Mikor milyen terv szükséges -

Mikor milyen terv szükséges -

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Közismert, hogy új épület építéséhez építési engedélyre, az engedély beszerzéséhez pedig tervre, tervrajzokra van szükség. Azzal már kevesebben vannak tisztában, ki készítheti el a terveket, hogyan keressük meg a legmegfelelőbb tervezőt, mi a különbség az engedélyezési és kiviteli terv között, milyen terv alapján szerződjünk le a kivitelezővel, hogy később ne érjen bennünket csalódás sem anyagiakban, sem minőségben. Mit kell tennünk, ha időközben módosítani szeretnénk. Sőt, mit kell tenni, ha a már megépült épületet más célra kívánjuk használni: a gépkocsi-tárolót virágboltnak, nyaralóépületet lakóháznak, vagy a lakóépületet falusi vendégháznak, panziónak. Nézzük meg tehát kicsit részletesebben, mikor mire van szükségünk!

 

 

Honnan tudható meg, ki jogosult tervezésre -

 


Az építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához bővítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatásához jogszabályokban meghatározott tartalmú és részletezettségű építészeti műszaki terv szükséges. Ezek elkészítése tervezési jogosultsághoz kötött tevékenység.
A jogosultsággal rendelkező tervezőket a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara tervezési szakterületenként tartja nyilván, hivatalos névjegyzékében. A Tervezői Névjegyzéken belül - a szakmai követelményektől függően - több tervezői fokozat is található. Az egyes tervezési feladatokat csak a megfelelő fokozatú tervezők végezhetik, továbbá a terv és a már meglévő épület egyaránt szerzői jogvédelem alá tartozik. Azaz csak törvény által szabályozott feltételekkel változtatható, módosítható vagy adaptálható (építhető meg ismételten). Ez okból is kell a tervezőknek minden egyes tervlapot aláírásukkal hitelesíteni, illetve azon tervezői jogosultságuk számát szerepeltetni.

A tervezés díja

A tervezés mindig bizalmi feladat, s az építtető egyik fontos - ha nem legfontosabb - döntése a megfelelő tervező kiválasztása. Sose olyan alapon válasszunk tervezőt, hogy ki ígéri a legkisebb tervezési díjat vagy legrövidebb határidőt. Hazánkban egy szokásos méretű lakóház engedélyezési tervének díja - az Építész Kamara által is elfogadottan - a bekerülési költség 2?4 százaléka lehet. Ennek a díjnak sokszorosát - elpazarolhatjuk - egy rossz, gazdaságtalan tervvel.
Gondoljuk meg: egy négyzetméter alapterület jelenleg körülbelül nettó 110?140 ezer forintba kerül, pár négyzetméternyi felesleges közlekedő folyosó, vagy egy rossz helyre elképzelt garázshoz az út megépítése mennyibe kerül! Azt sem szabad elfelejteni, hogy a rosszul tájolt - például az északi irányban megnyitott - ház, lakás fűtése milyen gazdaságtalan.
Nem az a jó tervező, aki - szolgaian?, gyorsan lerajzolja, amit az építtető kockás papírra felvázolt, hanem az, aki sokat kérdez arról, hogyan kíván élni a család, mi a hobbijuk, milyen kedves tárgyaik, bútoraik vannak, mennyi az építkezésre szánt pénzük stb. Az igazán jó terv az építész és az építtető hosszas közös munkájának eredménye.
Ha tervezőt választunk, a legfontosabb, hogy megnézzük már megépült épületeit, esetleg beszélgessünk el az előző építtetőkkel, mik a tapasztalataik. Nagyon nagy tévedés, ha azt hisszük, hogy a tervezéssel megtakarított pénzen drága burkolatokkal, díszekkel felcsinosíthatjuk az épületet. Az elhibázott tömegarányokon, a rossz, az igényekhez nem alkalmazkodó funkcionális kialakításon ez már nem segít.

Tervdokumentációk fajtái

Az egyes építészeti műszaki-tervek szoros összhangban vannak a tervek rendeltetésével, azaz hogy mire szolgálnak. Rendeltetésük szerint három fő csoportját különböztetjük meg:
- az elsőbe tartoznak azok a műszaki tervek, melyek valamilyen hatósági engedély beszerzése céljából készülnek;
- a másodikba tartoznak azok a tervdokumentációk, melyek alapvető célja valamilyen választás, döntés meghozatala: ez lehet például a megvalósítási programnak, elképzeléseknek legmegfelelőbb terv és tervező kiválasztása, vagy a legkedvezőbb kivitelező kiválasztása;
- a harmadikba magának a kivitelezési munkának a lebonyolításához szükséges tervek tartoznak.
Az építésügyi hatósági engedélyhez szükséges tervdokumentációk fajtái - szoros összefüggésben az engedélyezési eljárásokkal - a következők: elvi építési, építési, bontási, használatbavételi, fennmaradási és a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési tervdokumentáció. Fontos tudni, hogy a hatósághoz nem elégséges a tervdokumentációt benyújtani, ezen túl egyéb okiratok is szükségesek (tulajdoni lap, társtulajdonosi hozzájárulás, elvi közműbekötési nyilatkozatok, tervezői nyilatkozat stb.).

Mikor célszerű elvi építési engedélyezési tervdokumentációt készíteni?

Az elvi építési engedély beszerzése és így a tervdokumentáció kidolgozása nem kötelező, készítése akkor indokolt, ha előzetesen célszerű valamilyen beépítési vagy műszaki feltételt tisztázni. A tervdokumentáció tartalmát a kérelem konkrét tárgya határozza meg. Az elvi építési engedély alapján építési munka nem végezhető, de az építésügyi hatóságot és a közreműködő szakhatóságokat egy évig köti, azaz azzal ellentétes határozatot nem hozhatnak azokban a kérdésekben, melyekben a határozat rendelkezett. Az elvi engedély egyszer egy évig meghosszabbítható. Mivel maga az elvi építési engedély nem jogosít építésre, a kérelmezőnek nem kell az ingatlan tulajdonosának lenni, tehát akár az ingatlan megvásárlása előtt is tisztázhatók az építés feltételeit. A telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására akkor célszerű az elvi építési engedélyezési tervdokumentáció, ha azt kívánjuk pontosítani, hova lehet a telken belül elhelyezni az épületet. A településképi követelmények tisztázására akkor tanácsos elvi építési engedélyezési tervdokumentációt készíteni, ha például zárt sorú, de különböző homlokzatmagasságú épületek közé, védett utcaképbe kívánunk beépíteni egy foghíjat. Az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési tervdokumentációt ingatlanvásárlás előtt célszerű elkészíteni, ha például egy meglévő lakóépület egy részét egyéb funkcióra kívánjuk átalakítani, és az ingatlanvásárlás gyakorlatilag az átalakíthatóságtól függ. A műemléki, régészeti tb. követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmát a felvetett szakkérdésnek megfelelően a hatóságok határozzák meg. A műszaki követelményeket előzetesen tisztázó tervdokumentációra akkor van szükség, ha eltérő megoldást szeretnénk alkalmazni az országosan kötelező előírásoktól.

Építési engedély

Ha a jogszabály kötelezővé teszi az építési engedélyt, a tervdokumentáció kimunkálása is nélkülözhetetlen. Az építési engedélyről szóló határozat két évig hatályos, illetve egy-egy évre meghosszabbítható. Ha két éven belül megkezdődik az építkezés, öt év alatt kell az építményt alkalmassá tenni a használatbavételi engedély megadására.
Az építési engedélyezési tervdokumentációk két fő csoportra bonthatók: új építmény építési, illetve meglévő építmény átalakítási, bővítési építési engedélyezési tervdokumentációjára. Ha meglévő épületet kívánunk átalakítani, azt is dokumentálni kell az előírt formában.
Az engedélyezési dokumentációhoz kötelező mellékelni az illetékes közművek elvi hozzájárulását a bekötéshez, meglévő épület átalakítása esetén ezt helyettesíthetik az esedékes utolsó befizetett számlák.
A közművekkel kapcsolatos dokumentumok beszerzése a tervező feladata, ugyanúgy, mint a kéményseprői engedély beszerzése. Az ingatlan társtulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozatát az építésiengedély-kérelemhez az építtetőnek kell mellékelnie.
Az engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság beszerzi a szomszéd ingatlanok tulajdonosainak vagy azzal rendelkezni jogosultak nevét és címét, majd kiküldi részükre az építésről szóló határozatot. Az engedély csak akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá (azaz akkor lehet elkezdeni építkezni), amikor letelt a fellebbezési idő, és az érdekeltek - megkapva a határozatot - nem fellebbeztek.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.