Fenntartható vízfogyasztás?

Fenntartható vízfogyasztás?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Noha bolygónk felszínének 70 százalékát víz borítja, vízkészleteinknek csupán egy százaléka alkalmas emberi fogyasztásra. A fejlett országok pazarolják, a fejletlenek nélkülözik ezt a fontos élteto elemet. Pedig a korszeru technika lehetové teszi, hogy fenntartható módon bánjunk a vízzel.

fenntarthatovizfogyasztas 720


Ivóvíz helyett szürkevíz, feketevíz
Otthoni vízfogyasztásunk tekintélyes részét teljesen értelmetlenül pazaroljuk el azzal, hogy mindenre ivóvizet használunk, azzal öblítjük a vécét, öntözzük a kertet, mossuk le a kocsit. Összes fogyasztásunk mindössze 3 százaléka megy ivásra/fozésre, a mosogatás is csupán 5 százalék, vécéöblítésre 29 százalék fogy el, ehhez képest eltörpül a mosás 13 százaléka. A legtöbbet, 45 százalékot fürdésre tékozlunk, a maradék néhány százalék megy egyéb célokra, takarításra, öntözésre, autómosásra.

A pazarlás könnyen csökkenthető, ha bizonyos funkciókra szürkevizet használunk. A szakmai kifejezés nem ivóvíz minoségű, enyhébb szennyeződéseket tartalmazó vizet jelent. A háztartásban ilyen a tisztálkodásból és a mősásból keletkezett víz, de idesoroljuk az összegyűjtött esővizet is. Épülő háznál lehetőség van külön szürkevízhálózat kiépítésére, külföldön ez már bevett gyakorlat, akárcsak az esővíz hasznosítása.

Összegyűjtésére alkalmazhatjuk a legprimitívebb népi módszert, az ereszcsatorna kifolyója alá állított hordót, kiszuperált vegyipari tartályt, de ha van pénzünk komolyabb beruházásra, profi esővízgyűjtő- rendszer is kiépíthető földbe ásott betonmedencébol, előre gyártott műanyagtartályból, szűrőkkel, szivattyúkkal, vezetékekkel. A bekerülési költségek tág határok között változhatnak: a befektetés hosszabb távon, 10-20 év alatt térül meg.

Kézenfekvő víztakarékosság a saját kút is, hisz az innen nyert víz után csak a szivattyú áramfogyasztását fizetjük, így olcsóbb az öntözés. Ha egyik megoldásra sincs lehetőségünk, megfelezhetjük a locsolási költséget, ha mellékvízórát szereltetünk fel a kerti hálózatunkra, mentesülve a csatornadíjtól. Ennek ügyintézését a helyi vízműveknél kezdeményezhetjük.

Bonyolultabb, de nem lehetetlen az erősen szennyezett feketevíz újrahasználata. Minimum félmillió forintos beruházással létesíthetünk házi biológiai szennyvíztisztítót. Ezek az ülepítős, oldós, aerob, anaerob, fermentációs, keverős, levegőbuborékoltatós technikákkal, élő baktériumkultúrákkal, mikroprocesszoros vezérléssel működő, föld alá helyezett beton, muanyag, saválló acél tartályos rendszerek olyan tiszta vizet állítanak elő a fekáliás szennyvízből, hogy az csírátlanítás nélkül is nyugodtan használható gyökértéri öntözésre a kertben, sőt, nádas, vízinövényes csobogókon áteresztve a kerti tó is táplálható vele. Csírátlanítva vécé-öblítésre, felszíni locsolásra és autómosása is alkalmas. Ha tisztálkodásra, mosásra is használni szeretnénk a tisztított szennyvizet, további, költséges utótisztításra szükséges, (UV fénykezelés, mikro-szűrés, aktív szenes szűrés, fordított ozmósis stb.) A biológiai szennyvíztisztítóknak elsősorban ott van létjogosultságuk, ahol nincs mód csatlakozni a csatornahálózatra.

Látványos korlátozás
Sok vizet megspórolhatunk, ha vízcsapjaink kifolyását különböző feltétekkel, betétekkel korlátozzuk. Mai vízcsapjaink ugyanis egy korábbi, elavult szabvány szerint készülnek, amelyek a kívánt térfogatáramot 0,5 bar kifolyási nyomáson biztosították. A honosított európai szabványok a kifolyási nyomást 3 barra emelték, ezért a csapok túlméretezettekké váltak, a kelleténél több vizet bocsátanak ki adott idő alatt, percenként akár 45 litert is. A változás lehetové tenné a csapok méreteinek csökkentését, ám egyetlen gyártó sem vállalkozik arra, hogy a hagyományosnál, megszokottnál lényegesen kisebb csapokkal próbálkozzék. A kívánt térfogatáram beállítását, a kiömlő vízsugár jellegének, alakjának megformálását az egyre rafináltabb sugárszabályozókra bízzák. Mára e szerkezetek a csapok egyik legfontosabb elemeivé léptek elő.

A perlátor a leggyakrabban használt sugárrendező, ami a fúvókából nagy sebességgel kiáramló víz mozgási energiájának segítségével az erre kialakított járatokon keresztül levegőt szív be a környezetéből, és a vízbe kevert levegőgyöngyökkel feldúsítja a kiáramló vízsugarat. A határozott kontúrokkal rendelkezo rendezett vízsugár több kifolyó víz látszatát és érzetét kelti, miközben kevesebb víz távozik. A régebbi, fém alkatrészekből álló perlátorok könnyen elvízkövesedtek, a mai betétekhez kevésbé vízkövesedő muanyagokat használnak.

A perlátoroknál bonyolultabb kialakítású vízkorlátozók a kaszkád kifolyók, amelyekben a vízsugár apró lépcsőkön halad lefelé, így dúsul levegővel, és csökken a kifolyás hangereje. E típus továbbfejlesztett változata az úgynevezett PCA mennyiségszabályozós kaszkádkifolyó. Ebben a nyomás hatására egy rugalmas o-gyűrű szűkíti a víz átfolyási keresztmetszetét, így a kiömlő vízmennyiség a nyomástól függetlenül azonos értéken marad. Ezzel az eszközzel jelentősen korlátozhatjuk a zuhanyozáskor kiengedett vízmennyiséget.

Még takarékosabbak a spray feltétek, amelyek levegobeszívás nélkül bontják rendezett, egyedi sugaracskákra a vizet, ami nagyobb felületet borít be, és kis mennyiség felhasználásával is alkalmas a kézmosásra. E minizuhany a maga 1,5 liter/perces átbocsátásával csúcstartó a vízspórolásban.

A konyhában jó szolgálatot tesz a kétfunkciós, flexibilis kifolyóelem, ami alaphelyzetben perlátorként a szokásos vízsugarat adja, a fejen lévő hengeres alkatrészt lefelé húzva mosogatásnál, öblítésnél gazdaságosan használható eros spray sugárra vált.

Az egyik legújabb eszköz az ötletes s-pointer. Gömbszelet alakú, elfordítható kiömlőjével a vízsugár a kagyló méretéhez, formájához igazítható.

Takarékos keringető szivattyúk
Légkondicionáláshoz, fűtéshez, cirkuláltatott meleg víz szolgáltatáshoz, esovíz-gazdálkodáshoz, házi kúthoz, szennyvíztisztításhoz szükség van szivattyúkra. Mivel napjainkban mind hangsúlyosabb az energiafogyasztás csökkentése, e törekvés a fűtési és használati melegvíz-keringető szivattyúkat sem hagyta érintetlenül. Egyetlen keringető szivattyú egy háztartás villamosenergia-fogyasztásának 15 százalékát teszi ki. A háztartási gépekhez hasonlóan a korszerű szivattyúknál is bevezették az energiaosztályba sorolást A-tól G-ig. Az A jelzésűek a legtakarékosabbak, a skála végén lévők pedig a legtöbb energiát fogyasztják.

A mikroprocesszorok által vezérelt, fordulatszám szabályozott, kijelzővel rendelkező szivattyúk igazodnak a mindenkori fűtési, illetve vízhasználati igényekhez, minimálisra csökkentve a felesleges működést. Az új szinkron meghajtó motorok állandó mágnesű rotorral készülnek, így a forgáshoz szükséges mágneses mezőt nem elektromos árammal kell előállítani. A keringo mágneses mező elektromos pólusváltás révén keletkezik, amelynek segítségével a rotor fordulatszáma tetszőlegesen változtatható. E motorok hatásfoka részterheléses üzemben ezáltal lényegesen magasabb, mint a hagyományos aszinkron motoroké.

Még nagyobb takarékossággal dolgoznak a folyadékáram függő célértékes nyomásszabályozással működő szivattyúk. A hajtás részterheléses üzemben lényegesen több energiát spórol, mint az egyszerű fordulatszám-szabályozott rendszerek, amelyek egy állandó névleges értéket követnek. A takarékos áramfelhasználást segíti többek között a jó hidraulikai hatékonyság, a térben görbített lapátokkal ellátott járókerék, továbbá az is, hogy a szívónyak tömítésének köszönhetoen a ház és a járókerék között minimális a résveszteség.

Ezek a szivattyúk 80 százalékkal kevesebb villamos energiát fogyasztanak a korábbi modellekhez képest, s ez a háztartásban összességben 10 százalékos megtakarítást jelent. Forintosítva mindez azt jelenti, hogy családi ház esetén éves szinten szivattyúnként 25 ezer forintos áramköltséget spórolhatunk meg a korszerű, magas hatékonyságú, szabályozott szivattyúra történő csere esetén.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}