Kondenzációs kazánoké a jövő

Kondenzációs kazánoké a jövő

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Szeptember végén hatályba lép Magyarországon is az az uniós rendelet, amely szerint kizárólag olyan gázkazánok hozhatók forgalomba, amelyek éves átlagos hatásfoka legalább 86 százalékos. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hamarosan csak kondenzációs kazánokat lehet beüzemelni. Ezek ára 300 ezer forinttól indul, és a márkásabb gyártmányok ára eléri az egymilliót is. De ha a legegyszerűbb készüléket is választjuk, a különféle szakhatósági engedélyek (gázművek, kéményseprők stb.) beszerzésével és a fűtési rendszer átalakítása miatt milliós kiadással kell számolnunk.

kondenzacioskazanokeajovo 720


Valamelyest csökkenti a költségeket az az energetikai pályázat, ami szerint az egyedi fűtéssel rendelkező lakóépületek gázkazáncseréjéhez lakásonként 150 ezer forint támogatás adható. Az átállásra energiatakarékossági, környezetvédelmi okokból van szükség, ugyanis ezek a berendezések a hagyományos kazánoknál magasabb hatásfokot képesek elérni. Maga a működési elv már régóta ismert, de a gáz árának drágulása és a zöld szemlélet terjedése kellett ahhoz, hogy a technológia szélesebb körben elterjedhessen.

A technológia titka abban rejlik, hogy nemcsak a gáz elégésekor felszabaduló hő hasznosul, hanem a füstgázban lévő vízgőz rejtett energiatartalma is. Más fűtőeljárásoknál ez az energia a kéményen keresztül távozva elvész, míg a kondenzációs készülékek éppen ezt kihasználva működnek, mivel már magában a készülékben lecsapatják a vízgőzt, kivonva belőle a hőt. A kéményen ezután olyan alacsony hőmérsékletű füstgázok távoznak, amelyek lehetővé teszi, hogy a füstelvezető nagyon pontosan illesztett, szivárgásmentes műanyagból, történetesen hő- és saválló polipropilénből készülhessen. A kondenzáció jelensége akkor jön létre, ha a magas hőmérsékletű páradús légnemű anyag elkezd lehűlni, ezáltal túltelítetté válik, és a benne lévő párát már nem képes magában tartani, a harmatponti hőmérsékletet elérve az égéstermékből a pára kicsapódik. A földgáz fűtőértékére vetítve a kondenzációs kazánok hatásfoka ezért 107-110 százalékra jön ki. Ebből következik, hogy a hagyományos, 90 százalék körüli hatásfokú kazánokhoz képest a kondenzációs berendezéssel akár 10-20 százalék energiát is megtakaríthatunk. Azaz minden elégetett 5 m3 földgáz helyett egy ilyen kazán csak 4 m3 gázt fogyaszt ugyanannyi hőmennyiség előállításához.

Lakásfűtésre a zárt égésterű kondenzációs kazánok terjedtek el, mivel a levegőt nem a lakásból veszik, ezért biztonságosabbak, valamint lehetőség van a beszívott levegő és a kimenő égéstermék közötti hőcserére (a koaxiális égéstermék-elvezetőnél), tovább javítva a hatásfokot. A kondenzációs kazánok akkor képesek magas hatásfokkal üzemelni, ha alacsony hőmérsékletű fűtési vizet kell csak előállítaniuk, magas visszatérő hőmérséklet esetén a füstgázoknál már nem tud létrejönni a kondenzáció jelensége. Bár a kazán ekkor is egy nagyon jó hatásfokú hagyományos készülék módjára üzemel, a leggazdaságosabb működés nagy felületű hőleadók (padlófűtés, falfűtés, vagy túlméretezett radiátorok) alkalmazásával érhető el, mert ezek alacsony hőmérsékleten dolgoznak.

Az intelligens, öntanuló szoftverrel rendelkező termosztátok figyelembe veszik az épület és a fűtésrendszer hő tehetetlenségét is, csökkentve a kazán leálláskor bekövetkező hőmérséklet-túllendülést. Az öntanuló termosztátoknál már azelőtt leáll a fűtés, mielőtt a termosztát elérné a kívánt hőmérsékletet, figyelembe véve a tehetetlenséget is. Ezzel a fűtés tehát sok esetben még a felfűtési időszak alatt leáll, amikor a visszatérő víz hőmérséklete nagyon alacsony, a kondenzáció így a lehető legjobban használható ki hagyományos rendszereknél is, ha a radiátorok megfelelően nagyok.

Kondenzációs kazánoknál lehetőleg kevés indítás a megfelelő, és törekedni kell a lehető legalacsonyabb vízhőmérséklet tartására, hogy kihasználhassuk a kondenzációt. Ehhez külső hőmérsékletérzékelős, időjáráskövető szabályozást érdemes alkalmazni, folyamatos lángszabályozással. A kondenzációs kazánok mindezeket a feltételeket kiválóan teljesítik.

Reklám és a valóság, avagy mesebeszéd a harminc százalékos gázmegtakarítás
Esetenként találkozni a piacon olyan ígéretekkel, hogy 25, de akár 30 százalékos tüzelőanyag-megtakarítást is elérhetünk a kondenzációs kazán vásárlásával. Épületgépészek tapasztalatai, mérései szerint azonban optimális esetben is legfeljebb 10-25 százalék megtakarítás érhető el a korszerűsítéssel. Régi épületekben, hagyományos (radiátoros) fűtési rendszereknél még ennél is alacsonyabb a ráta. A 90/70 oC hőlépcsőre kialakított fűtésnél meteorológiai statisztikai adatok szerint egy átlagosnak tekinthető fűtési szezon 30-40 százalékában érhető el megtakarítás, ami éves szinten 5-8 százalék nyereséget jelent. Ha a ma hatályos nemzetközi és magyar előírások szerint is ajánlott 75/65/20 oC-ra méretezettek a radiátorok, akkor jóval kedvezőbb az arány. Ennél jobb mutatót nagyobb radiátorokkal vagy a meglévő fűtési rendszerünk felületi fűtéssel történő kiegészítésével érhetünk el. Amennyiben ez a beruházás külső szerkezeti hőszigeteléssel párosul, akkor már van esély, hogy a gyártók által meghirdetett megtakarítás közelébe érjünk.

Fűtéstechnikai szakemberek állítják: nem feltétlenül a kondenzációs technológia hozza önmagában a beharangozott megtakarítást, hanem a korszerű automata vezérléstechnika, az új típusú égőfejek, a láng moduláció és az igen hatékony hőcserélők. Ezt azért lényeges szem előtt tartanunk, mert a meglévő atmoszférikus kazán korszerűsítésénél éppen ezek alapján lehet közelíteni valamelyest a hatékonyságot a kondenzációs kazánéhoz.

A kondenzációs kazánra való átállás költséges mulatság. Az engedélyezések, szakvélemények (gázművek, kéményseprő stb.) megközelítik azt a kiadást, mint amibe az új kazán kerül. De nemcsak a drága készülék és annak járulékos kiadásai okoznak többletkiadást, hanem a kondenzációs üzemmód minél teljesebb kihasználásához szükséges nagyobb fűtőtestek, illetve a fűtési rendszer átalakítása. Így azután a legkedvezőbb esetben is minimum tíz év a megtérülési idő, kedvezőtlen esetben elérheti a 25-30 évet. Ebből következik, hogy csak akkor érdemes kicserélni a meglévő gázkazánt, amikor az elhasználódott és már nem gazdaságos vagy nem lehetséges a javítása.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}