Az igényesen megtervezett lakóház ismérvei

Az igényesen megtervezett lakóház ismérvei

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

közelmúltban egy fiatal építtető keresett meg, tanácsot kérve, milyen házat terveztessen. Azt a látszólag egyszerű kérdést tette fel, hogy hogyan döntse el, milyen egy jó családi ház terve, hiszen olyan sokféle épül, formaviláguk és arányuk annyira eltérő. A folyóiratokban is a legkülönbözőbb hangulatú, felfogású tervekkel találkozik, az építészeti kritikai vélemények is ellentmondóak. Csalhatatlan útmutatást adni reménytelen vállalkozás, de kitérni sem szabad előle. Szerencsére van számos jól megtervezett, értékes ház, bár több a középszerű, de jól használható épület, és még több az elhibázott, a megoldást tévúton kereső.

 

 

Ma országunkban számos építészeti irányzat, stílus, felfogás van jelen, egymástól részben függetlenül, de egymással kölcsönhatásban is. Ez a sokrétűség jellemző korunkra. Korábban a magyar falu - de a város is - egy-egy korban viszonylag egységes összképet mutatott. Az építészet mögött mindig ott az ember, a társadalom, a gazdasági lehetőségek meghatározottsága, a vallás, az ideológia, az ízlésvilág viszonylagos egysége. Korunkban az egyén szabadsága, a korlátok áttörése, a nagyon is eltérő társadalmi, gazdasági lehetőségek érvényesítése megmutatkozik az építészetben is. Ebben a sokszínűségben fontos értékmérő az önként vállalt szerénység, a többi ember érdekeinek figyelembevétele, a meglévő környezet vonásainak felismerése, az alkalmazkodás képessége. Ez nem mond ellent a saját érdek, a saját igények érvényesítésének. A jó ház tehát nem idegen a környezetétől, ugyanakkor az egyes ember, család tényleges igényét, életvitelét szolgálja. Egyszerre logikus, értelmes elrendezésű, megfelelő tereket biztosít a benne lakó család és a családot alkotó egyes személyek számára, ugyanakkor kívülről is olyan összhatású, hogy az lehet az érzésünk, az adott helyen leginkább odaillő. Természetesen a terv igazán akkor jó, ha mégis van saját karaktere, egyénisége, stílusa is.

 

A sokféle hazai irányzaton belül vannak ma divatos házak, de a divat kissé pejoratív jelző - jellemzően valami külsőleg átvett, felületes, nem a belső tartalomból fakadó formavilágot jelez. Így aztán e formajegyekről legtöbbször kiderül, hogy ráaggatottak, előbb-utóbb nyilvánvalóvá válik értelmetlenségük, divatjamúlt talmiságuk.

 

Vannak mélyebb gyökerű, meggyőződésből fakadó irányzatok is. Talán első helyen emelhető ki a hazai organikus építészeti irányzat, amit Makovecz Imre és Csete György indított el, keresve a hazai, értékes hagyományokra épülő mai magyar építészetet. (1. ábar) A népi építészeti hagyományok, valamint a magyar szecesszió vezető mesterei - Lechner Ödön, Kós Károly és más kiváló egyéniségek - által megkezdett úton továbbhaladva sikerült maguk mögé állítani követők és tanítványok sokaságát. Ez az irányzat, bár olykor egyoldalú túlzások is születnek ennek nevében, mégis egyéni, új színt visz a magyar építészetbe.
Más indíttatású, de a technikai fejlődést szolgáló, és a nemzetközi hatásokra épülő irányzat a high-tech, a legújabb anyagokat, vasbeton-üveg-acél-műanyag szerkezeteket alkalmazó új modern építészet. A XX. század első felében és derekán meghatározó irányzat volt a - modern - építészet, amit a Bauhaus, Le Corbusier és mások neve fémjelez, ami maga is nagyon sokszínű, összetett volt. E korszak újrafelfedezése és ezen az úton való továbblépés jellemző igény korunkban is.
A modern irányzat tagadása volt a nyolcvanas években kibontakozó - posztmodern?, amelyben újra megjelentek az antik oszloprendek, timpanonok, párkányok, de legtöbbször jelzésszerűen; elidegenítve, eltörve, mintegy idézőjelbe téve. Talán egyes középületektől eltekintve ez az irányzat már divatjamúltnak mondható.
Másképp kapcsolódik a modern irányzat újraélesztéséhez a dekonstruktivista formák megjelenése, ahol a vasrácsos tartók, csövek, ferdén megdőlt falak már egyáltalán nem képviselnek használati értéket, célszerűséget, csupán szobrászati igényű díszítő elemek, melyek meglehetősen eltávolodtak az építészet alapcéljától.
Az összkép sokszínűségéhez tartozik számos kitűnő építészegyéniség sajátos, egyéni formavilága is. Ezek összevetéséhez talán az érzelmesség, vagy a hűvösebb értelem túlsúlya adhat támpontot, de igazából nem is szükséges e különböző, egyéni törekvések csoportokba való kényszerítése.
A felsorolt irányzatok megítélésében segíthet, ha megérezzük az építész szándékainak őszinteségét; azt, hogy a ház nemcsak a használati igényeket elégíti ki - megfelelő tereket biztosítva - , de a külső formálás és a belső tartalom is egymásból következő, egységes egészet alkot.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.