Fűtsünk biztonságosan!

Ha Rousseau ma építkezne
Klímaváltozás – ördögi kör
Nézd madárnak!

Az elmúlt években nagyon sok új fűtőkészülék, hőleadó, csővezeték és egyéb, a fűtési rendszer kialakításához szükséges elem jelent meg a piacon. Ezek legtöbbje a csúcstechnikát képviseli, mégis – vagy éppen ezért – a fűtési rendszer kialakításánál megfelelő szakmai felkészültségre és odafigyelésre van szükség. A szakszerű kialakítás számos kérdést vet fel, melyből kettőt ragadtunk ki: az egyika víz térfogatának változása, a másik a gázkazán elhelyezése, amelyek fontosak a biztonságos üzem szempontjából.

 

 

A fűtési rendszerbe betöltött víz a melegítés hatására változtatja térfogatát, melyet megfelelő tartállyal kell felvenni, ellenkező esetben a rendszerben keletkező túlnyomás tönkretehetné a berendezést.

 

Tágulási tartályok
Régebben nyitott tágulási tartályt alkalmaztak, melyet a fűtési rendszer legmagasabb pontján helyeztek el. A tartályt az ún. tágulási vezeték kötötte össze a kazán belépő csonkjára csatlakozó visszatérő vezetékkel. Amint a neve is mutatja, a víz tágulását ez a vezeték közvetítette a tágulási tartály felé. A kazán kilépő – előremenő – csonkjától a tágulási tartály fölé vezetett, ún. biztonsági előremenő vezetékben vízáramlás – helyes kialakítás esetén – nem jött létre.
A nyitott tágulási tartály több problémát vet fel: az atmoszférával érintkező víz oldott oxigénben telített lesz, és ha mégis áramlás jön létre a tartályon keresztül, az oldott oxigén bejut a fűtési rendszerbe, és korróziós károkat okozhat. Másrészt a nyitott tartály elhelyezése sokszor nehéz, különös tekintettel arra, hogy elegendően nagy túlnyomást kell biztosítania a fűtővíz elgőzölgésének megakadályozására.
A fűtőberendezéseket ezért ma már általában zárt tágulási tartállyal alakítják ki. A rendszerben esetleg keletkező káros túlnyomást a biztonsági szelep vezeti le. Nagyon lényeges a zárt tágulási tartály szakszerű kiválasztása. A túl kicsi tartály ugyanis nem tudja teljesen felvenni a víz tágulását, a rendszerben a víz nyomása megnő, a biztonsági szelep nyit, és vizet enged el a rendszerből. Később, kisebb vízhőmérsékletnél a fűtővíz nyomása nem elegendő, a berendezésben áramlási zavarok, forrási-elgőzölgési jelenség lép fel, a kazán zúg. Ekkor vizet kell a berendezésbe tölteni. Márpedig a gyakori fel- vagy utántöltéssel oxigént viszünk a rendszerbe, mert a hálózati hidegvíz a hőmérsékletének megfelelő oldott oxigéntartalommal rendelkezik. A tartály gáztöltetének túl nagy vagy túl kicsi nyomása ugyancsak rendellenes működéshez vezet.

A gázkazán
elhelyezése
Ez a kérdés főleg napjainkban került az érdeklődés előterébe, amikor az ablakok és ajtók az energetikai követelmények miatt fokozott légzárásúak. Sajnos évről évre bekövetkeznek a helytelen kialakításból, a gázkészülék helyiségének elégtelen légellátásából eredő balesetek.
A tüzelőszerkezetek az égéshez ún. égési levegőt igényelnek. Emellett a nyitott égésterű gázkészülékek ún. áramlásbiztosítóval kapcsolódnak a kéményhez, amelyen keresztül a kémény – megfelelő kialakítás esetén – a helyiségből levegőt szív be, ami az égéstermékhez keveredik.
A helyiség és a készülék levegőellátására nagy hangsúlyt kell fektetni, mert viszonylag nagy levegőmennyiségekről van szó, és a korszerű nyílászáró szerkezetek lehetetlenné teszik a gázkészülék természetes úton való levegőellátását. A nyitott égésterű, kéménybe kötött fűtőkészülékek helyiségének légellátását ezért szakszerűen és lelkiismeretesen meg kell tervezni! A helyiségben a környezetinél kisebb nyomást általában a kémény huzata révén hozzák létre. Természetesen az így létrehozott légszívás változó, az időjárási feltételek, a külső hőmérséklet és a szélnyomás befolyásolja; mivel azonban a méretezésnél mindkét feltételt a legkedvezőtlenebbre választjuk, a helyiségben a szellőzőlevegő beviteléhez szükséges nyomáskülönbség legkisebb értékét a szabvány szerinti számítási módszerrel biztosítani tudjuk.
További lehetőség mesterséges levegőbevitel tervezése, itt azonban ügyelni kell arra, hogy a helyiségben ne hozzunk létre olyan depressziót, amelz rontja, vagy lehetetlenné teszi a kémény üzemét.
A tervezett szellőzőlevegő-térfogatáramot olyan légbevezető elemekkel kell bejuttatni a helyiségbe, amelyek légszállítását laboratóriumi mérések támasztják alá, és megfelelő tanúsítvánnyal rendelkeznek.
A gázkészülék helyiségének légellátása nagyon fontos kérdés, amelynek elhanyagolása az elmúlt években több sajnálatos balesethez vezetett. Mi történik ugyanis, ha a kémény huzata a kedvezőtlen időjárási feltételek vagy a helyiség légtömörsége következtében nem elegendő az égéstermék eltávolítására a gázkészülékből – A válasz ábránkon látható: az égéstermék visszaáramlik a helyiségbe.
Az égéstermék a szénhidrogének égési tulajdonságaiból következően jelentős mennyiségű szén-dioxidot tartalmaz. A helyiség levegőjében – és ezért a készülékbe áramló égési levegőben – a szén-dioxid koncentráció megnő, és egy bizonyos érték fölött a gázkészülék szén-monoxid termelővé válik. Az így keletkező szén-monoxid megdöbbentően rövid idő alatt idéz elő súlyos, akár halálos balesetet.

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop