A hibátlan burkolás – az aljzatnál kezdődik

A faanyagok folyamatosan egyensúlyt tartanak az őket körülvevő változó környezeti körülményekkel. Nedvességtartalmuk lényegében a levegő relatív páratartalma, a környezeti hőmérséklet és az aljzat nedvességtartalmának függvényében változik, ami méretváltozást okoz. Ezért biztosítani kell, hogy fektetésekor a fa nedvességtartalma és a környezet páratartalma a későbbi használati körülményekhez közeli legyen, nehogy a parketta felváljon.

 

 

A hibátlan parkettafektetés biztosításához szükséges különféle tényezők között nagyon fontos szerepet játszik az aljzat előkészítése. Nyilvánvaló, hogy a parketta mozgásához, majd későbbi esetleges felpúposodásához, felhajlásához vagy felválásához vezető elsődleges ok az aljzat túlzott mértékű maradék nedvességtartalma. A fektetés előtt ennek mértékét feltétlenül ellenőrizni kell: cementkötésű aljzatoknál 2 százalék alatti nedvességtartalom tekinthető elfogadhatónak, míg anhidrit bázisú aljzatoknál ez az érték nem haladhatja meg a 0,5 százalékot.

 

E százalékértékek felett a parketta fektetése nem megengedett, kivéve, ha az aljzatot előzetesen speciális felületi vízszigetelő termékkel kezelik.

 

 

Jó munkához idő kell

 

Építkezéseken visszatérő probléma, hogy a burkolónak nem hagynak elegendő időt a hagyományos cementkötésű aljzat érlelésének kivárására, ugyanis a megfelelő kötéshez és kiszáradáshoz centiméterenként 7-10 nap szükséges. Felmerül tehát az igény olyan folyósító adalékszerek, speciális kötőanyagok vagy előkevert habarcsok használatára, amelyekkel egyszerűen bedolgozható, ugyanakkor a parketta fektetését néhány napon belül lehetővé tévő keverékek készíthetők. Tartós, jó mechanikai szilárdságú és viszonylag gyorsan kiszáradó esztrichek készítése célszerű tehát.

Alapvető szabályok

A felhasznált habarcstól vagy kötőanyagtól függetlenül a teljesen hibátlan esztrich készítéséhez be kell tartani bizonyos alapvető szabályokat.
Az aljzat nedvességtartalmával kapcsolatos problémák elkerülésére a parkettafektetésre szolgáló esztrichet lehetőleg el kell választani az alatta lévő rétegtől, azaz az esztrich és aljzata közé elválasztó réteget kell teríteni (pl. polietilén fóliát), ami párazáró rétegként is működik. Az ilyen eszticheknek legalább 35 milliméter vastagnak kell lenniük, és amennyiben a rendelkezésre álló vastagság ezt nem teszi lehetővé, kötött esztrichet kell készíteni, előzetesen meggyőződve arról, hogy az aljzatban nem lehet felszivárgó nedvesség. Ellenkező esetben nem lehet rá faburkolatot fektetni.
A tiszta és szennyeződést nem tartalmazó adalékot úgy kell kiválasztani, hogy szemcsemérete az esztrich vastagságához megfelelő legyen. Ne legyen túl finom, mert akkor megnövekedhet a kiszáradási idő a többlet-keverővíz miatt, és szintén megnövekedhet a zsugorodási repedések képződésének lehetősége.
A szintező sávokat az esztrich készítéséhez is használt kötőanyaggal kell készíteni, valamint az esztrichkeverék bedolgozásakor és csömöszölésekor e sávok még nem lehetnek szilárdak.
A munkahézagokat úgy kell készíteni, hogy az (aljzatra merőlegesen megvágott) esztrich függőleges sávjára és a megkötött szintezősávokra kétkomponensű epoxi ragasztóból vagy szintetikus gumiból, vízből és az esztrich kötőanyagából készített keverékből álló tapadóhidat kell felhordani.
Ha az esztrichbe csöveket fektettek, akkor ezek felett az esztrich legalább 2,5 centiméter vastag legyen, és közvetlenül a csövek fölé (2 milliméter átmérőjű) fémhálót kell fektetni.
A felületképzés végezhető kézi simítóval, acéltárcsás simítógéppel vagy karos simítógéppel úgy, hogy ne nedvesedjen túl a felület, és ne álljanak meg egy helyen sem, nehogy a felületi porozitás csökkenéséhez vezetően helyenként túlsimítsák a felületet, illetve nehogy a kiszáradási idő növekedjen a keverékkivérzés miatt.
Megfelelő műszerrel – karbidos vagy elektromos nedvességtartalom-mérővel – ellenőrizni kell az esztrich maradék nedvességtartalmát az érlelési idő letelte után.

Egyéb tanácsok

Az előzőekből következően a parketta fektetése megfelelő jellemzőkkel rendelkező aljzatot igényel, ami főként felújítások esetén nem mindig teljesül. Ebben az esetben olyan alkalmas termékeket kell használni, amelyek kijavítják az aljzat „teljesítménybeli hiányosságait”.
Parketta fektethető régi kerámia-, műkőlap- vagy kőburkolatú padlókra is, megfelelő kétkomponensű reaktív gyanta ragasztók használatával. Ezekben az esetekben az aljzat gondos előkészítést igényel, tehát először is mossuk fel (mosószódával majd vízzel, illetve speciális viaszeltávolító szerrel). Az aljzatként szolgáló padlóburkolatnak stabilnak, olaj- és viaszmentesnek, száraznak kell lennie, továbbá felszivárgó nedvesség elleni szigeteléssel kell rendelkeznie.

Az esztrichek jellemzői

A fa padlóburkolat fektetésére alkalmas esztrichnek a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie:

  • legyen sík: a felület sík voltát legalább 2 méter hosszú mérőléccel ellenőrzik úgy, hogy minden irányban az esztrich felületére fektetik. A megengedett tűrés ennél a hossznál 2 milliméter;*legyen sima: a felületképzés foka, és a felület megengedett érdessége a fektetendő padló fajtájától függ. A nyitott pórusú durva felület segíti az esztrich kiszáradását, és fokozza a ragasztó tapadását;*legyen tiszta: az esztrich felülete legyen tökéletesen tiszta. A por, a szennyeződések vagy maradványok akadályozhatják a burkolat tapadását.*legyen repedésektől mentes: a parkettázás megkezdése előtt az esetleges repedéseket ki kell önteni, hogy az esztrich monolittá váljon;*legyen tömör: az esztrich felületén és a teljes vastagságában legyen tömör. Az alacsonyabb tömörségű, mállékonyabb területek vagy rétegek jelenléte töréseket okozhat a padlóburkolatban, vagy felválhat a burkolat;*legyen érlelt és méretstabil: a cementkötésű esztrichek szükséges érlelési ideje kb. 7-10 nap vastagság centiméterenként. Tehát a várakozási idő különösen hosszú (1 hónapnál több) is lehet. Ez az idő a gyorsan kötő és kiszáradó speciális kötőanyagokat vagy előkevert habarcsokat használva csökkenthető;*legyen száraz: a maradék nedvességtartalom nem haladhatja meg a faburkolatok fektetéséhez megengedett értéket.*legyen mechanikailag szilárd: az esztrichnek az érleltségén és szárazságán túl megfelelő szakítószilárdsággal is rendelkeznie kell a fa nedvességtartalmának csekély változásából származó tágulási és zsugorodási terhelés elviseléséhez. E szilárdság mértékének meghatározására a nyomószilárdságot lehet figyelembe venni, amely legalább 25 N/mm2 legyen. A simítások szilárdságának is el kell bírniuk a fa mozgásából keletkező erőket. Ezen kívül az aljzatsimítás vastagságának legalább 3 milliméternek kell lennie, nehogy a parketta tágulása illetve zsugorodása hatására a simítás felválhasson az alatta lévő esztrichről.

  • Ezt követő cikkünk:
    Ezt megelőző cikkünk:

    Hozzászólások

    0
      0
      Az Ön Kosara
      Your cart is emptyReturn to Shop