Térhatárolók és kerítések

Térhatárolók és kerítések

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A kerítés mint fő téralakító építmény egyszerre több feladatot lát el. Határokat jelöl ki, esztétikai előképet ad a házról, óvja a lakókat a betolakodóktól - ezzel biztonságérzetet kelt, tompítja a házat érő zaj- és szélhatásokat, növények támasztéka lehet, és nem utolsósorban optikai szemellenzőként működik, bár gyakran többet sejtet, mint amennyit takar.

 

 

A kert függőleges váza esztétikai szempontból mindenképpen alkalmazkodjon az épülethez, és idomuljon a kert stílusához is. Vidéki környezetben a legegyszerűbb fakerítés is tájba illőbb, mint a szokványos fonott drótkerítések bármelyike, a nagyvárosban viszont furcsán hatna egy fehérre mázolt, dúsan faragott fakorlát. Európa északi területein a tégla és a fehér fa kombinációja divatos, míg a mediterráneumban a természetes színű fa kővel vagy kovácsoltvassal egyesített változata terjedt el. Amerika nagy részén nem ismerik a kerítést, és olyan hely is akad, ahol sövénnyel helyettesítik.

 


Stílus
Az építés és stílusválasztás alapos megfontolást igényel, hiszen ezt a terephatárolót anyagilag és fizikailag is megterhelő lenne sűrűn cserélni. Előkertekbe alacsony, hátsó kertbe inkább magasabb kerítéseket építsünk. A térhatároló közvetlen közelében a növényzetet érdemes gyakori vágással eltávolítani, mert ezzel jelentősen csökkenthetjük a burjánzó növényzet káros hatásait, és az esetleges javításokat is könynyebben tudjuk elvégezni. Lássunk túl a saját telkünkön is, hiszen ha kerítésünk nagyon kilóg a szomszédos telekhatárolók sorából, ellenszenvet válthatunk ki a mellettünk élőkből, vagy túlságosan felhívhatjuk magunkra a figyelmet, ami nem minden esetben előnyös.
Alapanyag
A kerítés anyaga lehet beton, terméskő, tégla, drótfonat, kovácsoltvas vagy fa, ez utóbbin belül vessző, léc, deszka, rönk, cölöp is. Formailag kereszt vagy hosszirányban, esetleg átlósan tagolt, áttört vagy teljesen zárt, a funkcionális rendeltetéstől a művészi megmunkálásig. Az olcsó, ám csúnya drótfonatot legegyszerűbben felfuttatott növényekkel takarhatjuk el, de tulajdonképpen bármely rácsos változat alkalmas a kúszónövények megtámasztására. A léckerítés rusztikus hatást kelt és elegáns, a karámkerítés valójában csak szeparál, de nem véd meg semmitől, a fonott kerítések eltakarnak bennünket a szomszédok vagy a járókelők elől, de biztonsági szerepet nem töltenek be.

Tömeg
Átláthatósága szerint létezik zárt és áttetsző, magas vagy alacsony kerítés, ez utóbbi - mivel az emberhez viszonyítjuk - maximális mérete se haladhatja meg a két métert. Igazi védelmet csak a magas, erős, tömör, tetején tüskés vagy villannyal átvezetett kerítések adnak, de ezek egyben rabságba is ejtik a házban élőket, ezért kevés ember vállalja, hogy így védi meg ingatlanát a betolakodóktól. Mindent összevetve kis kertet ne üssünk agyon magas, tömör kőfalakkal, és egy hatalmas parkot is nevetségessé tehetünk egy karámkerettel. A kerítés elemei közé soroljuk a kapupillért, melyben a postaláda, csengő, vagy akár a szemetes kap helyet. Ennek méretét, stílusát és tömegét igazítsuk a térhatároló teljes felületéhez.

Alkotóelemek
A kerítés tartóssága elsősorban szerkezetétől, vagyis az oszlopoktól függ. Mielőtt megtervezzük hosszát, kiosztását, nézzünk körül a piacon, mert az előre gyártott elemek méreteivel könnyebben kalkulálhatunk ki egy nekünk megfelelő elrendezést. Ha faoszlopot választunk, földbe fúródó végét impregnáljuk, hogy ne korhadjon a vizes talajjal érintkezve. A vasat csak egy év múlva fessük le, mert ha azonnal színezzük, hamarabb indul rozsdásodásnak. A fa mellett oszlopaink készülhetnek betonból, acélból, téglából, terméskőből, vagy zsalukőből is, de minden esetben ezekhez rögzítjük a kereszttartókat, vagy a készen vásárolt kerítéselemeket. A ritkán hallott zsalukő betonból készül, és küllemre a terméskövet utánozza. A kőfalakat rakhatjuk szárazon, szabályosan vagy szabálytalanul, terméskőből, ciklopkőből, faragott vagy lecsiszolt görgetegkövekből, de mindenképpen ép, nem málló, fagyálló anyagot válasszunk. A szárazon rakott kőfal a legtermészetesebb térhatároló elem. Rendkívül stabilnak kell lennie, s támfalként az esetleg mögötte lévő földtömeg nyomását is el kell bírnia. Nem szabad túl magasra építeni, mérete sose haladja meg a 80-100 centimétert. A felületmegosztásnál vegyük figyelembe, hogy egy-egy kerítéselem maximum három méter hosszú lehet, különben kidőlhet. Lejtős terepen a magassági különbségeket emelkedő vagy süllyedő lábazattal, illetve lépcsőzetes elhelyezéssel is kiküszöbölhetjük.

Belső kerítés
A kerten belül is alkalmazhatunk kerítéselemeket. Létrehozhatunk különböző rendeltetésű területeket a külső térhatárolóból elcsent rövidebb szakaszokkal, cölöpsorral, gerendával, sövénnyel, szárazon rakott kőfallal, klinker- vagy bontott-tégla-fallal is. Ezzel a megoldással nem kell szintkülönbségeket vagy burkolati eltéréseket alkalmaznunk ahhoz, hogy legyen külön kutyafuttatónk, gyerekjátszóterünk, fürdőzésre vagy vendégfogadásra alkalmas kertfelületünk.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.