Felújítás - biztonsággal

Felújítás - biztonsággal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Új ingatlan vásárlása, építése helyett sokan meglévő otthonuk mindenre kiterjedő felújítása, korszerűsítése mellett döntenek. Ebbe a festés, mázolás, tapétázás, burkolás mellett beleértendő a nyílászárók cseréje, a szigetelés, a fűtési és elektromos hálózat felújítása, helyiségek funkciójának megváltoztatása is. Egy ilyen akció a kellemetlenségen túl rengeteg buktatóval is jár, ha nem vagyunk eléggé körültekintőek.

felujitasbiztonsaggal 720


Akinek nincs gyakorlati tapasztalata az építőiparban, bizony megszenvedhet még egy egyszerű fürdőszoba-átalakítást is. Az Építkezők Fogyasztóvédelmi Egyesületének (ÉFE) tapasztalatai szerint a jogi szabályozás önmagában nem képes megvédeni a megrendelőket az anomáliákkal szemben. Mégis mit tanácsolhatunk azoknak, akik belevágnak egy nagyobb felújításba?

A segítség eszköztára
Ha úgy érezzük, nem tudnánk hatékonyan levezényelni otthonunkban egy nagyobb átalakítást, az építési műszaki ellenőrök honlapján könnyen találhatunk szakembert, aki képviseli érdekeinket a vállalkozóval szemben. Az ellenőr megbízási díja egy nagyobb beruházás alatt töredéke lehet annak, mint amennyi pénzt a szakember felügyelete nélkül kihúzhatnak a zsebünkből. Kisebb lakásfelújításnál, szűkebbre szabott keret mellett persze nem érdemes műszaki ellenőrt foglalkoztatni, ilyenkor élhetünk az ÉFE ingyenes civil fogyasztóvédelmi kezdeményezésével, az Építkezés Mentorációval, amely építéssel, felújítással, átépítéssel kapcsolatos jogi és építőipari kérdésekben biztosít a fogyasztóknak folyamatos tanácsadást a munkálatok teljes ideje alatt.

Mit tehetünk a trükköző szakik ellen? Olyan mesterrel dolgoztassunk, akiket mások jó szívvel ajánlottak, a biztonság kedvéért személyesen is győződjünk meg munkája minőségéről. Ha erre nem nyílik lehetőség, keressünk olyan kivitelezőt, aki Panaszmentességi Igazolvánnyal rendelkezik.
Nem mindig az a legjobb kivitelező, akinek a legszebb honlapja és a legmeggyőzőbb referenciája van. A fővárosban megérheti inkább távolabbi megyékből verbuválni, hiszen sok esetben még a szállás- és utazási költségeikkel is kedvezőbben kijövünk, mintha helyi munkásokat alkalmaznánk.

Minden esetben kössünk írásos munkaszerződést, s ha menet közben változás történik, azt is foglaljuk írásba. A felek még manapság is gyakran csak szóban állapodnak meg az elvégzendő munkálatokról, költségekről és határidőkről, kit terhel az építési hulladék elszállítása stb., ami később mindig gondot okoz, hiszen nem ismerjük jól a vállalkozó munkamorálját, teljesítését, nincs tanú a szóban elhangzottakról, hogy behajtsuk az ígéreteket.
Kérjünk tételes árajánlatot minél több mestertől ugyanazokra a munkálatokra! Ha ezek beérkeztek, kérjük ki szakértő véleményét, hiszen fontos, hogy ne munka közben derüljön ki, mi minden maradt ki „véletlenül” az árajánlatból. Bevett szokás ugyanis, hogy a kivitelező az árajánlatban jóval drágább segédanyagokat jelöl meg, mint amit később használ. Azt is nagyon nehéz ellenőrizni, hogy a mi otthonunkba épült-e be az összes kifizetett alapanyag. Szúrópróbaszerűen ellenőrizzük a munkavégzést, hogy az valóban az elvárásainknak megfelelően folyik-e. A minél részletesebb, tételes árajánlat azt a gyakori veszélyt is mérsékli, hogy a vállalkozó a munka megszerzése érdekében alulkalkulál, majd az árak kezdenek felfelé kúszni. Például a feltárás nyomán kideríti, hogy rosszabbak a feltételek, mint amire számított, újabb fatális körülmények adódnak, amelyek megdrágítják a munkadíjat, az alapanyagokat stb. Akár százezreket is megtakaríthatunk, ha már ezen a ponton minőségi ellenőr segít bennünket.

Ragaszkodjunk az elfogadott büdzséhez! Alkudjunk! Az építőiparban és manapság már a nagyobb építőipari áruházakban is megszokott dolog az alkudozás.
Mindig csak elvégzett munkát fizessünk ki! Ha a vállalkozó újabb előleget kér a munka megkezdése előtt, legyünk óvatosak. Megrendelőként könnyen zsarolhatóvá válunk, ha túl sok pénzt adunk át a vállalkozónak, még mielőtt megdolgozott volna érte. Az ilyen rossz munkakapcsolatból csak fájó veszteség árán léphetünk ki.
Végezetül ne feledjük: ha elégedetlenek vagyunk a kivitelező munkájával, megtagadhatjuk a fizetést, és szakértői vizsgálatot kezdeményezhetünk. Ehhez persze műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv szükséges. Ne feledkezzünk meg a szavatossági jogokról sem, a szakembernek az általa elvégzett munkára garanciát kell vállalnia, s probléma esetén ki kell javítania a hibákat, ki kell cserélni a beépített anyagokat. A munka átvételekor foglaljuk írásba e kötelezettségét, és feltétlenül írassuk is vele alá!

felujitasbiztonsaggal 1
Csináld magad vagy csináltasd?
Statisztikák szerint a lakosság több mint fele vállalkozott már lakásfelújításra a közelmúltban, jellemzően kisebb munkára. A gyakorlatias, ügyes kezű házigazdák sok pénzt takaríthatnak meg, ha a festést, tapétázást önerőből, esetleg kalákában végzik el, még ha több időbe kerül. Körülnézve a festékboltokban és barkácsáruházakban, a nem szakembereknek szánt festékek és festőeszközök igen széles skáláját találjuk kiváló minőségben, a tapétázáshoz pedig könnyen használható tapétázó gépeket 10–20 ezer forintos áron.
A padlóburkolás már nagyobb falatnak ígérkezik. A műanyag és szőnyegpadló beszabását ugyan bárki nyugodtan el tudja végezni, a hidegburkolat lefektetése azonban már szakértelmet, gyakorlatot és komolyabb felszerelést is igényel. A hibás kivitelezés ugyanis nagy pazarlás, hiába vásároljuk meg hozzá a legjobb minőségű méregdrága anyagokat. Egy rosszul megválasztott csemperagasztó például elszínezi a márványt. Hagyományos csaphornyos parketta, valamint hidegburkolási munkálatokhoz tehát mindenképpen vegyük igénybe szakember segítségét, jóllehet ez megduplázza a 3–5 ezer forintos négyzetméterenkénti anyagárat, de a hibátlan kivitel megéri a plusz költséget.
A hőszigetelőanyag-gyártók néhány terméket kimondottan a barkácsoló kedvűeknek fejlesztettek ki (leginkább födém szigeteléséhez), de a homlokzati hőszigetelést és vakolást is bízzuk szakemberre!

Mihez kell engedély, mihez nem?
A jelenleg hatályos jogszabály ugyan sokkal engedékenyebb, mint a korábbi, de még mindig építésiengedély-köteles tevékenységnek minősül, ha az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit alakítjuk át, bontjuk el, cseréljük ki vagy erősítjük meg. Nem kell engedély az utólagos hőszigeteléshez, a homlokzati nyílászáró – áthidalót nem érintő – cseréjéhez, a homlokzatfelület átszínezéséhez, valamint az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építéséhez és szellőző, klíma építéséhez, ha nem érintik az épület tartószerkezetét (kivéve műemléki épületeknél). Szerencsére a lakáson belüli ügyködésekbe nem szól bele a hatóság, így a szobák átalakításához vagy rendeltetésének megváltoztatásához nem kell engedély.
Maga az engedélyezési eljárás már elektronikus rendszeren keresztül történik, függetlenül attól, hogy az ügyfél elektronikusan vagy papíralapon nyújtja be a kérelmét (lásd www.e-epites.hu).

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}