A lakásprivatizáció és következményei

A lakásprivatizáció és következményei

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az érintettség mértékétől függően csodálkozást, felháborodást, vagy éppen helyeslést váltott ki az a hír, hogy 2000. november 30. után az önkormányzatok a bentlakó bérlő hozzájárulása nélkül eladhatják a tulajdonukban álló bérlakásokat. Pedig ez a rendelkezés már 1993 óta ismert, ugyanis ekkor született meg a lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény), amely alapján jórészt végbement az önkormányzati lakások értékesítése. A Magyarországon egyedülálló, de világszerte is igen ritka lakásprivatizáció során egyébként több mint 500 ezer önkormányzati lakást értékesítettek.

 

 

A jogszabály rendelkezései alapján 1995. november 30-ig kizárólag a bentlakó bérlők részére lehetett a lakásokat eladni. Mivel a vásárlás feltételei nagyon kedvezőnek bizonyultak - a vételár az akkori forgalmi érték egynegyede-egyötöde volt, és a vásárlók hosszú lejáratú részletfizetési lehetőséget is kaptak - az önkormányzati lakások legnagyobb részét a bérlők megvásárolták.

 

Mivel a felkínált vételi ajánlattal így sem tudott vagy akart mindenki élni, a bérlők számára a jogszabály öt év átmeneti időt biztosított. Ez idő alatt a lakásokat csak abban az esetben lehetett más részére értékesíteni, ha ehhez a bentlakó hozzájárult. Ez az ötéves - türelmi idő - jár le 2000. november 30-án, ezután tehát nem kell már a bentlakó hozzájárulása ahhoz, hogy a lakást más részére eladják.

Várható tendenciák

Tudvalévő, hogy az önkormányzati lakások száma a lakásprivatizáció eredményeként a korábbi mennyiség töredékére csökkent. Ez az állomány is azonban többféle ingatlantípusból tevődik össze, ide tartoznak a műemlék épületekben, valamint a bontandó épületekben található lakások is, amelyeket ezután sem lehet értékesíteni. A fennmaradó, elvileg eladható lakásokkal pedig az önkormányzatok inkább gazdálkodni szeretnének, mintsem eladni azokat. A vagyon felélésének folyamata az önkormányzatok többsége esetében befejeződött, számos helyen éppen az ellenkezője tapasztalható: visszavásárolják a korábban a jogszabály alapján kötelezően eladott lakásokat. Másfelől, nehezen elképzelhető, hogy az önkormányzatok tömegesen felvállalnák azon konfliktushelyzeteket, amelyeket a lakások kívülállók részére történő értékesítése maga után von.
Meg kell említeni azt is, hogy az elvileg értékesíthető önkormányzati lakásállomány műszaki színvonala, így értéke is meglehetősen alacsony. Önkormányzati tulajdonban főként szoba-konyhás, vagy még alacsonyabb komfortfokozatú lakások maradtak. Ez pedig a befektetők érdeklődését sem kelti igazán fel, részükről tehát az önkormányzatok felé túl nagy nyomás nem valószínű.
Amennyiben az önkormányzat mégis eladná bérlakásait harmadik személyek részére, a bentlakók természetesen ekkor sem kerülnének az utcára. Az új tulajdonos kizárólag abban az esetben - szabadulhat meg - a bentlakótól, amennyiben hasonló adottságokkal rendelkező - hasonló alapterületű és komfortfokozatú - bérlakást biztosít számára. Az új tulajdonosnak egyedül arra van tehát lehetősége, hogy a bérleti díj összegét felemelje. Ehhez a bérlő hozzájárulása is szükséges, ennek hiányában a tulajdonos kénytelen a bírósághoz fordulni a bérleti díj emelése érdekében. Azt, hogy ezzel kapcsolatban milyen bírói gyakorlat alakul ki, ma még nem tudni, kevéssé valószínű azonban, hogy a korábban önkormányzati bérleti díjak automatikusan piaci szintre emelkednek.

Kivételek, mentességek

A vázolt, nem túl valószínű forgatókönyv alól is vannak azonban kivételek. Amennyiben a bentlakó nyugdíjas, a lakást nem lehet értékesíteni, a nyugdíjas bérlő ugyanis élete végéig bent lakhat a bérlakásban. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy az önkormányzatok saját rendeletet alkossanak, amelyben újabb mentességeket állapítanak meg, vagy például elővásárlási jogot biztosítanak a bérlő részére.
Összefoglalva: az életbe lépő rendelkezésnek - ahogy mondani szokás - nagyobb a füstje, mint a lángja, bár néhány családot biztosan érint majd, de ők sem kerülnek hátrányosabb helyzetbe, igaz, előnyösebbe sem a jelenleginél.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.