Lakótelep=kert+város

Lakótelep=kert+város

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az urbanizáció korunk kulturális és társadalmi átalakulásának egyik legfőbb összetevője. A városiasodás jelentőségének ismertetését többnyire néhány olyan statisztikai adat felsorakoztatásával szokták kezdeni, amely a népesség városba áramlását szemlélteti.

 

 

Ami a magyarországi és általában a volt szocialista országokbeli városiasodást illeti, ez némileg lassabban alakul, mint a nyugati országokban, vagy az ún. fejlődő országokban. 1870-ben a lakosság 20 százaléka lakott városban, 1900-ban 33 százaléka, 1960-ban 41 százaléka, 1980-ban pedig 53 százaléka. Az egész ország városiasodását tekintve hazánk meglehetősen elmaradott képet mutat nemzetközi viszonylatban: 1995-ben a népesség 40 százaléka lakik tízezernél kisebb lakosságú településeken.

 

Az iparosodás korában nemcsak a város lakóinak száma növekedett meg, hanem az újonnan megszületett nagyvárosok egészen újszerű társadalmi és kulturális arculatot öltöttek. Sőt, a várossal együtt a falu is elindult a városiasodás útján. A városkutatás kezdeti időszakában a legtöbb szakember a városias társadalom személytelenségére, az ember elmagányosodására hívta fel a figyelmet, újabban viszont egyre több felmérés foglalkozik a városi ember különböző kapcsolataival.

 

Egy városi paneles lakótelep rehabilitációja rendkívül összetett feladat, a műszaki jellegű kérdéseken túl számos emberi, közösségi problémát is felvet. Talán ez is az egyik oka annak, hogy félünk hozzányúlni ezekhez a szürkére sikerült lakótelepi együttesekhez, pedig a hátrányosabb helyzetű családok esetén már pusztán a területiség miatt, jobb módú családoknál pedig a kulturális, műveltségi, vallási összetartozás miatt a faluközösség összetartó erejét is jelenthetik. A társadalomban betöltött hasonló szerep, a területi közelség, a hasonló életfelfogás (pl. ökologikus életmód) képes modern közösségeket varázsolni, amelyek oly módon teremtik meg a - nagycsalád" összetartó erejét, hogy nem csorbul a - kiscsalád" és a személy önállósága, szabadsága.

Az egyik lehetséges lakótelep-arculat a kert-város koncepció szerinti kialakítás: viszonylag csekély anyagi ráfordítással és sok odafigyeléssel jól működő szomszédságot, jól működő kertvárost lehet kialakítani. Néhány lehetőség:
- Homlokzatok - zöldítése". Számos futónövény több, mint 15 méteres magasságig is nő. A zöld homlokzatokról már magyarul is olvasható szakirodalom.
- A balkonok alkalmasak közösségi és családi életre, ha legalább egy kis asztal, és körülötte három-négy szék kényelmesen elhelyezhető.
- - Zöld - játszóterek létesítése.
- A lakóépületek földszintjén minőségileg eltérő, nívós - kertes házak" alakíthatók ki. Amennyiben műszakilag lehetséges, az alapterület és a lakhatási érték növelése céljából érdemes összenyitni a földszinten lévő lakásokat az elsőemeletiekkel, és az épület közvetlen környezetében lévő területet hozzá kell rendelni ezekhez a nagy méretű, megnövelt értékű lakásokhoz. A kertek saját kertek lesznek, amelynek használatával a lakótelepen lakó sokgyermekes családok számára is létrejön a teljes értékű élethez szükséges tér. Mivel ezeket a (saját) kerteket a földszinten lakók rendben tartják, az egész blokk szép, rendezett környezetbe kerül, azok a felső lakók is jól járnak, akik egész életükben kertes házról álmodtak.
- A szemétledobók használaton kívül helyezése, valamint a szeméttárolók kikerülése a lépcsőházból növeli a lakhatási értéket, és a belső levegő minőségét. A növényzettel takart tárolóhelyek kevés anyagi ráfordítással megvalósíthatók.
- A homlokzatok, bejárati előtetők kialakításánál célszerű előnyben részesíteni a természetes anyagok használatát.
- Nagyobb egységben gondolkodva lehetőség adódhat még nagy méretű arborétum-szerű közparkok, kisméretű állatkert létesítésére kisállatok, háziállatok számára (gyermekek számára főként oktatási-nevelési célból).

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.