Építési szabályok a Balatonnál ma és a jövőben

Építési szabályok a Balatonnál ma és a jövőben

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az Országgyűlés még tárgyalja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról szóló törvényjavaslatot. A ma hatályos 1999. évi XXXII. törvény címében is vállalta az átmeneti szabályozást, elrendelve, hogy a települések területein új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, és a már kijelölt beépítésre szánt területeken csak teljes közmű esetén adható építési engedély - utólag a zárt csapadékvíz-elvezetés alól felmentést adtak.

 

 

Szigorú szabályozást tartalmaz a külterületek beépítésére is: a mezőgazdaságilag hasznosított területen, a volt zártkerti területeken csak 5000 m2-t meghaladó nagyságú, szőlőműveléssel hasznosított telekre lehet építeni 1 százalékos beépítettséggel, a volt zártkerteken kívüli területeken pedig a 2 ha-nál nagyobb, csak szőlőműveléssel hasznosított területre adható építési engedély, meghatározott mezőgazdasági rendeltetésű építményre.

 

Az elfogadás előtt álló törvény nagy gondot fordít a vízminőség-védelemre, a tájjelleg megőrzésére, olyan térszerkezet kialakítására, amely csökkenti a legértékesebb parti területsáv terhelését, és lehetőséget ad a hátsó területeken is a fejlesztésre.
A törvény elfogadása után az egyes ingatlanok csak a településrendezési tervek átdolgozását követően építhetők be, azaz elfogadása nem jelent azonnali építési lehetőséget. Mindenesetre világosan meghatározza, hogy hol és milyen feltételekkel lehet építeni, így a beruházni szándékozók e szerint kereshetik a megfelelő területeket.
A legjobban terhelt partközeli településekre a törvényjavaslat előírja, hogy a települések beépítésre szánt területe a Balaton rovására nem növelhető, illetve ha a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, a beépítésre szánt területeken új épület építésére engedély nem adható ki.
A Balaton tájhasználatát szabályozó övezeti előírások (11 övezet, 31 alövezet) konkrét térképlapokon meghatározott területekre vonatkoznak, megkülönböztetve védelmi, funkcionális és egyéb övezeteket.
A törvényjavaslat a volt zártkerti területeken a kertgazdasági övezetben 2000 m2 nagyságú területre 3 százalékos beépítettséget javasol. (A szabályozás itt is árnyalt, mert a védett természeti területen lévő volt zártkerti területeken 2700 m2 a beépíthető legkisebb terület, illetve a nem védett területeken - ha a településrendezési terv 1500 m2-ben szabályozta a beépíthető telkek nagyságát - , a javaslat elfogadja e szabályozást, ennél kisebb területre azonban nem lehet építeni).
A szabályozást tovább bonyolítja az övezeti rendszer, mert ha a kertgazdasági terület szőlőkataszterbe tartozik, csak művelt szőlő esetén lehet építeni.
Hasonlóan a tájkaraktert megőrző műveléshez, kötött az építés lehetősége az ún. árutermelési mezőgazdasági területen. Szántó esetén min. 20 ha, gyep esetén min. 5, szőlő esetén min. 2 ha nagyságú telek szükséges az építéshez. Az utóbbi esetben a termelést és a borturizmust szolgáló, és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, amely azonban az 500 m2-t nem haladhatja meg.
E szabályozás minden eddiginél rugalmasabb, hiszen korábban a zártkerten kívüli külterületeken nem lehetett építeni. Ha az övezeti szabályozás ezt lehetővé teszi, a településrendezési tervek készítése során az árutermelő mezőgazdasági területből beépítésre szánt terület kijelölhető, azaz a települések döntő többségének szerves fejlődése biztosított.
Új elem a turisztikai fejlesztési területek alövezete, ahol kerülendő a parcellázás. A minőségi turizmus fejlesztésére 5 ha-nál nagyobb területek maximum 8 százalékos beépítettséggel építhetők be, és a telek területének 50 százalékát növényzettel kell fedni.
A törvénytervezet javasolja a parti településeken a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30 százalékán 5-30 méter széles, közhasználatú parti sétány létesítését, és előírja a vízparti területek rehabilitációs szabályozását. Ezért a parti 30 méteres területsávban a törvény elfogadását követően közterület nem idegeníthető el, és új épület a vízpart rehabilitációs szabályozásának elkészültéig nem építhető, valamint az önkormányzatokat a 30 méteres parti területsávra előírási jog illeti meg.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.