Átgondolt kivitelezés

Átgondolt kivitelezés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ha belefogtunk egy építkezésbe - legyen az akár lakás, családi ház vagy bármi más - , és már a szükséges engedélyek is birtokunkban vannak, a kivitelező megválasztása előtt végig kell gondolnunk, mi mindenre kell figyelni a kivitelezés megkezdésénél, illetve annak teljes befejezéséig.

 

 

Egy-egy új épület elhelyezése során alapvető követelmény, hogy a kivitelezés a szomszédos ingatlanok használatát, biztonságát ne zavarja, elkerülendő a szomszédokkal való vitát. Ez elsősorban saját jól felfogott érdekünk, hiszen az építési területen idővel számtalan értékes anyagot halmozunk fel, őrzése nehezen oldható meg, egy gondos szomszéd vigyázó szeme azonban sok veszteségtől óvhat meg bennünket.

 

Fontos követelmény, hogy lakóépületünk közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel megközelíthető legyen, a környezet- és a természetvédelem sajátos követelményei kellőképpen érvényesüljenek. Saját érdekünkben szem előtt kell még tartanunk a kedvező tájolás, a stabilitás, a tűzbiztonság, a használati biztonság, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és hővédelem, valamint az életvédelem követelményeit is.

A kivitelező megbízása, feladatai

Ha kivitelezőt keresünk, annyit mindenképpen tudnunk kell, hogy külön jogszabály részletezi az építőipari kivitelezési tevékenység feltételeit. Előírás például, hogy csak olyan kivitelező végezhet építési engedélyhez kötött kivitelezést, akinek a kivitelezés a tevékenységi körében szerepel, és az építés műszaki munkálatait szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető irányítja.
A kivitelezési szerződés megkötésekor ennek meglétét mindenképpen ellenőrizzük, hiszen csak ekkor van esélyünk arra, hogy az építkezés során (sajnos gyakran) előforduló, súlyos összegekbe kerülő esetleges hibákat számon kérhessük a kivitelezőn.
Jó, ha tudjuk, hogy az általunk szerződéssel megbízott kivitelező felelős a megvalósított építmény, építményrész, szakmunka rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért, valamint az építtető által rendelkezésére bocsátott építési engedélyben és a hozzá tartozó tervekben előírtak biztosításáért.
A kivitelező egyik legfontosabb - jogszabályban és szerződésben is rögzített - feladata az építési napló vezetése. Ezt az eddigi gyakorlat szerint a legtöbbször elbagatellizálták, holott egy későbbi kártérítési perben döntő bizonyítékul szolgálhat. Követeljük hát meg pontos vezetését, a saját érdekünkben. Az építési napló részét képezik az egyes elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozatok is.
A kivitelező feladata továbbá, hogy az építési munka során a keletkező környezetterhelés, igénybevétel a megengedett mértéken belül maradjon. Ha az építési munka során természeti érték vagy régészeti emlék kerül elő az ingatlanon, a kivitelezőnek haladéktalanul be kell jelentenie az építésügyi hatósághoz.

Felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr

A kivitelező által foglalkoztatott felelős műszaki vezető felel a munkálatok szakszerűségéért, azaz hogy az építmény az építési és a kivitelezési terveknek megfelelően valósul meg, megtartják az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírásokat. Amikor megbízást adunk ki az egyes szakmunkák elvégzésére, saját érdekünkben figyelnünk kell arra is (és ténylegesen le is kell ellenőrizni, még ha ez kellemetlen és bizalmatlanságnak is tűnik), hogy a szükséges építési szakmunkákat is csak az végezze, aki az előírt szakmai feltételekkel rendelkezik.
Felelős műszaki vezető nélkül - a munka jellegének megfelelő - szakmunkás képesítéssel rendelkező személy csak a lakóépületek teherhordó szerkezeteit nem érintő javító, karbantartó, felújító tevékenységet végezhet.
Akinek az építőipari kivitelezés nem szerepel a tevékenységi körében, illetőleg magánszemély, felelős műszaki vezető irányítása mellett is csak saját céljára végezhet építési munkát (házilagos kivitelezés).
Az építtető az építési-szerelési munka szakszerűségének folyamatos figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére helyszíni képviselőjeként építési műszaki ellenőrt bízhat meg. Amennyiben az építőipari kivitelezési tevékenységet több kivitelező végezte, az építtető, vagy annak helyszíni megbízottja köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelős műszaki vezetői nyilatkozat - a használatbavételi engedélyezési eljárás során - az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon.

Beépített anyagok megfelelőségi igazolása

Ma már nem építhetünk be bármilyen építőanyagot lakóházunkba, mert az energiatakarékossági és egyéb jogszabályok ránk, magánszemélyekre is kötelezőek. Különböző jogszabályok tartalmazzák, hogy milyen minőségi követelményeknek kell megfelelnie a téglának, cementnek, ajtó- és ablakszerkezeteknek, burkolóanyagoknak, szerelvényeknek, bútoroknak stb.
A kivitelezéshez szükséges építési anyagok, szerkezetek, berendezések vásárlásakor tehát nagyon ügyeljünk arra, hogy azok rendelkeznek-e megfelelőség-igazolással, hiszen ezt bármikor ellenőrizheti az építésügyi hatóság, és súlyos bírsággal jár, ha nem tudjuk bemutatni a tanúsítványt.

Egyéb kötelezettségek

Az építtető felelős azért is, hogy a járulékos építmények, tereprendezési, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg, az épület elkészülte után el kell szállítani az építési hulladékot, maradék építőanyagot. Végezetül: az épületet rendszeres karban kell tartani, ha bármilyen építési-szerelési munka szükséges, vagy módosítani kívánjuk az épület addigi rendeltetését, a változtatás sem az adott, sem a szomszédos építmény és részei állékonyságát és biztonságos használhatóságát nem veszélyeztetheti.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.