Az elektronikus behatolásjelző rendszerek, a közismert “riasztók” létesítésének kezdeti lépéseiről már előző cikkünkben szóltunk. Most a telepítés során alkalmazott eszközök típusainak bemutatásával kívánjuk segíteni a speciális helyi adottságoknak leginkább megfelelő érzékelők kiválasztását. Az elektronikus behatolásjelzés területén három fő védelmi konstrukció ismeretes: általános térvédelem, felületvédelem ( szakszóval : “héjvédelem”), és a konkrét tárgyvédelem.
A térvédelemben alkalmazott érzékelők (másnéven detektorok) a védett térben történő illetéktelen mozgást, vagy a tér geometriájának megváltozását jelzik.
Működési elvétől függően létezik hideg, illetve meleg mozgásérzékelő, és ebbe a csoportba tartozik az – elsősorban alacsony ára miatt népszerű – paszszív infra (röviden – PIR”) detektor. A passzív érzékelők a feltételezett elkövetők – élő emberi szervezetek – természetes testmelegének jelenlétét detektálják, s minősítik azt riasztásnak.
n Detektorok
Ez az érzékelőtípus nem viseli el a védett téren belüli – szabályszerű” hő mozgásokat, ezért alkalmazása kerülendő ott, ahol a helyiség fűtését például gázkonvektor, hőtárolós vagy villanykályha biztosítja. A védett téren belül működő hőpapíros faxberendezés is nagy valószínűséggel téves jelzést generál, hiszen a készüléket elhagyó papír hőmérséklete és mozgása azonos paramétersorként jelentkezik az érzékelő számára, mint a helyiségben mozgó emberi szervezet testmelege.
Az érzékelő – mint minden rendszerelem – javasolt telepítési pozícióját és paramétereit tervezői segédletekből (ún. – white paper”) ismerhetik meg az érintettek, s a gyártói ajánlások betartása az eszköz üzembiztos működése szempontjából kiemelten fontos.
n Lencsés infrák
Bevált műszaki megoldás, hogy a precíziós hőérzékelő elemet az érzékelő mögötti tükörrel (tükrös infrák esetében), vagy az érzékelő előtt elhelyezett speciális – freesnel” lencsével (lencsés infráknál) kialakított rendszer fókuszában helyezik el. Az optikai rendszer a védendő teret mind vízszintesen, mind függőlegesen egymástól elkülönített ún. érzékelő szegmensekre osztja. A szegmensek tökéletes illesztése azonban az optikai rendszer kialakítása miatt nem valósulhat meg, így az érzékelésre képes érzékeny szegmensek közötti felületen minden esetben keskeny, nem érzékeny (ún. holt) zónák alakulnak ki.
Az érzékelő normál működése során az érzékeny szegmensekből beérkező infravörös hő integrált (azaz összegzett) értékét méri meg, s nyugalomban lévő környezetben ezt a szintet statikusnak határozza meg. Nyugalmi állapotnak tekinthető az is, ha a helyiségben mozdulatlan(!) élő emberi szervezet található, hiszen ebben az esetben a 37 0C fok körüli testhőmérséklettel bíró tömeget a szoba össz-infravörös hő kibocsátásába beleméri a detektor. Változás (riasztásjelzés) a hőt sugárzó test elmozdulása esetén történik, ez adja majd a riasztásjelzést a berendezés jelzőközpontja számára.
n Az érzékelő elhelyezése
Fentiekből világosan kitűnik, hogy az érzékelő elhelyezése úgy kívánatos, hogy az elkövető várható mozgásiránya mind több zónahatárt keresztezzen. Téves tehát az az elmélet, mely szerint a – szem” nézzen a bejárati ajtóra, vagy az ablakra mint a lehetséges behatolás irányára. Ellenkezőleg! Az a szerencsés telepítési kialakítás ennél a fajta eszközcsaládnál, ha az elkövetés várható iránya az eszköz hossztengelyére merőlegesen helyezkedik el. A hossztengellyel párhuzamos mozgás során ugyanis sokkal kevesebb holt zónán haladunk át, tehát jelentősen csökken az eszköz jelzésbiztonsága.
A térvédelemben használatos mozgásérzékelők másik nagy csoportja a gépjárművédelemben kedvelt ultrahang-detektor, a hideg mozgásérzékelők egyik változata. Az ultrahang-detektor az adófej által kibocsátott, az emberi fül számára nem érzékelhető hangtartományba eső hangoknak a környező tárgyakról visszaverődő komponenseit érzékeli, ebből azonosítva a helyiség geometriájának megváltozását. Működési elvéből adódóan így ez az eszköz mindennemű elmozdulást jó hatásfokkal érzékel, függetlenül attól, hogy az hőváltozással jár-e.
Alkalmazásának korlátot szab a mozgó berendezési tárgyak (pl. lebegő függönyök, virágok) jelenléte. Az interferencia fellépése miatt ezek az érzékelők egymásba nyíló helyiségekben, terekben nem alkalmazhatók.
n Mikrohullámú radar
A mikrohullámú vagy doppler radar típusú érzékelők szintén a hideg mozgásérzékelők csoportjába tartoznak. A gigaHertz-es tartományba tartozó működési frekvencia nem okoz zavart a szórakoztató-elektronikai eszközökben, az érzékelő működési elve a fizikából is jól ismert doppler-elv. A mikrohullámú érzékelők telepítése során a működési frekvencia miatt vigyázni kell arra, hogy a detektor a határoló szerkezeteken (falakon, ajtókon) túli mozgást is képes érzékelni. A hossztengelyű közeledő, illetve távolodó mozgások érzékelésére használt egységet gyakran alkalmazzák meleg mozgásérzékelőkkel közös házban szerelve, ún. kombinált kialakításban is. A két, egymástól eltérő működési elvű érzékelő közös tokozásban történő alkalmazásával roppant érzékeny, és nagy jelzésbiztonsággal működő biztonságtechnikai érzékelőhöz juthatunk.
A nagy biztonságú idegenbehatolás-jelző rendszer létesítése során felületvédelemmel kell (kellene) ellátni a 38 cm-es tömör téglafal mechanikai szilárdságánál kisebb falszerkezeteket, nyílászárókat is. A felületvédelmet – nélkülözhető modulnak gondolva – gyakran hagyják ki a biztonsági rendszerek telepítésekor. Jellemző példa erre a könnyűszerkezetes épületek burkoló szerkezete, és a belső gipszkarton válaszfalakkal határolt helyiségek sora.
n Reed érzékelő
A falazat áttörés- és áthatolás elleni védelmében gyakran alkalmaznak rezgés-, test-, illetve fémhang-detektorokat. Kedvelt és olcsó biztonságtechnikai érzékelő az áthatolás ellen védő szakadószálas tapéta is.
A felületvédelem legegyszerűbb modulja mégis az ajtók, ablakok megnyílását és feszítését jelző, mágneses elven működő érzékelő, az ún. – Reed” kontaktus. A Reed nyitás-feszítés érzékelőt külső és rejtett szereléstechnológiával egyaránt telepítenek. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az eszköz permanens mágnest tartalmaz, ezért a nyílászárók vasszerkezete a mágneses mezőt jelentősen gyengítheti, elhúzhatja.
Vas profilból szerelt nyílászáróknál speciális, a szerkezetnek megfelelő erősségű detektor használható. Téves hiedelem, hogy a felületvédelem igen olcsó és egyszerűen szerelhető eszközparkját nem célszerű nyílászárókra telepíteni, mert akkor otthon tartózkodás esetén még résnyire sem nyithatók az ablakok.
A mágneses nyitás-feszítés érzékelők a bukó-nyíló típusú ablakok esetén alsó szerelési helyzetben rögzíthetők, így a lakásban tartózkodás esetén is lehetséges a bukóra nyitva hagyott ablak szellőzése, miközben a szárny nyitása valós riasztásjelzést produkál.
n Akusztikus érzékelők
A nagy felületű ablakokkal rendelkező helyiségek felületvédelmében kedvelt aktív elem az üvegtörés, üvegvágás jellemző hangkomponenseit akusztikus úton érzékelő detektorok csoportja. Az akusztikus üvegtörés-érzékelőkben található parányi mikrofonkapszula a környezetben érzékelhető hanghatások közül szűri ki az üvegfelület megsértésével járó jellegzetes hangokat. Az eszköz érzékelési tartománya általában aszimmetrikus, 4, 5, 6, esetenként 10 méter is lehet – erre a létesítéskor különös figyelmet kell fordítani! Fontos szempont, hogy a normál síküveghez, a ragasztott biztonsági üveghez, és a betörésvédelmi fóliával védett üvegfelülethez különböző típusú érzékelők szükségesek. A biztonságtechnikai detektoroknak ennél a csoportjánál téves (indokolatlan) jelzést adhatnak – a rossz minőségű eszközparkból épített rendszeren túl – az üvegtörés frekvenciájával megegyező hangkomponensű, az objektumban egyébként üzemszerűen előforduló hanghatások (például folyamatos üzemű szerszámgépek; bekapcsolva felejtett rádió, televízió, vagy magas, rikácsoló hangú kisállatok, papagáj, kanári). Ilyen esetekben speciális érzékelők alkalmazása javasolt.
n Hívatlan látogatók ellen
A felületvédelem kialakítása nemcsak a betörés korai szakaszban történő jelzése szempontjából kívánatos. Előfordulnak ugyanis olyan bűncselekmények, hogy az illetéktelen behatolók a háziak otthon tartózkodása, pihenése alatt – látogatják meg” az ingatlant, sokszor a biztonsági berendezés ellenére is kárt okozva. A teljes körű felületvédelem alkalmazásával – alacsony költségráfordítás mellett – azonban kivédhetők ezek az incidensek. A modul ugyanis lehetővé teszi a biztonsági rendszer használatát a ház lakóinak jelenlétében is.
Az elektronikus behatolásjelzés harmadik nagy területéről, a tárgyvédelemről és a biztonsági berendezések egyéb kiegészítő áramköreiről cikksorozatunk következő részében olvashatnak.
Hozzászólások