Passzívházat miből és hogyan?

Passzívházat miből és hogyan?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Miből épüljön a passzívház? Zavarba ejtő kérdés az építkezni szándékozó laikus számára, ha körülnéz az építőanyagok piacán. A falazati, szerkezeti elemek gyártói, kereskedői egymásra licitálva nyomják mind alacsonyabb értékre portékáik hőátbocsátási tényezőjét. Pedig a passzívházszabványban csak energetikai előírás szerepel. Nem az egyes építőanyagok fizikai értékeire van előírás, hanem a szerkezeti elemek összjátékából adódó hőszükségletre, ami nem lehet több, mint 15 kWh/m2/év.

paszI 720


Mivel a felhasználható anyagok szempontjából semmiféle megkötés nincs, a ház lehet nehéz vagy könnyűszerkezetes, hagyományos vagy modern, szintetikus vagy természetes. Lehet tégla, hőmoktégla, vasbeton, pórusbeton, fa, fapanel, szendvicsszerkezet, EPS zsaluzó építőelem, vagy bármilyen egyéb, bevizsgált, engedélyezett építőanyag, ami a leendő lakóknak szimpatikus, hogy a végeredmény egy élhető, szerethető, kényelmes otthon legyen. A passzívház lényege ugyanis nem az építőanyagokon és azok látványos műszaki mutatóin múlik, hanem azok egymáshoz való viszonyában, energetikai méretezésében, a valós adatokon nyugvó, precíz PHPP számításban rejlik.

Anyagok sokfélesége
Akinek elsődleges szempont a gyors építkezés és kevésbé számít az ár, a különböző expandált polisztirol (EPS) anyagokból előre gyártott zsalu-, födém-, koszorú-, lábazati és egyéb rendszerelemekből válogathat. Ezeknél maguk az építőelemek képezik a magas fokú hőszigetelést, a vasalt betonnal kiöntött belsejük pedig a falazat statikáját. Tucatnyi gyártó kínál saját márkanéven ilyen termékeket, betanított kivitelező brigádjaikkal együtt. A műanyagoktól idegenkedűk a szintén haladós építkezést lehetővé tevő különféle pórus-, gáz-, sejt- és polisztirolgyöngy, faforgács adalékolt könnyűbetonokból válogathatnak. Mindegyik kiváló hő- és hangszigetelő, lélegző, páraátbocsátó, tűzálló, könnyen kezelhető, gazdaságos.

A rég bevált, hagyományos anyagokban inkább bízók építkezhetnek a lyukacsos, üregeiket esetleg polisztirollal kitöltött égetett kerámia téglákból és azok előre gyártott rendszertartozékaiból. Az így elkészült épületet „be kell csomagolni” magas hőszigetelő-képességű, lehetőleg grafit tartalmú EPS lemezekkel, hogy megkaphassuk a passzív minősítést. Az idő- és munkaigényes kivitelezésnél fokozottan ügyelni kell a homogén bevonat létrehozására. Kezd tért hódítani a fa- és acélszerkezetes könnyűszerkezetes, sokrétegű építési mód is, ami megfelelő rétegkialakítással (OSB vagy fabeton lemezekkel, belül gipszkartonnal, különböző hőszigetelő töltelékekkel) szintén alkalmas passzívház gyors építésére. A hőakkumuláló funkciót itt a jól alászigetelt betonaljzat, esetleg a téglából emelt válaszfalak láthatják el. Hátrányuk, hogy ha eladásra kerül sor, a hazai ingatlanpiacon a masszív szerkezetekhez szokott vásárlók nem nagyon kapkodnak a könnyűszerkezetes készházak után.

Légtömörség mindenekfelett
Lényeg, hogy a falazat, és az egyéb statikai tartóelemek, továbbá az aljzat és a födém, tehát az egész épületszerkezet homogén módon, megszakítások, hőhidak nélkül legyen becsomagolva az adott anyagokhoz számított vastagságú hőszigetelő réteggel. A gondosan megtervezett, kialakított termikus réteg által a falak hőátbocsátási tényezojének összességében alacsonyabb kell lennie 0,15W/m2Knál, a tetőfödémnek pedig 0,1 W/m2K alatt kell maradnia. Ezt a célt jól szolgálják a különböző építési rendszerek előre gyártott hőhídmegszakító koszorú, áthidaló, lábazati és attika fal elemei. Ugyanez az aranyszabály vonatkozik az ajtók, ablakok kiválasztásra: nem az anyagok fajtája (fa, műanyag, alumínium) a döntő, hanem a hotechnikai és légtömörségi tulajdonságok. Az építési költségek szempontjából is szinte mindegy, miből készül a ház, a legfontosabb, hogy a jó kivitelezés mellett minél energiatakarékosabb, értékállóbb legyen. A passzívház kivitelezésénél nagyon fontos az épület magas légtömörségének megteremtése, hogy ne szökhessen el a lakás meleg levegoje. A légtömörség független az építési módtól, könnyű- és nehéz szerkezetes épületeknél egyaránt teljesíthető. Minden, a külvilággal érintkező épületrésznél meg kell határozni, hogy a rétegrend mely elemének köszönhetően lesz légtömör az építmény. Azt is meg kell tervezni, hogy a légtömör rétegek az illesztéseknél hogyan lesznek tartósan légtömören összekötve. Nem elég az ablakkeretet a falhoz „hozzákötni” (a vakolatlan falazat ugyanis nem légtömör), a keretet a belső vakolattal kell légtömören összekötni speciális vakolható tömítő szalaggal. Ügyelni kell az elektromos vezetékek, konnektorok, kapcsolódobozok, különböző csövek áttöréseire. Ezek szigetelésére ma már minősített, kipróbált megoldások léteznek. A csatlakozásokat mindig körültekintően kell tervezni és gondosan kivitelezni. Az elektromos vezeték lehetőleg csak egy helyen törje át a szerkezetet, mert akkor csak azon az egyetlen helyen kell gondoskodni annak légtömör kialakításról. A belső vezetékek elhelyezésnél törekedni kell a hőszigetelt burkon belüli kialakításra, ne luggassák át födémet csak azért, mert a padláson egyszerűbb (olcsóbb) a kábelek elhelyezése.

1 VAJON MIÉRT DRÁGÁBB?
TUDATOS ÉPÍTTETŐ, GONDOS TERVEZŐ esetén semmivel sem kerülne többe a passzív minőségben készült ház építési költsége a hagyományos technológiával építetthez képest, de ez a párosítás ritka, mint fehér holló. A világ fejlettebb építési kultúrájú részén - százalék felárral lehet számolni, nálunk ez az arány -- százalék, ugyanis a technológiai fegyelmet lazábban kezelő építőiparunkban csak a drágább, minőségi munkát garantáló cégek képesek nagy pontosságú kivitelezésre, másrészt éppen a lazaságok miatt elonyben részesítik az előre gyártott, drágább építőelemeket.

2 LAKJUNK ÉSSZERŰBBEN!
A KÖLTSÉGEK LEFARAGÁSA ÉRDEKÉBEN el kellene gondolkodnunk azon, tényleg szükségünk van-e  m-es hálószobára, fürdore, vagy  m-es nappalira? Találjuk meg a legalkalmasabb tervezőt, ne a tervezési díj döntsön! Figyeljünk a belső terekre, funkciókra, helyes térkapcsolatokra!

3 NEGYEDELHETŐ KÖLTSÉGEK? MINDEN MINDENNEL ÖSSZEFÜGG, az épület teljes egységét kell szemlélni. A minőségi fal- és ablakszerkezet, a kedvezőbb tájolás, átgondoltabb alaprajzi elrendezés akár megnegyedelheti a gépészeti költségeket.
4 PASSZÍV VAGY ENERGIATAKARÉKOS? MAGYARORSZÁGON GYAKORI, hogy a nem eléggé körültekintő tervezés, hanyag kivitelezés miatt ésszerűtlenül, gazdaságtalanul készülnek el a passzívnak nevezett (amúgy alacsony energiaigényű) épületek. Ezek jellemzően a passzív szintet elérő falakkal, födémekkel, nyílászárókkal, a hagyományoshoz képest húsz-harminc százalékkal magasabb árszinten, de nem kielégítő légtömörséggel készülnek, ami kiderülhetne a ház minősítésekor. Ám sok építtető a végén eláll a drágának tartott minősítéstől, mert nem tudják, hogy léteznek viszonylag elfogadható áron dolgozó hazai minosítők is.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}