Télikert - házunk ékszerdoboza

Télikert - házunk ékszerdoboza

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy kertre, tájra, távoli városrészekre kilátást nyújtó télikert amellett, hogy sajátos hangulata, varázsa van, új funkciót is adhat a lakásnak. Lehet dolgozószobánk a zöld növények között, vagy ebédlőnk, nappalink fényben fürdő meghosszabbítása, de lehet egy jakuzzit lezáró burok. A szépen kivitelezett télikert a ház ékszerdoboza, de élettani hatása sem elhanyagolható, mert a beáradó napfény pozitív energiát ad, fokozza életkedvünket, megsokszorozza szellemi, fizikai erőnket.

telikert 720


A legegyszerűbb, leggyorsabb megoldás a meglévő, tágas terasz beüvegezése, lehetőleg minél több nyitható, buktatható két-, háromrétegű ablakkal, ajtóval. A tájolást itt nem választhatjuk meg szabadon, mint a területbővítéssel járó hozzáépítés esetén, ahol viszont erősen megfontolandó a tájolás. A keleti fekvésű télikert az ébredő napsugaraknak köszönhetően hangulatos reggeleket biztosít, és védett a déli, délutáni erős sugárzástól. A déli fekvésű télikertbe süt be legerősebben a nap, ezért különösen fontos a megfelelő árnyékolók felszerelése és jó szellőztetés. A hatékony árnyékolásra több lehetőség kínálkozik: mint például a motoros, távirányítós, vagy érzékelők által vezérelt öntisztító tetőredonyök, tetővásznak, az oldalfalak árnyékolására pedig redőnyt, reluxát, vagy peremezett lamellás zsaluziát használhatunk. Árnyékolás nélkül csak a természetes (külső növényzet, fék), illetve a bevonatos, fóliázott üvegezés biztosította napvédelemre számíthatunk. A külső, UV álló árnyékolóknak általában belülről vezérelhetőnek kell lenniük. A belül elhelyezett árnyékolók olcsóbbak, ám ezek alacsonyabb hatásfok kal működnek, hiszen az előttük megszorult levegő felhevül, ezért gyakori szellőztetésre van szükség. Fokozottan kell szellőztetni, ha nincsenek beépített szellőzőelemek, amelyek folyamatosan biztosítják a levegő cseréjét, mégpedig hideg- és huzatérzet nélkül. A részszellőzők erős szélben nem használhatók, a motoros szellőztetők igen, viszont zajosak és karbantartást igényelnek.

A nyugati fekvésű télikertek a legmelegebbek, mert déltől estig ki vannak téve a napsütésnek, de korszerű árnyékolási technikákkal kellemes mikroklíma teremthető. Speciális üvegszerkezettel, jófajta árnyékolással, kellő számú, nyitható nyílászárókkal, hathatós szellőztetéssel vagy klímával hatásosan védekezhetünk a hőség ellen.

Az északi fekvésű, dolgozószobának ideális télikertek természetes, tükrözésmentes fényt adnak, ugyanakkor hőmérsékletkiegyenlítő védőhelyiségül is szolgálnak elsősorban az északi házrész, de az egész lakás számára is. Itt nagyobb figyelmet kell fordítani a jó hőszigeteltségre, légtömörségre, ami viszonyt az elhagyható árnyékolók árán megoldható.


telikerthazunk
Kertkapcsolat - nyitható oldalfalak
Lakószoba jellegnél a kisebb nyitható homlokzati elemek szinte csak a szellőzést oldják meg, míg a nagy, nyitható elemek optimálisan biztosítják a közvetlen kertkapcsolatot, rossz időben pedig lezárják a teret. Az egyik fontos kérdés amegfelelő nyílászárók kiválasztása. A megnyitni kívánt tekintélyes méretű felület megoldandó kérdések elé állít bennünket. Ha nagy ajtószárnyakat választunk, azzal szembesülnünk, hogy nyitott állapotban nagy helyet foglalnak el, emellett a mozgatásuk is nehézkes, és a szigetelésük minősége sem elhanyagolható. Léteznek remek megoldások, amelyek közül bizonyosan megtaláljuk a legideálisabbat, de mindegyike kíván tőlünk némi kompromisszumot.

Talán a legszerencsésebb a keleti fekvésű télikert, mert az éjszakai, hajnali lehűlés után az első napsugarak már átmelegítik a helyiséget, viszont a leginkább használatos délutáni időszakban nem hevül túl, így fokozott szellőztetést, árnyékolást nem igényel, és feltehetően a növények is jól érzik majd magukat benne. Leggyakrabban mégis a déli fekvésű télikertet választják, mert így a napfény hatása egész évben jól érvényesül. Ennek következtében viszont a nyáron hatékony árnyékolásra és szellőztetésre lesz szükség. Az átmeneti és téli időszakban hőnyereség szempontjából a déli- és nyugati fekvésű télikertek a legideálisabbak, számottevő hőkompenzációjuk miatt ugyanis jelentős fűtésmegtakarítását tesznek lehetővé. Mindezeket a lényeges szempontokat már a tervezéskor figyelembe kell venni.

A végfalak, homlokfalak, oldalfalak és a tető lehet fa, alumínium vagy műanyag keretekbe foglalt hőszigetelt üvegből, műanyag-, alumínium-, illetve kamrás polikarbonát lemezből. A nyílászárók lehetnek fix, bukó, nyíló, bukó-nyíló ablakok, nyíló, kétszárnyú vagy egymás elé gördülő üvegajtók. Harmonika ajtó kis alapterületű helyiségbe ajánlott, hiszen nincs szükség plusz térre a kinyitásához; a bukó típusú nyílászárókkal pedig anélkül szellőztethető a helyiség, hogy ki kellene támasztani a résnyire nyitott ablakokat. A nyitható, eltolható elemek lehetnek akár két méter szélesek is, az ilyen szerkezet a kevesebb mozgórész miatt költséghatékonyabb. Az átlátszó elemeket tartó szerkezet készülhet fából, hőszigetelt alumínium vázból, vagy alumíniumgerendákkal merevített műanyagprofilokból.

Minden anyagnak van az előnye és hátránya: a fa szép, természetes, de rendszeres, költséges, időigényes ápolást, karbantartást kíván, és drága is. A műanyag olcsóbb, évtizedekig ellenáll az időjárás viszontagságainak, és sokszínű bevonattal, akár fautánzattal is rendelhető. Az alumínium tartós, erős, de meglehetosen drága.

A télikert tetőzethez a legtöbb cég ragasztott biztonsági üveget, hőszigetelt biztonsági üveget vagy polikarbonátot használ, de más megoldás is szóba jöhet. A polikarbonát fényáteresztő képessége és hangszigetelése gyengébb, mint az üvegé, viszont olcsóbb, könnyebb, és törésállósága is nagyobb. Hátránya, hogy az idő múlásával karcosodhat, homályosodhat. Az üvegtetőhöz merevebb, masszívabb tartószerkezet szükséges. A legalább 4-16-4 mm-es hőszigetelt üvegek a megfelelőek, ám ezen kívül még számos szempontra ügyelve kell a megfelelőt kiválasztani: amelyik üveg nyáron kívül tartja a nap melegét, télen sem engedi hasznosulni a jótékony sugarakat, amelyik viszont csapdába ejti a meleget, nyáron is ezt teszi. További variációs lehetőségeket biztosítanak a Parsol, a Low-E és a különféle reflexiós üvegek, illetve ezek kombinációi, amelyekkel szabályozható a belső légtér hőmérséklete.

Ügyelni kell a tető hajlásszögére is, minimálisan legyen 5 fok, a fél nyeregtetőké pedig 30 fok. A hajlásszög nem csak a vízelvezetés miatt vagy formai okból fontos, ugyanis télen a napenergia a meredekebb tetőkön jobban hasznosul, és ezt érdemes kihasználni.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.