Nem a jómódúakat kívánja támogatni a Fészekrakó program, sokkal inkább a fiatalok lakásszerzésének segítése a cél – fogalmazott az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal új elnöke. Borsi László szerint a program azonban csak az első lépés, s ha minden jól alakul, tavasszal bejelentik a bérlakás-program indítását is. Gondolkodnak emellett azon, hogy életre kellene hívni egy használtlakás-alapot, amely a mobilitást szolgálná. Új építési törvény, országos főépítészi intézmény, szigorúbb építés hatósági felügyelet – a számtalan feladat valóban dinamikus vezetést, irányítást feltételez.
Január 1-jétől kormányhivatalként irányítja a lakásügyeket a korábban a Belügyminisztérium kötelékeibe tartozó Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal. A kormányzati struktúrában történt előrelépés egyúttal azt is jelzi, hogy fontosabbak lettek a lakásügyek, fontosabbá vált, miként lehet támogatni az emberek lakáshoz jutását?
? Mindenképpen. Ez a döntés is jelzi, hogy a munkahelyteremtés mellett a lakásproblémák megoldását tekinti kulcsfontosságúnak a kormányzat. Jól mutatja ezt, hogy alig egy hónappal az új hivatali struktúra kialakítását követően startol a Fészekrakó program, amely a Gyurcsány-kormány első komoly intézkedése lakásügyekben – állapította meg Borsi László, a hivatal elnöke. – Nem nyúl az eddigi vívmányokhoz, él tovább a kamattámogatás, sőt nem lehetetlen, hogy a kamat szintje a későbbiekben csökken. A rászorulók lakbértámogatást kaphatnak, kiterjesztette a félszocpolt, s ma már a használt lakások vásárlói első otthonukhoz is kérhetik ezt, amennyiben nem töltötték be 35. életévüket. Ez a támogatás annak a körnek szól, amelyik tud és szeretne lakást vásárolni, de egyelőre használt lakásban gondolkodik. Az új lakások vevői pedig megemelt szocpolhoz juthatnak. Újabb körnek – persze a szocpolra jogosultak egy részének szintén – segítség az önrész nélküli, pontosabban minimális önrésszel igénybe vehető hitel, azaz az állami garanciavállalás. Tíz százalékos saját erő megléte esetén az ingatlan árának 60 százalékára az új otthon fedezetéért cserébe ad hitelt a bank, s a maradék 30 százalék finanszírozásához nyújt garanciát az állam. Tehát 90 százalékos kölcsönpénzből vehet fel az ember hitelt. 2005-ben egyébként elengedjük a garancia két százalékos díját is.
Többféle kalkuláció ismert arra, hogy mekkora lesz a havi teher azoknak, akik így vennének lakást. Ön hogyan számol, mekkora lesz a hitel törlesztésének összege?
? Nagy a szórás e téren. Számításaink szerint a legkedvezőbb helyzetben azok vannak, akik 200-220 ezer forintos négyzetméteráron tudnak lakást vásárolni. Van ilyen, nem egy vállalkozó szándékosan ennek a körnek épít. Igaz, ez azért nem tipikus Budapesten, de vidéken jobb a helyzet, a Fészekrakó pedig országos program. Vidéken hozzá lehet jutni akár 5-6 millió forintért is lakáshoz, kis falvakban biztosan. 200 ezer forintos négyzetméterárral kalkulálva egy 50 négyzetméteres otthonra vágyó famíliának 10 millió forintot kell letennie az asztalra. Egy kétgyermekes család ebből az öszszegből 2,4 millió forintot elő tud teremteni a szocpol révén, s hasonló induló tőkével kalkulálhat az a pár is, amelyik vállalja, hogy két gyermeke születik. Hozzáteszi a család a lakástakarék-pénztári megtakarításból származó összeget, ami a példa szerint 1,5 millió forint. Így tehát összegyűlt 3,9 millió forint. Tételezzük fel, hogy a munkahely is segíti dolgozóját 400 ezer forinttal, ami együttesen már 4,3 millió forint. Ha netán még egy kis megtakarítása is van a háztartásnak, illetve szülői vagy más segítséggel 5 millió forintra tudja emelni az összeget, máris mindössze az ingatlan árának felét kell hitelként kérnie. Ez tehát 5 millió forint adósságot jelent. Ha ezt tízéves futamidővel veszi fel az ügyfél, akkor a kamat és egyéb banki költségek bekalkulálásával sem kell havi 40-45 ezer forintnál nagyobb összeget áldoznia a kölcsön törlesztésére. Ez elérhető és teljesíthető. Ez egyébként a bankok feltételeinek ismeretében 120 ezer forintos havi nettó jövedelmet feltételez, ami egy kétkeresős családban mindenképpen reális, annál is inkább, mert majdhogynem a minimálbér kétszeresével azonos összegről van szó. Tehát ha mindkét családtag a törvény szerinti legkisebb összeget keresi, máris előáll ez a családi bevétel. A bérleti díj Budapesten egy közepes lakás esetén 40-45 ezer forint, így voltaképpen egy bérleti díjért lehet lakást vásárolni. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy vidéken ennél jobb a helyzet. Kivéve persze az egyetemi városokat, ahol magasabbak a bérleti díjak, mások az ingatlanpiac sajátosságai.
Ön szerint kiket ér el a hitelgarancia – Mennyire van igazuk azoknak, akik azzal érvelnek, hogy ez a gazdagok támogatása?
? Nem hinném, hogy így van. Elég széles kört céloztunk meg ezzel, s az előbbi példa is tükrözi, az alacsonyabb jövedelműek számára is jó lehetőség a garanciaprogram. Más kérdés, hogy valóban felmehet 60-80 ezerre is ez a törlesztőrészlet. De nem a jómódúak segítése a cél. Azokat a fiatalokat szeretnénk támogatni, akiknek nincs elég önrészük, van viszont jövedelmük.
Mit gondol, milyen sikert arat a korábban csak a köztisztviselőkre vonatkozó állami kezességvállalásos hitel – amit garanciadíj nélkül vehetnek igénybe a jogosultak – kiterjesztése a 600 ezres közalkalmazotti körre –
? Nyilván nem valamennyi közalkalmazott veszi igénybe, de közülük minden második rászánhatja magát a költözésre. Úgy vélem, potenciálisan 200-300 ezer közötti lesz a jelentkező. Persze esetükben elvárás, hogy a közalkalmazott százszázalékos tulajdonába kerüljön a megszerzett otthon.
A Fészekrakó program különböző elemeinél különböző felső határt fogalmaztak meg a jogosultak életkorára vonatkozóan. A garanciaalapnál 30, a félszocpolnál 35 év a limit, a megelőlegezett szocpol határa pedig 40 év. Nincs olyan szándék, hogy egységesítsék ezt – Kérdezhetném úgy is, hogy kit tekint a kormány ifjúnak akkor, amikor leszögezi, hogy célja a fiatalok lakáshoz jutásának támogatása?
? Mondhatnám erre azt, hogy az ötvenéves nyilvánvalóan nem fiatal. A harminc annak mondható, a 35 már határeset. Ez a rendszer egyébként nyitott, és folyamatosan figyeljük, hogy mi történik. Ha úgy látjuk, kevesen igénylik a lehetőségeket, akkor megemeljük a korhatárt. Vagy ha a lakbértámogatás nem úgy működik, ahogy tervezzük, át lehet csoportosítani a garanciaprogramra. Szükség esetén bármikor átirányíthatóak a pénzek.
Nem szerves része a Fészekrakónak, de nélkülözhetetlen a panelfelújítás támogatása.
? Igen, ez is a teljes programra rendelkezésre álló 30 milliárd forintból valósul meg. Tavaly a panelfelújításra 1,3 milliárd jutott, idén 1,9 milliárdot rögzítettek a költségvetésben. Ezt a kormány 6 milliárddal növelte meg a lakáscélú támogatások átcsoportosításával, így tehát majdnem 8 milliárd áll rendelkezésre.
A költségvetésben idén 276 milliárd szolgálja a lakástámogatást, ennek azonban jó része determinált.
? Éppen ez a legnehezebb a tervezéskor, hiszen jórészt a korábban felvett hitelek kamattámogatásának finanszírozását kell fedezni ebből az összegből. Olyannyira súlyos teher ez, hogy elviszi a keret jelentős részét, nagyjából 200-210 milliárd forintot. Bizakodóak lehetünk azért a tekintetben, hogy a jegybanki alapkamat mérséklésével párhuzamosan csökken a kamattámogatásra fordítandó összeg is. Harmincmilliárd forint a lakástakarék-pénztári szerződések támogatása, ugyanannyi a Fészekrakó program. Úgy vélem, meglesz a fedezete.
Mint a hivatal elnöke mit gondol, a bérlakásokat vagy a tulajdonszerzést kell preferálni?
? Én vallom, hogy mindkettőt támogatni kell. Egyértelmű, hogy a jelenlegi magyarországi arány – az összes lakás mindössze 8 százaléka bérlakás – egészségtelen. Európában ez 35-40 százalék. Mindenképpen változtatni kell tehát, növelni a bérlakások számát. Éppen ezért tervezünk egy bérlakás-programot is, s ha minden jól alakul, tavasszal be tudjuk jelenteni. Egyelőre erről részleteket nem tudok mondani, annyi azonban biztos, hogy az államnak nincs pénze bérlakást építeni. Arra viszont ki kell szorítani egy meghatározott összeget a büdzséből, hogy lakbértámogatással ösztönözzük a vállalkozásokat a bérlakások építésére.
Mindenki tisztában van azzal, hogy mi idézte elő a jelenlegi állapotokat bérlakásügyben. Lehet-e ezen valamit változtatni?
? Az emberek a 90-es évek elején – bevásároltak?. Akkor ugyanis rendkívül olcsó volt az önkormányzati tulajdonú lakások ára, de nem gondoltak arra, hogy előbb-utóbb fel sort kell keríteni a felújításar. Ám nemcsak a nyugdíjasok képtelenek ma erre, nemcsak a panelben élő idősebbeknek nem futja a beruházásra, hanem más családok sem tudják előteremteni ennek fedezetét. Ezért ők – ha nem is szívesen, de – megszabadulnának a tulajdontól. Erre több változat is lehetséges, feltehetően az lenne az előremutató, ha visszavásárolnák tőlük otthonuk tulajdonjogát, ők pedig továbbra is ott maradhatnának, immár bérlőként. Ezért bérlakás-befektetési alap, használtlakás-alap létrehozását tervezzük, ami a mobilitást nemcsak felfelé, hanem lefelé is biztosíthatná. Aki tehát a korábbinál magasabb színvonalú otthonba tudna költözni, megteheti, de nem maradna fedél nélkül az sem, aki a korábbi színvonalon nem tudja fenntartani otthonát, ezért annál kisebbe költözne. Ez a konstrukció üdvözlendő azért is, mert segítségével meg lehetne védeni az embereket, a kölcsön részleteiből óriási adósságokat felhalmozókat a lakásmaffiától is. Azt prognosztizálják a bankok, hogy a hitelfelvevők 5-6 százaléka bele fog bukni a hitel törlesztésébe. Ilyen formán elvesztik a lakásukat, pontosabban elvesztenék, ha nem lépne közbe ez a bizonyos alap. Ez ugyanis – ha a terv megvalósul – megvásárolja a bajba jutottaktól a lakást, s cserébe bérleti jogot vagy akár kisebb lakás tulajdonjogát ajánlaná fel. Ily módon megmenekülne a maffia karjaiból a fizetésképtelen család. Ez alapvetően állami alap lenne, de egyelőre nem tisztázott, hogy teljes mértékben állami forrásból valósulna-e meg. Nem biztos ugyanis, hogy jó az, ha az állam központosítja ezt az alapot. Elképzelhető, hogy valamilyen módon ebbe bevonnánk a magántőkét is, én kifejezetten pártolnám a public private partnership, azaz a ppp alkalmazását e téren.
Mekkora alapban gondolkodnak?
? Ezt egyelőre nem tudom, ezen most dolgozunk. A tervek szerint 5-6 ezer lakás épülhetne ily módon évente. Tehát az épített bérlakások és a hitel kárvallottjainak otthonai is egy alapba kerülnének, utóbbiak így megmenekülnének az utcára kerüléstől. Ma ugyanis a nem fizető adósok fedezetül szolgáló ingatlanjait áron alul értékesíti a bank, ki tudja, kinek. Ezt akarjuk kivédeni. Összességében tehát a Fészekrakó csak egy eleme a kormány lakáspolitikájának, de ugyanilyen eleme lesz ez a bérlakásprogram is.
Az otthonteremtés fontos feladat, de nem az egyedüli?
? Kiemelkedő jelentőségűnek tartom még a városrehabilitációt is, s nem utolsó a sorban az építési törvény módosítását. Az országos főépítészi intézmény létrehozása azért nélkülözhetetlen, mert az épített környezetről sokan megfeledkeznek. Ez egyelőre teljes mértékben háttérbe szorul. Olyan kincsek vannak ebben az országban, amelyekre fel kell hívni a figyelmet, s ez eddig nem történt meg. Az építészet egy művészeti ág, ám messze nincs olyan elismertsége, mint a filmnek, az irodalomnak vagy a zenének. Méltatlanul feledkeztünk meg róla, s itt az ideje, hogy megtanuljuk becsülni az épített környezetünk értékeit. Elsősorban befolyásoló jogot szeretnénk adni az országos főépítésznek, de jó lenne egyszer elérni azt is, hogy vétójoga legyen. Nem ízlésterrort tartok szükségesnek, már csak azért sem, mert ízlésekről nem lehet vitatkozni. De az egységes kép kialakítása halaszthatatlan, a cél, hogy hosszú távon valódi értéket állítsunk elő.
Elődje, Fegyverneky Sándor komoly elképzelésekkel foglalta el a hivatalát, átütő eredményeket mégsem sikerült elérnie. Tervei szerint Ön mit csinál majd másként?
? Dinamikusabb munkát és vezetést képzelek el az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal élén. Máris nagy lendülettel vágtunk bele a munkába, s számomra mindenképpen az a fontos, hogy a hatékonyság kerüljön előtérbe a lakás- és az építési ügyekben egyaránt. Koncepciózus irányításra törekszem, s végre is fogjuk hajtani a megkezdett változtatásokat, s új programokat is indítunk.
Mit tekint kulcskérdésnek az építésfelügyelet terén –
? Mindenképpen szigorúan kell ellenőrizni azt, hogy betartják-e a szabályokat az építők és építtetők. Szeretném különválasztani az önkormányzatoknál ma még egy helyen összpontosuló feladatokat, hiszen a jövőben a döntés és az ellenőrzés szintjének el kell válnia egymástól. Az tehát a lényeg, hogy ne ugyanazok a személyek bírálják el az engedélyeztetési dokumentumokat, ne ugyanazok bólintsanak rá egy építési tervre, mint akik aztán majd ellenőrzik a munka végrehajtását. Ez ugyanis visszaélésekre ad lehetőséget, sokkal tisztább helyzetet teremt, ha másokra bízzuk ezt a két teendőt.
Hozzászólások