Utólagos hőszigetelés, bökkenőkkel

Utólagos hőszigetelés, bökkenőkkel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A hazai gyakorlat szerint sokan anélkül, hogy megkérdezenének szakembert, egy akciós termékkel saját kivitelezésben állnak neki a homlokzat vagy födém szigetelésének, vagy kőművesre bízzák a munkát, aki különösebb tervezés nélkül, megszokott rutinjával építi be a leggyorsabban kivitelezhető vastagságot. Persze az eredmény messze elmarad a várthoz képest, és nagy szerencse kell ahhoz is, hogy egy ilyen munka után ne kezdjen el penészesedni a lakás.

utolagoshoszigeteles 720


Az utólagos hőszigetelést a járulékos költségek, az állványzatépítés, a felvitelhez szükséges anyagok, a munkadíj drágítják meg leginkább. S ha már ekkora munkába kezdünk, érdemes a lehető legjobb eredményt kihozni belőle, és a minimum 8 cm-es hőszigetelés helyett vastagabb szigetelést választani, hiszen a szabványok egyre szigorúbbak. Mielőtt azonban az energiatakarékos felújításról döntünk, kérjünk szakvéleményt és megtérülési számítást, mert nem biztos, hogy a várt eredményt kapjuk, ha a homlokzati falak utólagos hőszigetelésével kezdjük a felújítást. Az egész épület működését tekintve ugyanis csak elvi igazság, hogy a hőszigetelés jelentős energiamegtakarítással jár, de vizsgálni kell a tényleges fűtőenergia-fogyasztást is – a fűtési rendszer, a kazán hatékonyságát–, a nyílászárók állapotát, ezek felületének teljes területét, az épület tájolását, a falak tagoltságát stb. Nagy segítség lehet a hőtérkép, hiszen az épület legrosszabbul szigetelt pontjai ezzel a módszer térképezhetők fel a legpontosabban.

Mivel jár a hőszigetelés?
Meglévő épület utólagos hőszigetelése során számos olyan probléma merülhet fel, amire a laikus megrendelők nem is gondolnak. A komolyabb vastagságú szigetelőanyag beépítése például csökkentheti az elő-, oldal- és hátsókert méretét, valamint a telek homlokvonalára emelt épület esetében elvesz a közterületből. A telek beépítettsége emiatt eltérhet az övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől. Ablakcsere nélkül a hőszigetelés már önmagában is probléma: ha ugyanis a régi tokszerkezetig nem lehet elvinni a megfelelő vastagságú hőszigetelést, máris hőhíd keletkezik, célszerű tehát kicseréltetni az összes ablakot, teraszajtót, a hozzátartozó árnyékolókkal, műkő ablakpárkányokkal együtt, ez pedig már jelentős tétel. Növelheti az árat az is, ha a ház bonyolult, szokatlan formájú. Nagy gondot okozhat a pince nélküli ház lábazati szigetelése, hiszen a pincemennyezet hiányában csak a padlózat alá kerülhet a hőszigetelés, ám ez a kövezet, padlózat, netán padlófűtés felbontásával, a szükséges rétegrend költséges újraépítésével jár. Problémát jelenthetnek a régebben divatos ereszdeszkázatok is, amelyek eltakarják a tetőtéri térdfalat, így csak az eresz elbontása után lehetne elhelyezni a hőszigetelést. Beépített tetőtér utólagos szigetelését érdemes kívülről elvégezni, mert ha belülről szigetelünk, csökken a belmagasság, ezzel együtt a hasznos alapterület.

Anyagok, termékek sokfélesége
Ma már inkább a bőség zavarával kell megküzdenie a hozzá nem értő építtetőnek, ha hőszigetelő anyagot választ, mert a végeredmény, az optimális működés szempontjából egyáltalán nem mindegy, mit, hová építenek be a mesterek. Viszonylag alacsony ára miatt a legelterjedtebb és legrégebben használt a polisztirol hab (köznyelvben hungarocell), amelynek két fajtája van. Az expandált (EPS), nyitott cellás, és a későbbi fejlesztésű, korszerűbb extrudált (XPS), zárt cellás rendszer, amely ugyan drágább, de nedvesség hatására sem romlik hőszigetelő tulajdonságuk. Ezek fordított rétegrendű lapos tetőkhöz, lábazatokhoz is alkalmazhatók. A táblás polisztirol alapú termékek egyes továbbfejlesztett változataiban grafit adalék növeli a hőszigetelő képességet.
Jó tapadásuk, homogén szerkezetük, gyors elkészültük révén egyre inkább tért hódítanak a helyszínen tartályokból kifújt poliuretán alapú szigetelő habok is, amelyek alkalmasak falazatok, födémek, aljzatok nagy mechanikai ellenállású szigetelésére. Érzékenyek az ultraibolya sugárzásra, ezért a felszerelés után azonnal el kell kezdeni a vakolást. Jó szem előtt tartani, mindezek az anyagok nem hangszigetelők.
Egyre sikeresebbek a természetes alapanyagú termékek, a különböző szálas szigetelő anyagok, valamint a parafa, a gyapjú és a papír. Tény, hogy ezek drágábbak, de tartósabbak és kiváló páraáteresztők. Az ásványi alapú szálas termékeket alapanyaguktól függően csoportosítják szilikátszálas és üveggyapot termékekre. A szilikátszálas hőszigetelők (kőzetgyapotok) vulkanikus és üledékes kőzetek keverékéből magas hőfokon a kötést biztosító gyantával előállított hőszigetelők. Nyitott pórusszerkezetük miatt közvetlen vízbehatásnak nem tehetők ki, de a szerkezetbe került vizet rövid idő alatt kipárologtatják. s kiszáradnak. Gyakorlatilag éghetetlenek. Az üveggyapot finomra őrölt üveg és más nyersanyagok keverékének olvasztásával és szálasításával szintén műgyanta kötéssel készül. Különböző formában gyártják, lapok, tekercsek, filcek, paplanok vagy különböző profilokat alakítanak ki belőlük. Vannak lépésálló változataik is, melyeket előszeretettel használnak padlástér járható födémjére.
A perlit is vulkáni kőzetből készül. A finomabb szemcse jobb hőszigetelő, de kisebb szilárdságú, a durva szemcsék szilárdabbak, de gyengébb hőszigetelők. A szemcsefinomságtól függően öt csoportba sorolják. Vízszintes terhelésnek kitenni nem szabad, tömörödhet.
Növényi alapanyagokból is készülnek hőszigetelők, a cementkötésű fagyapot alapú faforgácslapot koszorúk, áthidalók bent maradó zsaluzatként alkalmazzák. De készül nádból, szalmából és parafából is hő és hangszigetelő. Népszerűek a különféle színezett, felületkezelt parafa lemezek, tekercsek és a kenető, szilárdulás után rugalmas, repedést áthidaló meleg hatású réteget képző őrlemények. A kiváló hő- és hangszigetelésű parafát magas ára miatt elsősorban fal- és padlóburkolatként használják.
A nádlemez födém és tetőszigetelésre használható 200x100 cm-es táblás kiszerelésben kapható, 3-5 cm vastagságban. Nagyon hasznosak, sokoldalúan használhatóak a különféle anyagok kombinálásával, társításával létrehozott kompozitok, amelyek kiküszöbölik az alkotórészek hátrányait, miközben egyesítik azok előnyeit. Legtöbbjük egyszerre jó hő- és hangszigetelők.
Megjelentek a piacon korunk műszaki csodái is, mint a szuper tulajdonságú, vékony rétegben is komoly szigetelőképességű aerogél, vagy a vákuum tábla. Ezek azonban egyelőre csak keveseknek megfizethetők.

Elhanyagolt hangszigetelés?
A zajforrás jöhet a szabadból – közlekedés, építés, sport, szabadtéri zenei rendezvény, közeli iskola stb –, az épületen belül a levegőben terjedő beszédből, zenéből stb. (léghangok), a falak, födémek pedig anyagukban vezetik a járásból, gépek üzemeltetéséből eredő kopogó testhangokat. Közismert a zaj egészségkárosító hatása, stresszt okoz, pszichoszomatikus betegségek kiváltója lehet, mert megfoszt bennünket a nyugalomtól. Bár a zajszennyezés megengedett mértékére vonatkozó előírások megadják egyrészt a nappali és éjszakai zajhatárértékeket, valamint az egyes határoló szerkezetek (helyiség funkciójától függő) hangszigetelési követelményeit, ennek ellenére az épületek akusztikai méretezése (ellentétben a hőtechnikai méretezéssel) sajnos ma még nem képezi részét az engedélyezési tervek többségének, pedig az akusztikai hibák egy része a kivitelezést követően egyáltalán nem vagy csak nagy költségek árán javíthatók. Különösen az új építésű lakóingatlanok hangszigetelése hagy kívánnivalót maga után.
Fontos tudni, hogy nem minden hőszigetelő anyag alkalmas hatékony hangszigetelésre, de a hangszigetelők egyben hőszigetelők is. A hangszigetelő anyagok tulajdonságai közül a két legfontosabb a testsűrűség és a vastagság. A testsűrűség adja meg azt a tömeget, ami fontos, hogy a hangszigetelés megfelelő legyen, a vastagság pedig egyenes arányban áll hangszigetelő képességgel. Ma már sokféle korszerű termék (előre gyártott, szépen felületkezelt panelek, porózus anyagú táblák, táblás, tekercses szálas anyagok, s ezek kombinációi) betervezésével, beépítésével, többrétegű előtétfalak kialakításával útját állhatjuk a zavaró hangoknak, de tudomásul kell venni, hogy utólagosan beépített tökéletes hangszigetelés nem létezik. 

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}