Harc a penész ellen

Harc a penész ellen

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Télvíz idején sokak életét megkeseríti a falak nedvesedése, akellemetlen, dohos szag jelentkezése, majd ezt követoen a feketés penészfoltok képzodése. Egy lakás levegőjének relatív nedvességtartalma télen optimális esetben 50–60 százalék között van, homérséklete pedig 22 Celsius-fok. A családok azonban folyamatosan mosnak, ruhát szárítanak, főznek, fürdenek, növényeket locsolnak, amitől jelentősen megemelkedik a páratartalom. A kritikus 60–85 százalék elérésével a hidegebb felületekre kicsapódik a víz, ideális feltételeket teremtve a penész megtelepedésének.

harcpenesz 720


Az átható szagot beveszik a bútorok, szőnyegek, függönyök, ruhák, s amellett, hogy rossz lesz a közérzetünk, a gyermekek és idősebbek egészségét fokozottabban támadják a spórák. A magas páratartalom következtében növekszik az ízületi, légúti és mozgásszervi megbetegedések veszélye. A megoldás kulcsa a helyes diagnosztika, az okok pontos feltárása, különben eredménytelenül harcolunk az újra és újra megtelepedő penész ellen a különböző, nagy hatékonyságú penészölő és lemosó szerek bevetésével, az ismétlodő mészalapú tisztasági festéssel. Érdemes referenciával rendelkezo szakemberhez fordulni az okok feltárása és megszüntetése érdekében.

Páraelvonó készülékek, elektromos párafalók
Mégis, milyen módszerekkel távolíthatjuk el otthonunkból a felesleges párát? Használhatunk külső energiaforrás nélkül működő, vegyszeres páraelvonó készülékeket, amelyekben azonban gyakran kell cserélni a tölteteket, üríteni a folyadéktartályt. Megbízhatóbbak a „kifordított hűtoszekrény” elvén működő elektromos párafalók. Ezeknél a beállított teljesítményfokozatnak megfelelő mértékben csapódik ki a levegő nedvessége a géperosen lehutött kondenzáló rácsának, lemezének felületén. A tartályban összegyűlt vizet szintén rendszeresen ki kell önteni, nehogy a parkettán, szőnyegen landoljon a felesleg. Biztos eredmény persze csak több készülék egyidejű üzemeltetésével érhető el a páraképződésnek erősebben kitett helyiségekben, elsősorban a konyhában, fürdőszobában, de népesebb család, gyakori vendégeskedés esetén a nappaliban, hálóban is. Ezen eszközök használatakor ellenben a valamit valamiért elv értelmében számolnunk kell a tetemesen megnövekedő áramfogyasztással.

Szabályozott szellőzés a pára ellen
A lakóhelyiségek nyílászáróiba vagy a falaiba akár utólagosan is beépíthetők légbevezetok, valamint a vizes helyiségekbe (fürdő, vécé, konyha) pára- és/vagy mozgásérzékelővel szabályozott, alacsony energiafogyasztású központi ventilátoros szellozési rendszer.

Nyílt égésterű készülékek biztonsága
Amennyiben az épületben a helyiségek levegőjét használó, nyílt égésterű tüzelőberendezés (gázbojler, kályha, kandalló) működik, ventilátoros rendszert tilos kiépíteni, mert a gépi elszívás a mérgező égéstermékeket visszahúzhatja a kéményből, ami életveszélyes! Ilyenkor erre a célra kifejlesztett növelt hozamú légbevezetokkel kell megoldani a tüzelőberendezés(ek) biztonságos légellátását. E speciális légbevezetők méretezése és típusának megválasztása szakember, gáztervezo feladata.

Társasházi, panelépületek problémái
Gyakori, hogy a több szintes lakóépületekben a 30-40 éves energiafaló tetőventilátorokat takarékosságból kikapcsolják. Pedig az elavult tetőventilátorok cseréjével, korszerű, akár napelemről is működtethető szelloztető motorok telepítésével nemcsak 80-90 százalékkal csökkentheto a rendszer villamosenergia-fogyasztása, de a nap 24 órájában működő, folyamatos és hatékony szellőzés biztosítható.

1. HA TÁMAD A VÍZ
AMENNYIBEN A HÁZ ALAPJÁNAK VÍZSZIGETELÉSE HIÁNYZIK VAGY HIÁNYOS, a talajvíz, talajpára, esővíz a hajszálcsövesség elvét kihasználva felszivárog a falakba. Melegebb hónapokban erősebben ázik a fal, mint télen, mivel melegben több víz tud elpárologni, így megnő az áramlás a fal szerkezetében. A feláramló víz ásványokat, sókat old ki a falból, és azok párolgáskor sóvirágok formájában kikristályosodnak a falakon. A salétromosodás a fal külső és belső oldalán egyaránt megfigyelhető, télen pedig kívül lefagy a vakolat.

2. VÉDELEM A TALAJVÍZ ELLEN
HATÁSOS VÉDELMET NYÚJTANAK a falazat vízszintes síkjába beütött, besajtolt rozsdamentes acéllemezek, vagy az alap közelében a falban kialakított furatokba nagy nyomáson bepréselt szilikon anyagok, amelyek fizikailag képeznek gátat a víz beáramlásának. Sokat segíthet a csapadékvíz távol tartása, elvezetése az épület közelébol.

3. FELKENHETŐ VÍZSZIGETELÉS SZÁMOS GYÁRTÓ KÍNÁL egy- vagy kétkomponensu, néhány milliméter vastagságban felkenhető vízszigeteléseket, illetve - centiméter vastagságban felhordandó vízzáró vakolatokat. Ezek ugyan nem szárítják ki a falazatot, de a belső felületet szárazon tartják, ha az említett védelem kiépítése után a lakók folyamatos szellőztetéssel gondoskodnak a páratartalom alacsony szinten tartásáról.

4. PÓRUSOS SZÁRÍTÓ VAKOLAT
UGYANEZ VONATKOZIK ARRA, ha a vízzáró szigetelés létrehozása után nagy párolgási felületet biztosító, pórusos szárító vakolat felvitelével próbáljuk tovább orvosolni a nedvesedést. Ez esetben is csökkenteni kell a levegő páratartalmát.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}