Fával vagy gázzal fűtsünk?

Fával vagy gázzal fűtsünk?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az ország 3,3 millió háztartásában földgázt használnak, 660 ezerben fával tüzelnek. A gázzal ellátott lakások száma évi 20-30 ezerrel nő, de még gyorsabban szaporodik a fatüzelésre legalább részben átálló háztartásoké.

favalvagygazzalfutsunk 720


A fafűtésre átállt háztartásokban becslések szerint legalább 200 ezerben ki van építve a földgázfűtés lehetősége is, ugyanis nincs általánosan érvényes válasz arra nézve, hogy egészében véve melyik fűtési mód a kedvezőbb. Nem mindegy ugyanis, hogy fatüzeléshez milyen berendezéseket használunk: kandallót, cserépkályhát, samottos kályhát, öntöttvas kályhát, pellet kazánt, esetleg faelgázosító kazánt. Az viszont biztos, hogy a fatüzelés bevonásával gázköltséget lehet megtakarítani, sőt, az egész lakást is be lehet fűteni egy-két kályhával, kora ősszel és késő tavasszal. S az is (hosszas számításokkal alátámasztott) tény, hogy a jelenlegi nyomott gázárhoz arányítva 10-20 százalékos minimális árelőny szól a fafűtés mellett.

Fontos a hatásfok javítása
A korszerűtlen tüzelőberendezésekből a hő tetemes része a kéményen át hasznosítatlanul távozik. Napjainkban a technika azonban számos lehetőséget nyújt a hatásfok növelésére. Ilyen például a füstgáz hőmérsékletének csökkentését szabályzó rendszer, levegőelvezető rendszer beépítése, puffertartály, víztér használata, speciális tűzterek kialakítása stb. Ezeket mindenképp érdemes alkalmazni a magasabb hatásfok, illetve a tüzelőanyag nagyobb megtakarítása érdekében. De a legfontosabb pénztárcakímélő tanács, hogy csak száraz fával éri meg tüzelni, mert a nedvességtartalom növekedésével csökken a fűtőérték, így a fatüzelés előnye is gyorsan elfüstölhet.

Kinek a fa, kinek a gáz
Új építésű háznál annak érdemes a fatüzelést választania, akinek fontos szempont a fűtésiköltség-különbség, ha az átlagos piaci árnál olcsóbban jut jó minőségű tűzifához, és remény sincs a földgáz kiépítésére vagy elzárkózik használatától. A fafűtés azoknak is előnyös, akiknek nem gond előre egyben kifizetni a következő fűtési szezon tüzelőjének az árát, s ha sportnak tekintik a farakodást, az aprítást és a hamuzást, és helye is van a tűzifának, valamint a kazánnak. A fatüzelést továbbá annak érdemes választania, aki elfogadja, hogy a meleg vizet palackos gázzal vagy villannyal állítja elő, s aki szem előtt tartja, hogy ne bocsásson többlet szén-dioxidot a levegőbe. Meglévő gázfűtés esetén a fűtési rendszer átalakítási költségei miatt csak akkor célszerű elindítani a fatüzelésre való átállást, ha a fát be tudjuk szerezni az átlagos ár 75 százalékán, továbbá az átállás előtt nem állnak fenn akadályok a kémény állapotát, béleltségét illetően.

favalvagygazzalfutsunk 1
Kályhák, kandallók, cserépkályhák
Valaha a nyitott tűzterű kandallók hatásfoka mindössze 10 százalékos volt, és az elégetett fa fűtőértékének 90 százaléka a kéményen távozott. A tűztéri ajtók megjelenésével ez a hatásfok 50-60 százalékra nőtt, mára pedig a korszerű kandallóbetétekkel akár 70-85 százalékos hatékonyságra is szert tehetünk, ha az előírásoknak megfelelő a kandalló méretezése. A hagyományos kandallóknál ma is csupán néhány óráig élvezhetjük a tűz látványát, amely a begyújtás után rögtön árasztja magából a meleget, de utántöltés nélkül, lefekvés után már nem biztosít pótfűtést, gyorsan kihűl. Egy olcsó kandallóban ma sem lehet szabályozni az égést, néhány perces tüzelés után kormos az üveg, és hol izzasztóan meleg a szoba, hol pedig nincs semmilyen fűtése. Ha magasabb hatékonyságú tűztér vásárlásában gondolkodunk, jóval tovább marad a meleg a lakásban, és kevesebb fa szükséges, a korszerű hőtárolós kandallók a tűz legése után akár 12 órával is melegítenek. Az utánégetés (Clean burn) rendszerű kályhák és kandallóbetétek egyedülálló technológiája például szinte teljesen kihasználja a fában rejlő energiát: 1 kg tűzifa esetén a tűztérből a füsttel távozó szilárd részek súlya kb. 4 gramm. A „Clean burn” kétszeres égetésű öntöttvas kandallóbetétek kiszolgálják akár egy 150 négyzetméteres családi ház fűtőkapacitását is.

Fő fűtésre jó megoldás a cserépkályha, amely magas hatásfokú, egyenletes, kellemes meleget ad 10-12 órával a tűz kialvása után is, bár a felfűtési időszakban hatásfoka igen alacsony, kb. a begyújtás után 2 órával kezd meleget adni. Hátránya, hogy hőleadása nem szabályozható, nem alkalmazkodik a mai családok életviteléhez, és ha csak 3-4 naponta használjuk, néhány év után át kell rakatni, míg ha őssztől tavaszig folyamatosan üzemel, nem hűl ki, több évtizedet is kibír. Mind a kályha, mind a kandalló vagy cserépkályha használatához nagyon fontos a megfelelő átmérőjű kémény, tisztítására fatüzelésnél fokozottabban kell odafigyelni, ugyanis nem megfelelő használat mellett hamar koszolódik és a füst visszaáramolhat.

Válasszunk akár öntöttvas kályhát, kandallót vagy cserépkályhát, minden esetben kérjük ki előtte szakember véleményét a méretezésre. Ha ugyanis jelentősen túlméretezett a berendezés, ott normál módon fűtve könnyen 30 fok fölé szalad a hőmérséklet, ami már kibírhatatlan, másrészt több fa is fogy, így az üzemeltetés gazdaságtalan. S ezen a hibán nem segít, ha a kelleténél kevesebb fát teszünk a kandallóba, cserépkályhába, mert hatásfoka ettől jelentősen romlik, és sokkal jobban kormozódik.
A beépítendő fűtőkészülék szükséges teljesítménye függ az helyiség alapterületétől és belmagasságától, azaz a fűtendő légtérfogattól, továbbá hogy milyen a ház vagy lakás külső hőszigeteltsége.
Néhány tájékoztató adat az árakról: egy cserépkályha félmillió forintnál kezdődik, a bontott olcsóbb. A kandallókályhák ára 60 –200 ezer forint között mozog, a jó minőségű öntöttvas kályha 200 000 forintnál, az öntöttvas kandallótűztér 500 000 forint körül kezdődik.

favalvagygazzalfutsunk 2
Mivel fűtsünk, mit ne égessünk?
Fűtésre csak száraz keményfa használható gazdaságosan, a vágástól számított kétéves fa nedvességtartalma 20 százalék alatti, ennek nagyobb a fűtőértéke, és a füstcsövet sem kormosítja. Minél keményebb a fa, annál tovább ég, annál nagyobb a fűtőértéke (akác, bükk, tölgy, kőris, összes gyümölcsfa). A puhafák ( jegenye, nyár, nyír, hárs) gyorsabban égnek, és hamarabb hűlnek. A fenyők, tűlevelűek szintén gyorsan égnek és pattognak, ráadásul kátrányoznak. A száraz, esőtől védett, levegős helyen tárolt ölfát a tűztér méretéhez igazodva daraboljuk fel, mert hosszúsága és átmérője befolyásolja a tűz minőségét. Ha van rá lehetőség, ősszel és tavasszal használjuk az olcsóbb puhafát, és a téli hidegekben az értékesebb keményeket.
Ha fabrikettet vásárolunk, fontos, hogy natúr fából, hozzáadott kötőanyag nélkülit vagy természetes kötőanyagút, legalább 5kWh/kg (illetve 18MJ/kg) fűtőértékűt válasszunk. Fapelletnél figyeljük a csomagoláson a minőségi jellemzőket, hogy az otthonunk fűtésére szolgáló tüzelőberendezés bírja-e a jelölt hőterhelést.
Amit tilos égetni: kezelt (festett, lakkozott) fa, bútorlap, rétegelt lemez, színes „fényes” papírhulladék, gumi, műanyag, ruha, cipő, bármilyen települési hulladék.
favalvagygazzalfutsunk 3

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}