, hogy „levisszük” az alapokat a teherhordó talajig aláfalazással, alábetonozással, cölöpözéssel. Készülhet még pántolás, köpenyezés, alapszélesítés, talajszegezés és egyéb megerősítés is.
alapozasfalakfodemek 1
A falak tönkremenetelének szintén számos oka lehet – erősítés nélküli ráépítés, alapok meghibásodása stb. –, és javítására/erősítésére is többféle módszer létezik. Először a hiba okát kell megszüntetni (pl. az alapokat megerősíteni), utána lehet csak a falakat javítani, erősíteni – pántolás, köpenyezés, részleges köpenyezés, falvarrás.
alapozasfalakfodemek 2
A födémek javítására is sok ok miatt kerülhet sor – többlet terhek rárakódása, funkcióváltás, rossz kivitelezés, rossz tervezés, esővíz, tűzkár, fa födémeknél kártevők okozta károsodások. Megerősítésük is nagyon sokféleképp történhet, hiszen anyaguk is sokféle (tégla, vasbeton, acél gerendás, fa stb.)
alapozasfalakfodemek 3
A témával kapcsolatban lásd bővebben Szabó Zoltán „Szerkezet megerősítések” c. könyvét.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Hol tart a Liget Budapest projekt?

Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. A Liget Budapest Projekt keretében a Városliget saját, több mint százéves történelmi hagyománya folytatódik: a Liget egyszerre nyújtja a kultúra, a szórakozás és a zöldfelületi kikapcsolódás páratlanul gazdag kínálatát. Átfogó megújítása után a Városliget egy egészen különleges névjegye lesz Magyarországnak, hiszen Európában sehol nincs még egy olyan városi park, ahol ilyen mennyiségű és színvonalú kulturális intézmény és rekreációs lehetőség várja majd a látogatókat” – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Májusban a projekt részeként átadták Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi háttérintézményének, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központnak az épületét a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén a múzeumi szakma képviselőinek. Befejeződött az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója, ősszel nyit Millennium Házaként Befejeződött a több mint 130 éves, az elmúlt évtizedekben egyre leromlottabb állapotba került Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója is. Idén ősszel a Városliget legrégibb és egyik legszebb épülete új néven, Millennium Házaként a Városliget aranykorát bemutató időszaki kiállítással nyitja meg kapuit, később pedig egy állandó, interaktív tárlattal idézi meg az újkori Magyarország történetének legsikeresebb időszakát, a millennium korát, a századfordulós Budapestre fókuszálva. A homlokzaton restaurálták a gazdag Zsolnay díszítéseket és hamarosan befejeződik a belsőépítészeti kialakítás valamint az ideiglenes kiállítás installálása is. A Rózsakert felöli bejárat közepén egy egyedi szökőkutat helyeznek el, melynek gyártása a napokban kezdődött meg a Zsolnay gyárban, Pécsett. Az épülethez kapcsolódó Rózsakert kialakítása folyamatban van, a rózsatövek augusztusban fognak a helyszínre érkezni. A Millennium Háza 3 milliárd forintos, 2017 év végén indult helyreállítása az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósul meg. „A Millennium Háza a megújuló Városliget egyik ékköve lesz, mely egyben jelképe is a Liget Budapest projekt célkitűzéseinek. A tradíciót óvó, a múltra a jelen legkorszerűbb eszközeivel emlékező, a park és a kultúra kapcsolatát integráló tudás- és élményközpontnak valamint egy különleges hangulatú kávéháznak biztosít majd teret a Liget egyik legrégibb és legszebb épülete” – mondta a fejlesztésről Baán László. Jelenleg a Néprajzi Múzeum kivitelezésének a mélyépítési szakasza zajlik (Fotó: Városliget Zrt.) 2017 év vége óta zajlik a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének a kivitelezése, amely tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően jelenleg az alaplemez és a szigetelés kialakítása zajlik, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz. A mélyépítési szakaszt követően javában zajlanak a Magyar Zene Háza kivitelezésének magasépítési munkálatai, az alaplemez és a belső oldali szigetelés már elkészült, jelenleg a bélésfal és az oszlopok vasalása van folyamatban. Egy éven belül szerkezetkész lesz a világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. A Magyar Zene Háza egy éven belül szerkezetkész állapotban lesz (Fotó: Városliget Zrt.) Előrehaladott állapotban van a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése is, a tavaly nyáron indult építkezésnél az alaplemez kialakítása mellett jelenleg az épület vasbeton szerkezetének kialakítása zajlik. A három szinten, mintegy 800 autót befogadni képes mélygarázst várhatóan már jövő nyártól használhatják majd a Ligetbe látogatók, illetve kedvezményesen vehetik igénybe a környéken lakók. Az autómentes Városliget elérése érdekében további földalatti parkolók is épülnek, az Állatkerti körúton 700, míg a Hermina úton egy 275 férőhelyes létesítmény épül. A Kós Károly sétányt pedig valódi, forgalommentes sétánnyá alakul át, ezzel napi 10-15.000, a parkon keresztül haladó autótól szabadul meg a Liget. Jól halad a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése (Fotó: Városliget Zrt.) Videó megtekintése ITT! Elkészült már a Vakok Kertje, az Ifjúsági Sportpályák vagy a Kutyás Élménypark, amelyek mind-mind nagyon népszerűek, utóbbi látogatottsága már átlépte a 300 ezer főt, és látogatottsági rekordokat dönt a történetének legnagyobb, a Liget Budapest projekt keretében megvalósult rekonstrukciója után tavaly október végén újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum is. A parkfejlesztés első ütemének részeként megvalósult beruházások már mutatják azt az Európában is egyedülálló színvonalat és átgondoltságot, amely az egész tájépítészeti rehabilitációt jellemzi majd. A 2019-ben elindult a parkfejlesztés második üteme is, melynek során az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb játszóterét valósítják meg a Ligetben, melyet szintén 2019 őszén vehetnek birtokba a gyermekek. A kivitelezések előrehaladott állapotban vannak, a legkisebbeknek szóló területre már beépítették a játszóelemeket, melyeket biztonságos, eséscsillapító burkolatokkal vettek körbe. A következő munkafázisban az idősebb korosztályok játszóelemeit szerelik fel. A Nagyjátszótéren minden korosztály számára külön csúszdarendszereket, fészek-, kör-, mérleg és függőhintákat, kötélpályákat, forgójátékokat, egyéni és páros rugós játékokat, trambulinokat, többféle homokozót és vizes játékokat is telepítenek több mint 13 000 négyzetméteren. A családbarát fejlesztések keretében összesen 7 új illetve megújított játszótér kap majd helyet a Városligetben. A parkfejlesztés második ütemében kialakítanak több sportpályát és egy két kilométeres, kivilágított futókört is. Jövőre kezdődhetnek a Magyar Innováció Háza és a Új Nemzeti Galéria munkálatai További ikonikus fejlesztések az év végén, a jövő év elején veszik kezdetüket. A világ egyik legjobb építészirodájaként elismert japán SANAA által tervezett új Nemzeti Galéria és a hazai feltalálói géniusz előtt tisztelgő Magyar Innováció Háza kivitelezése, valamint az 1952-ben lebontott, szecessziós stílusú Városligeti Színház újjáépítése esetében az intézményekkel egyeztetett tervezési folyamat a végéhez közelít, és az eredményes közbeszerzési eljárást követően a kivitelezés, ez év végén, jövő év elején kezdődhet el. Elkezdődött a park beton- és aszfaltfelületek csökkentése is, elsőként az indokolatlanul széles, 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát szűkítik le 6 méterre, csak ezzel közel 1600 négyzetméternyi zöldfelületet adnak vissza a parknak. A gyalogos és kerékpáros közlekedés a kivitelezés ideje alatt végig biztosított marad a 6 méter szélességben megmaradó burkolt felületen. A teljes park felújítása során további több ezer négyzetmétert zöldítenek vissza a ligeti betonutak rovására. „A Liget Budapest Projekt olyan világszínvonalú mágnesberuházás, amely kiemelkedő jelentőséggel bír, mind a turizmus fejlődése, mind pedig a városi ingatlanszövet felértékelődése szempontjából. A befektetők már érdeklődnek, a környékbeli lakások felértékelődnek, hotelek tervei jelennek meg. A megújult Városliget környéke Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő része lesz” – összegezte Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}