A telek- és ingatlanválasztás csapdái

A telek- és ingatlanválasztás csapdái

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A telek utcához viszonyított helyzete nagymértékben meghatározza a beépítés módját és értékét. Vizsgáljuk meg példaképpen egy kelet?nyugati hossztengelyű utca telkeinek beépítési lehetőségeit szabadon álló házakkal.

 

 

A déli oldalon fekvő telkeken a lakóhelyiségek a kert felé és egyben a kedvező, napos déli égtáj felé tájolhatóak, a mellékhelyiségek a zajosabb, kevésbé intim északi irányba nézhetnek. A jó tájolású, zavartalan, egybefüggő kert kialakítása érdekében az épületet az északi oldalra célszerű helyezni, így a gyalogos és gépkocsival történő megközelítés is rövid úton a kert zavarása nélkül megoldható. E megoldásnál az épület saját árnyéka is egybeesik a telek északi, kevésbé értékes részével.

 

Az utca északi oldalán - a jó lakófunkció megvalósítása érdekében - az épületet szintén a telek északi oldalán célszerű elhelyezni. Ebben az esetben a szemben lévő telkekkel azonos értékű beépítéshez jutunk, de megnövekszik az épülethez vezető út hossza, a kert jobban belátható, és kevésbé lesz intim.

 

Könnyen belátható tehát, hogy az első változat értékesebbnek tekinthető, még ha ugyanazon utcában helyezkedik is el a két ingatlan. Nehezíti a helyzetet, ha a helyi szabályozás a kialakult utcakép vagy egyéb szempont miatt a közterület felé kis mélységű előkerttel kötelező beépítési vonalat ír elő. Természetesen jó építésztervező ebben az esetben is talál megoldást, de tagadhatatlanul sokkal bonyolultabb a feladat (1. ábra).
A telek domborzata, lejtése, benapozottsága szintén nem elhanyagolható szempont a döntéshozatalnál. Természetesen egyéni ízlés, szokás kérdése, hogy a sík területet vagy a dimbes-dombos területet részesíti valaki előnyben, ebben nem is kívánunk tanácsot adni. Egy lényeges dolog azonban van, amire feltétlenül fel kell hívni a figyelmet: a szép ház és szép kert mindig alkalmazkodik az adottságokhoz, környezetéhez. Ne akarjunk egy erős lejtésű domboldalon tükörsima felületet, a síkságon pedig sziklakertes domboldalt kialakítani. Ez nemcsak azért hibás elgondolás, mert sokba kerül, és mert a terepviszonyok jelentősebb megváltoztatását ugyanúgy engedélyeztetni kell a hatósággal, mint az épületet, hanem mert nem lesz szép.
Az a jó tereprendezés, ami gyepesítése, kertészeti és építészeti kialakítása után olyan, mintha ott formálta volna a természet. A környezethez való alkalmazkodás az épülettervezés egyik legérdekesebb, legizgalmasabb feladata.
A telek lejtése különböző irányú lehet.
Az a legideálisabb eset, ha a telek déli vagy ahhoz közel álló irányba lejt, sőt ha ez az irány egybeesik a kívánatos látvánnyal, panorámával. Természetesen a tehetséges építész a kedvezőtlenebb irányba eső kilátást is képes - bevarázsolni - a lakásunkba, de gondoljunk mindig arra is, hogy a szomszédos területek beépítettsége hogyan változhat, illetve, hogy az általunk megvalósítani szándékolt épület hogyan árnyékolja le kertünket (2. ábra).
A lejtős területen épülő épületek utakkal való viszonyuk alapján két alapcsoportba sorolhatók. Általánosságban elmondható, hogy szerencsésebb, ha az ingatlan az utca völgy felőli oldalán helyezkedik el, mert a gépkocsitároló közvetlenebbül kapcsolható az épülethez, továbbá a völgy felőli telkek víztelenítése könnyebben megoldható, mivel maguk a korszerűen megépített utak rendelkeznek csapadékvíz-felfogó rendszerrel. A telek mentén lévő utak végleges szélességét és magassági szintjét is tisztázni kell, hogy ne kelljen utólag feltölteni vagy támfalat építeni.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.