Faszerkezetű lakóházak

Faszerkezetű lakóházak

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Akik álmaikat családi lakóház építésével szeretnék megvalósítani, a hagyományos építési módok mellett könnyűszerkezetes technológiákat is választhatnak. Közülük kiemelkednek a faanyagú szerkezeteket alkalmazók, ahol a térszint feletti falak, födémek és a tető fa alapanyagú tartószerkezettel készülnek. Míg ez a módszer egyeduralkodó az USA-ban, Kanadában vagy a skandináv országokban, addig nálunk az építkezők nagy része idegenkedik e szerkezetektől. Az ok a hazai faházépítési hagyományok hiányában kereshető, a szűkös fenyőerdő terület természetszerű következményeként. A háború utáni ideiglenes fa barakklakások, a nem megfelelően karbantartott faházas nyaralók csak fokozták az építtetők bizalmatlanságát.

 

 

A fenyőfában gazdag észak- és nyugat-európai, valamint észak-amerikai országokban jellemzően alkalmazott faszerkezetű építési módok ma már Magyarországon is megtalálhatók. Ha a szerkezeti és a technológiai sajátosságokat együttesen szemléljük, lényegében három fő csoportot különböztethetünk meg: a gerendaelemes, a vázas és a táblás szerkezeti rendszereket. Jellemzésüknél elsősorban a külső falakra kell figyelnünk, hiszen ezek hordozzák magukon leginkább az adott módszer sajátosságait.

 

A gerendaelemes (hagyományos nevén boronafalas vagy rönkfalas) építési módnál általában 94-140 mm vastag, vízszintesen egymásra helyezett vörösfenyő gerendákból készülnek a külső falak. Belülről hőszigetelést, párafékező fóliát és deszkaburkolatot helyeznek el, ezáltal megőrzik a külső és belső falfelületek évezredes hagyományú fenyő struktúráját is. A szerkezet viszonylag merev alaprajzi és formai kialakítást tesz lehetővé, emellett sajátossága a rendkívül nagy faanyag-igényesség, az importból eredő magas ár, s a jellegzetes külső megjelenés is. (1. a ábra)

 

A vázas építési módok közül az amerikai eredetű Platform vázszerkezetet kell kiemelnünk, hiszen az ún. kanadai vagy amerikai típusú lakóházak ezzel a konstrukcióval készülnek. A külső falakhoz 40?60 centiméterenként 38×89 mm vagy 38×140 mm keresztmetszetű, szintmagasságú fenyőfa oszlopelemeket állítanak fel. Ezek közé ásványgyapot hőszigetelés kerül, a belső oldalra pedig párafékező-légzáró műanyag fóliát, majd egy vagy két rétegben építőlemez burkolatot rakhatnak: például vízszintes vagy függőleges irányú festett deszkaelemeket, kő vagy tégla burkolófalat, műanyaghab kiegészítő hőszigetelésre felhordott nemesvakolatot. (1. b ábra)

 

A táblás szerkezetek csoportján belül a kistáblás és a nagytáblás építési módokról kell említést tennünk. Az előbbi esetben az üzemi előregyártás során szintmagas, és kb. 60?180 cm széles szendvicsszerkezetű táblákat gyártanak mind a külső és belső falak, mind a födémek, illetve tetőtéri lehatároló szerkezetek kialakításához. A faforgácslapokból álló kétoldali burkolat között hasonló teherhordó bordázat van, mint ami a Platform vázszerkezetnél készül.

 

A nagytáblás rendszer sajátossága, hogy üzemben a faltáblák teljes falhosszban (de általában max. 10?12 m-es szállítható méretben) előre gyártva készülnek. A nagyméretű táblák mozgatásához autódarura és speciális szállítójárműre van szükség, ami ugyanakkor lényegesen lerövidíti a szerkezetépítés idejét. A külső falak tartószerkezeti kialakítása, rétegfelépítése mind a kistáblás, mind a nagytáblás rendszernél lényegében hasonló módon, a Platform váz elvei szerint készül. (2. a?b ábra)

Tervezés

Jelenleg száz fölött van az országban azon vállalkozásoknak a száma, melyek gyártóként, és/vagy forgalmazóként faszerkezetű lakóházakat kínálnak a potenciális építtetőknek. A cégek egy részénél a leendő otthon csak az előre elkészített típustervek egyikének kiválasztásával készülhet el. Ezeket a - katalógusterveket" többnyire a vevő által megbízott építész adaptálja a konkrét építési telekre. A vásárlók többsége ugyanakkor egyedi kívánságai teljesítését, azaz az épületek egyedi tervezését kéri. Mivel a speciális szerkezetek speciális szakmai ismereteket igényelnek, ilyen esetekben többnyire a gyártó építésze jut megbízáshoz.

Kivitelezés

A megtervezett vagy kiválasztott lakóépület felépítése szempontjából a kínálat rendkívül sokszínűen alakul. Kedvező esetben három fokozat közül lehet választani: szerkezetkész, félkész, vagy kulcsrakész állapot elkészítésére lehet megbízást adni. A fokozatok részletes tartalma a szerkezeti rendszertől, s a gyártó-forgalmazó cégtől függően is változó képet mutat, így erről a konkrét építésnél alaposan tájékozódni kell. Van olyan vállalkozás, mely csak forgalmazza a faház elemcsomagját, mások csak a kész alapra vagy pinceszintre tudják felállítani a faszerkezeteket, de találunk olyat is, mely az alapozástól kulcsrakész állapotig vállalja az épület kivitelezését. A megbízás előtt azonban fokozott körültekintéssel kell eljárnunk, hiszen a gyártóknak csupán egy kis hányada rendelkezik Építőipari Alkalmassági Bizonyítvánnyal, mely a kínált faszerkezetű lakóház különböző szempontok szerinti alkalmasságát bizonyítja a magyar szabványok szerint.

Élettartam

A magyar átlagpolgár számára életcél az önálló családi lakóház megteremtése. Ezzel szorosan összefonódik az a hagyományos szemléletmódunk is, mely csak az épület fizikai értékállóságát és a hosszú élettartamát veszi figyelembe. Míg Magyarországon a lakóházak élettartamával szemben támasztott követelmény általában 100 év, addig például az amerikai faszerkezetű otthonok 50?70 évre méretezettek. Az ez idő alatt állaga és használhatósága szempontjából egyaránt elavult könnyűszerkezetet (mely az átlag amerikai számára csupán a kényelmes otthont megteremtő használati cikk) egyszerűen lebontják. Német kutatások ugyanakkor rámutatnak arra, hogy szakszerű szerkezeti megoldások, kivitelezés, minőség-ellenőrzés és karbantartás esetén - különös tekintettel a faanyag nedvességhatásoktól történő védelmére - a faszerkezetű lakóházak legalább 100 éves élettartammal rendelkezhetnek.

Költségek

Az építési technológia és az alkalmazott szerkezetek kiválasztásánál a költségek alakulása minden esetben fontos szempont. A tavalyi esztendőben a hagyományos szerkezetű családi lakóházakra kalkulált összes építési költség mintegy 130 000 Ft/m2 értéket mutatott áfa nélkül - beleértve a szerkezetek, a szakipari munkák, az épületgépészet és épületvillamosság elkészítését is. A faszerkezetű épületek esetén ilyen becsült országos átlagértékkel nem rendelkezünk. A vásárló által fizetendő ár jelentősen függ a szerkezeti rendszertől, a fentiekben említett készültségi fokozatoktól, s a gyártó-forgalmazó cégtől is. Tájékoztatásul azért elmondhatjuk, hogy a nagyobb vállalkozásoknál kb. 90?120 000 Ft/m2-es bekerülési költséggel számolhatunk áfa nélkül - kulcsrakész állapotot, valamint vázas vagy táblás technológiát feltételezve.

Fontosabb előnyök és hátrányok

Az előnyök röviden így foglalhatók össze:
- a szerkezetek alapvetően fából, illetőleg fa alapanyagú építőlemezekből - tehát környezetbarát, újrahasznosítható, újratermelődő, s kis energia-felhasználással előállítható anyagokból készülnek;
- a szerkezeti elemek összeépítése egyszerűen, gyorsan, száraz kapcsolatokkal, szerelő jelleggel oldható meg;
- az építési idő jelentősen lerövidül, hiszen például a nagytáblás rendszernél szerkezetkészen kb. 3?4 nap, félkészen kb. 3?4 hét, kulcsrakészen pedig kb. 3?4 hónap alatt készíthető el a lakóház;
- a külső falak a rétegfelépítéstől függően akár k=0,25?0,30 W/m2K hőátbocsátási tényező értéket is elérhetnek, ami az épület jobb hőszigetelését, így kisebb fűtési energia felhasználását jelenti;
- a vékonyabb külső és belső falak nagyobb hasznos alapterületet eredményeznek;
- az épület bekerülési költsége általában kisebb, mint a hagyományos szerkezetek alkalmazása esetén.
Az előnyök felsorakoztatása kapcsán nem szabad megfeledkeznünk a sajátos technológia lényegesebb hátrányairól sem, melyek a következők:
- a faszerkezet gomba- és rovarkártevőkre, valamint nedvességre érzékeny, így a faanyag megfelelő védelmére, s szakszerű tervezésre kivitelezésre van szükség, a lakónak pedig a használat során gyakori ellenőrzésekkel fel kell fednie és azonnal ki kell javítania az esetleges hibákat;
- a faanyagú falak és födémek kisebb hőtároló képessége kedvezőtlen a nyári hőérzet szempontjából, ezért célszerű olyan megoldásokat alkalmazni, melyek ezen segítenek: például az ablakok külső árnyékolása, nagyobb hőtároló tömeget adó szerkezetek építése, a külső falaknál szellőztetett rétegfelépítés kialakítása;
- a fafödémek kopogó hangot adhatnak, ezért a kemény padlóburkolatok helyett ajánlatos lágy, hajlékony vagy úsztatott rétegfelépítést alkalmazni (például szőnyegpadlót, filcalátétes szalagparkettát);
- a kialakítható épületvolumennek tűzvédelmi korlátai vannak: általában maximum pince + földszint + tetőtérbeépítéses lakóházak építhetők;
- a hagyományos technológiájú épületekkel szemben itt a faszerkezetekből adódóan korlátozottak a tömegformálás lehetőségei.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.