Építkezés - - szomszédos - buktatókkal

Építkezés - - szomszédos - buktatókkal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az építtetőt nem tölti el nagy öröm, ha építési engedélyével szemben az arra jogosult jogorvoslattal él. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az építkezést nem kezdheti meg a jogorvoslati kérelem elbírálásáig, s ha a fellebbezést még bírósági felülvizsgálat is követi, az akár 2-3 évre is elnyújtja az építés kezdő időpontját. A bosszúságon túl mindez az építőanyagok áremelkedése miatt megduplázhatja a költségeket is, s ha ehhez még az építtető tudja, vagy úgy érzi, hogy a szomszédot kizárólag (természetesen a nyíltan ki nem mondott) anyagi haszonszerzés motiválta, elszabadulnak az indulatok.

 

 

Építési munkát csak jogerős és végrehajtható építési engedély és engedélyezési záradékkal ellátott tervek, műszaki megvalósítási tervek szerint szabad végezni. Ha tehát valaki építési engedélyt kapott, meg kell várnia, hogy engedélye jogerős és végrehajtható legyen. Vagyis hogy az arra jogosultak a törvényes határidőn belül ne éljenek jogorvoslattal, vagy azt a hatóság elutasítsa, majd a tervdokumentációt engedélyezési záradékkal meg is kapja.

 

Tekintsük át elsőként röviden a hazai engedélyezési és jogorvoslati rendszert, hogy világos legyen: ki mikor és milyen okokból élhet fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel, milyen lehetőségeink vannak pro és kontra.

Fórumrendszer

?Törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti - - mondja ki az Alkotmány. Ezzel összhangban az államigazgatási eljárási törvény szerint az ügyfél - az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti - az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga azt is megilleti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A fellebbezést rendszerint a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.
Ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél már kimerítette a fellebbezési jogát (vagy esetlegesen kizárt a fellebbezés), lehetősége van arra is, hogy jogszabálysértésre hivatkozva - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a bíróságtól keresettel kérje az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat - most már a másodfokú határozat - felülvizsgálatát. Az erre irányuló keresetet a határozat közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél (esetünkben az építésügyi hatóságnál), vagy az illetékes bíróságnál.
A közigazgatási perek - így az építési tárgyúak is - a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartoznak. Bár a megyei (fővárosi) bíróság ítélete ellen további fellebbezésnek nincs helye, ugyancsak jogszabálysértésre hivatkozva még kérni lehet az ily módon jogerőre emelkedett ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól. A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál, a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell benyújtani.
A fellebbezésnek, valamint a határozat felülvizsgálatát kezdeményező keresetnek halasztó hatálya van a jogorvoslati kérelemmel megtámadott államigazgatási határozat végrehajtására, azaz ilyenkor jogszerűen az építési engedéllyel nem lehet élni, az építkezést nem szabad megkezdeni.

Jogorvoslat az építési engedélyezési eljárásban

A gyakorlatban az építtető számára a legtöbb gondot az okozza, hogy a vonatkozó jogszabály [46/1997. (XII.29.) KTM rendelet"> kimondja: az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú, telekhatárú - építési telkekkel, ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat kézbesítés útján értesíteni kell.
A szabályok szerint pedig a szomszédokat mint ügyfeleket minden esetben megilleti az építési engedéllyel szemben a jogorvoslat joga.
Elméletileg természetesen ez a jogszabályi rendelkezés aligha kifogásolható, és azt is hangsúlyozni kell, hogy az ügyfeleket az esetek döntő többségében nem ellenséges hozzáállás vezérli, hanem valóban jogukat vagy jogos érdeküket kívánják ezúton megvédeni (még akkor is, ha sérelmük esetlegesen végül is vélt sérelemnek bizonyul).
A problémát ténylegesen az okozza, hogy a szomszédok sok esetben akkor is élnek jogorvoslati jogukkal, ha nincs is jogos és valódi sérelmük. Gyakran motiválja az irigység, (?én már itt lakom, itt ne építsen és engem ne háborítson más - szemlélet), és sajnálatos módon ezekben az esetekben is gyakran szerepet játszik a pénz. Sokszor panaszolják az építtetők, hogy a szomszédok - természetesen dokumentálhatatlan, illetve bizonyíthatatlan formában - meghatározott pénzösszeg fizetéséhez kötik jogorvoslati jogosultságuk érvényesítésének mellőzését, sőt, ennek fejében már a fellebbezési jogról való lemondásukat is megadják. Buzgalmuk sokszor akkora, hogy még meg sem születik az építési engedély, már elállnak jogorvoslati joguktól. Az ilyen lemondás természetesen a hatóság előtt nem ér semmit, de nyilvánvalóvá teszi, hogy még az illeték megfizetése sem tartja vissza őket a fellebbezéstől (a fellebbezés illetéke 5000 Ft, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának illetéke 10 000 Ft).

A megoldás lehetséges útja

Ha tehát az építési engedély ellen az arra jogosult jogorvoslattal élt, az építkezést nem lehet megkezdeni. A bírói felülvizsgálat további 2-3 évre is elnyújthatja az építési munkák kezdési időpontját, nőnek az építőanyagárak, s ha ehhez még az építtető tudja, vagy úgy érzi, hogy a szomszédot sandán forintosított indokok motiválják, elszabadulnak az indulatok. Egymást érik a legkülönbözőbb fórumokhoz írt panaszbeadványok, kézzelfoghatóvá téve a régi közmondást: - rossz szomszédság török átok?. Az indulatok ellenére persze az építkezés jottányit sem halad előre.
Ilyenkor az építtető vagy mélyen a zsebébe nyúl és kifizeti a kért összeget, amellyel megakadályozza a jogorvoslat benyújtását, vagy eléri annak visszavonását, vagy pedig jogellenes módon, építési engedély nélkül elkezdi a munkálatokat. Ez nyilvánvalóan sehova nem vezet, hisz az építésügyi hatóság hamarosan észleli az engedély nélküli építkezést, s azt akkor is építési bírsággal szankcionálja, ha a fennmaradási engedélyt esetlegesen megadja, de az sem kizárt, hogy adott esetben az így megépített építmény(rész) lebontását rendeli el. Ezek a jelentős költségtényezők akár a tervezett építkezés egészét is meghiúsíthatják.
Nyilvánvaló, hogy a megoldást semmiképpen sem az jelenti, hogy a jogorvoslati jogosultságot, vagy akárcsak annak bírósági útját megszüntetjük, hiszen a jogállamiság alapvető követelménye szenvedne csorbát. Másrészt az esetek döntő többségét a jogvédelem valóságos igénye vezeti, nem pedig a joggal való visszaélés szándéka.
A megoldást álláspontunk szerint csakis az érintettek tudatformálása eredményezheti, nevezetesen: a szomszédok ne próbálkozzanak alaptalan jogorvoslati kérelmekkel az építkezést akadályozni, pusztán az építtetők bosszantására, netán pénzbeli - megváltás - érdekében, másrészt az építtetők is azt a műszaki megoldást keressék, amely a szomszédok lehetséges kíméletével, jogaik és jogos érdekeik legkisebb sérelmével valósul meg a tervezett építkezés. E tudatformálás érdekében a folyamat valamennyi résztvevőjének - a tervezőtől az építési hatósági köztisztviselőig - aktívan kell munkálkodnia.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}