Vízlágyítás

Vízlágyítás

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Reklámok tucatjai hívják fel figyelmünket arra, hogy a kemény víz milyen károsodásokat okozhat a vezetékes vízzel érintkező háztartási berendezéseinkben. A vízkő okozta károsodások csökkenthetőek vízlágyítással, de vajon melyik módszer a legmegfelelőbb?

 

 

A vízben található ásványi anyagok némelyike lerakódásra hajlamos: vízkő formájában kiválik, így eltömítheti a csővezetékeket, megjelenhet háztartási gépeink alkatrészein is. Származási helytől függően a víznek alacsonyabb, vagy magasabb a mész, azaz a kalcium-karbonát tartalma. A vízkőképzésre leginkább hajlamosak a kalcium- és magnéziumsókban gazdag vizek, ezeket nevezzük kemény víznek

 

A csapvizek és ásványvizek keménysége általában 5-35 0dH közé esik, ám háztartási gépeink számára a 3 0dH körüli érték lenne az ideális.
A fűtőszálon létrejövő vízkőlerakódás egy ideig nem okoz látványos problémát, csak rossz hővezető lévén rontja az energiahatékonyságot: azaz a vízköves fűtőszálnak jóval több energiára van szüksége ahhoz, hogy a vizet adott hőmérsékletűre melegítse, a csövekben csökken az áramlási keresztmetszet, s a különböző részegységek idő előtt meghibásodnak.

Fizikai vízkőmentesítés

Számos módszer létezik, amellyel a vízkövesedést okozó anyagokat eltávolíthatjuk, vagy átalakíthatjuk.
Az egyik ilyen eljárás a fizikai vízkőmentesítés. Ezek a szerkezetek mágneses vagy elektrosztatikus elven működnek. Működésük eredményeképpen a kalcium- és magnéziumsók nanokristályos szerkezetbe rendeződnek, ami miatt nem tudnak kiválni, vízkövet képezni. Az eljárás fő erénye, hogy a víz kémiai összetételét nem változtatja meg, így ivóvíznek is alkalmas marad. A vízvezetékre szerelt elektromágneseknek elektromos áramra van szükségük, ám nagyon egyszerűen felszerelhetők, és különösebb karbantartás nélkül is hosszú élettartamúak.

Kémiai módszerrel

A vízlágyítás kémiai módszerrel is megoldható, de ekkor megváltozik az összetétele. Lényege, hogy a kezelt vízből eltávolítják a vízkő képződését okozó sókat, helyükre egy semleges, kiválásra nem hajlamos nátriumsó kerül. Ezzel az eljárással kezelt víz kedvez a ház csőrendszerének és a háztartási gépeknek, ám emberi fogyasztásra nem alkalmas, mivel kémiai összetétele a szervezet számára hátrányos változásokon ment át. Az emberi szervezet számára egyébként lényeges kalcium- és magnéziumsók helyett egy nátriumdús víz alakul ki, ennek fogyasztása egészségtelen. A kémiailag lágyított víz esetén ezért két vízhálózatot szokás kiépíteni az épületben, az egyik a lágyított, a másik a fogyasztási célra is használható nyersvíz szállítására szolgál. Ennek beruházásigénye jelentős, így csak ott éri meg kialakítani, ahol úszómedence, vagy egyéb, nagy mennyiségű lágy vizet igénylő berendezések vannak.

Fordított ozmózis

A fordított ozmózisos eljárás különleges módszer a víz sótalanítására. Érdekessége, hogy az USA haditengerészete fejlesztette ki a múlt század közepén. Amikor hadrendbe állították nukleáris meghajtású tengeralattjáróikat és repülőgép-hordozóikat az óceánon, felmerült, hogy bár ezek üzemanyag felvétele nélkül akár három évig is a vízen tartózkodhatnak, ám a legénység ivóvízellátása megoldatlan.
Az ozmózis során egy félig áteresztő hártyán keresztül az oldószer az alacsonyabb koncentrációjú oldatból a magasabb sókoncentrációjú felé kezd áramlani, és ez az áramlás addig folytatódik, amíg a hártya két oldalán a koncentráció ki nem egyenlítődik.
A fordított ozmózist úgy lehet elérni, hogy a töményebb oldat oldalán emeljük a nyomást, így az oldószer az ellenkező irányba kezd el áramlani, és a víz tisztán kinyerhető az oldatból. Az ilyen elven működő berendezésekkel nagy tisztaságú vizet nyerhetünk, de hátrányuk, hogy a tiszta víz mellett sókat tartalmazó szennyezett vizet is előállítunk, ami egyből a szennyvízhálózatba jut. Egyes készülékek 3 liter vízből készítenek 1 liter tisztát, ám vannak modellek, ahol ez az arány 1:10-hez. Előnye, hogy nagyon megbízható, mivel a membránon tényleg csak a víz jut át, így kiszűrhetők a sók mellett a gyógyszermaradványok, mikroorganizmusok.

A vízlágyítás még nem tisztítás

A lágyított vizet további kezeléseknek is alávethetjük. Egyrészt kaphatóak már olyan UV fénnyel működő csírátlanító berendezések, melyek elpusztítják a vízben levő baktériumokat és egyéb mikroorganizmusokat. E berendezések a 254 nm hullámhosszú sugaraikkal óránként körülbelül 300 liter víz fertőtlenítésére alkalmasak. Különféle szűrőkkel eltávolíthatjuk a vezetékes vízben található lebegő szennyeződéseket is, ilyen a homok, a rozsda és egyéb törmelékek. Egyes szűrők az oldott vas és a szabad klór kivonására is alkalmasak.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}