Elektromos hálózat - kockázat nélkül

Elektromos hálózat - kockázat nélkül

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egyre több elektromos árammal működő gép található a háztartásokban: elektromos főzőlap, tűzhely, mosó-, szárító-, mosogatógép, mikrohullámú sütő, sokliteres vízmelegítő, fagyasztó, hűtő, klíma, nem beszélve a szórakoztató elektronikáról. Az elektromos berendezések számának gyarapodásával növekszik a lakások energiaigénye is. Ezt csak korszerű elektromos hálózat képes megfelelően, biztonsággal kielégíteni, megvédeni tűztől, áramszünettől.

 

 

Az újonnan épített lakások elektromos hálózata, biztonsági berendezései, szerelvényei optimális esetben a várható energia-, technikai, esztétikai igények megfogalmazásával, az aktuális építésügyi szabályzatnak megfelelően, biztonságosan tervezve, kivitelezve kerülnek az új tulajdonos birtokába.

 

Nem ez a helyzet, ha használt lakást vásárolunk, amelynek részben vagy teljesen elavult az elektromos hálózata, a szerelvényei, biztonsági berendezései. A lakások felújításakor korábban nem fordítottak gondot az elektromos hálózat kicserélésére. Nem ritka, hogy 50?60 éves vezetékek vannak üzemben, pedig ennyi idő alatt a gumiszigetelés tönkremehet, elveszti szigetelő hatását. A bővítések kapcsán általában csak az új konnektorok, kapcsolók kiépítésére gondolnak.
A régi vezetékek sok esetben ma is panaszmentesen működnének, csak a fogyasztók megnövekedett száma és az ezzel általában együtt járó nagyobb teljesítményigény kapcsán merül fel a hálózatcsere. Ilyenkor azonban érdemes a fogyasztásmérő szekrénytől a kapcsolókig, konnektorig mindent újraszereltetni. Különösen indokolt ez, ha a régi hálózat részben vagy teljesen védővezető (földelés) nélküli.
A régi, fából készített villanyóraszekrények ugyan üzemképesek, az áramszolgáltató csak áthelyezéskor, újabb villanyóra (pl. éjszakai áram mérésére) felszerelésekor, teljesítményigény-növelés vagy -csökkenés (egyről három vagy háromról egy fázis) igénylésekor teszi kötelezővé a cseréjét. A korszerű kapcsolószekrények műanyag burkolata megvéd az elektromos szikra keltette tűztől és a párától. (A szekrény csak kívülről, szabadon megközelíthető helyre építhető be - tehát sok esetben a szabadban áll.) Ütésálló az előlapja, elhelyezhetők benne a kisautomaták, a védőkapcsoló is.
A hálózat következő kialakítási pontja - ez rendszerint már a lakásban található - a kiselosztó. Ebben helyiségenként, esetenként fogyasztónként - biztosítókkal védve - kerül elosztásra a hálózat. Külön a konnektorok, világítás, nagyobb teljesítményű háztartási gépek, hűtőgépek, vizes helyiségek, műhely, garázs stb. A régi olvadóbiztosítók kismegszakítókra cserélése nagyobb biztonságot és kényelmet nyújt. A várható terhelés áramkörönkénti gondos elosztása tovább növeli az automata biztosítók által nyújtotta védelmet rövidzárlat, túlterhelés esetén.
Ide építhető be az áramvédő kapcsoló - hétköznapi nevén FI-relé - , amelyet kifejezetten az emberi élet védelmére fejlesztettek ki, használata több országban kötelező. Ez már csekély áram esetén is leold.
A kiselosztóban számtalan egyéb eszköz elhelyezésére van kialakított hely, hiszen a mérete bővíthető. Pl. a lakáscsengő, reduktor, a kaputelefon tápegysége, időrelék, programkapcsolók, alkonykapcsolók, fényerő-szabályozók, atmoszférikus eredetű (villám) túlfeszültség-levezetők.
A vezetékek részleges cseréjével együtt felmerül a réz- és alumíniumvezetők találkozásának problémája (ma már mindenütt rézvezetéket alkalmaznak). A két anyag találkozásánál idővel az alumíniumvezető korrodálódik, csökken a keresztmetszete, melegszik, elég a szigetelés, zárlat keletkezhet. Bár léteznek megfelelő kötőelemek, de ha mód van rá, szüntessük meg az alumíniumhálózatot.
Évekig alkalmazták az MM-falat (szalagszerű kábel), melyet a vakolatba - ragasztottak". Ha meghibásodott a vezeték (pl. eltört a vezeték a konnektor vagy a csillár bekötésekor), csak a fal vésésével lehetett javítani. Szintén célszerű a cseréje, illetve felújításkor kerüljük beépítését.
A régi vezetékek, kötések megbolygatása a meglévő hálózat zárlatával, szakadásával járhat. A megnövekedett igényeket kielégítő bonyolultabb hálózat mindenképpen újabb védőcsövek falba süllyesztését kívánja. Felesleges a régi és az új nyomvonal összekapcsolása: néhány méter régi védőcső és vezeték megtartásának eredménye egy bizonytalan minőségű hálózat - és ezzel áramszünetek, esetlegesen elektromos tűz kockázata. A falvésés elkerülhető, ha az elektromos hálózatot falon kívüli vezetékcsatornába építik. A csatorna fedele bármikor levehető, a vezetékek könnyedén cserélhetők, bővíthetők.
Veszély fenyegeti elektromos hálózatunkat s a hozzá csatlakozó készülékeket, ha valamilyen okból megnő benne a feszültség. Ez bekövetkezhet az áramszolgáltató hibájából, vagy villámcsapásnak köszönhetően is.
Egyre több nagy értékű eszközt használunk, amely túlfeszültségre különösen érzékeny félvezető alkatrészeket is tartalmaz. A számítástechnikai eszközöktől az audio-video eszközökig, a telefonközpont, de még akár a háztartási eszközök vezérlése is veszélyben lehet, ha nincs megfelelő túlfeszültség-védelemmel ellátva az elektromos hálózat. Megbízható védelmet csak a teljes körűen kiépített rendszer biztosít.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.