A telekalakítás új szabályai

A telekalakítás új szabályai

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Aki házingatlant vásárol, gyakran találkozik ismeretlen fogalmakkal, mint nyeles telek, úszótelek, tömbtelek. Ugyanúgy fontos tudni azt is, hogy milyen eljárás során lehet kérni például a telekegyesítést, telekfelosztást, telekhatár-rendezést. Az építési szezon kezdetekor a témát azért sem haszontalan dolog górcső alá venni, mert a telekalakításról a tavalyi év novembere óta új jogszabály rendelkezik. Főbb szabályait az alábbiakban ismertetjük.

 

 

A telekalakítás általános szabálya, hogy a telket úgy kell kialakítani, hogy az köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető legyen. További feltétel, hogy a kialakításra kerülő telek nagysága elérje a helyi építési szabályzatban vagy szabályozási tervben meghatározott minimális teleknagyságot. Ezek alól kizárólag a telekegyesítés, illetve a telekhatár-rendezés jelent kivételt, ahol sem a megközelíthetőség, sem a minimális nagyság nem jelent feltételt.

 

Speciális helyzetet teremt, amennyiben a tervezett telekalakítás a telken már álló építményt részekre osztaná. Erre csak akkor kerülhet sor, ha az építményt elbontják, amennyiben ez lehetséges, áthelyezik valamint, ha az építményt önálló építményekké alakítják, a megfelelő határfalak beépítésével, a tető, illetve a közművek teljes szétválasztásával.

Speciális telkek

A jogszabály az általános szabályokon túl speciális helyzetű telkekre is megállapít szabályokat. Ilyenek: a nyúlványos (nyeles) telkek, a tömbtelkek és az úszótelkek.
Nyeles telek. Nyeles teleknek azt a telektípust nevezzük, amely csupán nyélszerű résszel kapcsolódik az úthoz, ez a - nyél - azonban alkalmas a ki- és bejárásra, valamint a közművek elhelyezésére. Az alkalmasságot az a szabály próbálja meghatározni, amely szerint a - nyél - három méternél keskenyebb, és építési telek esetén ötven méternél hosszabb nem lehet. Fontos szabály, hogy a teleknek a - nyél - nélkül kell elérnie azt a minimális nagyságot, amelyet a helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv meghatároz.
Tömbtelek. Tömbteleknek azt az 1998. január 1. előtti szabályok szerint kialakított építési telket nevezzük, amelyen több épület áll.
Úszótelek. Úszótelek az elnevezése a tömbtelken álló, külön épületek részére kialakított teleknek. A tömbtelken a már meglévő épületek részére úszótelkek alakíthatók ki, azzal a megkötéssel azonban, hogy az úszóteleknek magában kell foglalnia az épületet, az előlépcsőt és az épület körüli járdát, az épülethez tartozó, közmű céljára szolgáló műtárgyakat, továbbá az épület körüli 1 méteres területsávot. A kialakítás további feltétele az úszótelken álló épület önálló közműcsatlakozásának biztosítása.

A telekalakítási eljárás

Az új telkek kialakításához mindenekelőtt telekalakítási tervet kell készíttetni, az erre feljogosított településrendező tervezővel. Ha nem ismerünk ilyen szakembert, az illetékes földhivatalban tudnak ajánlani tervezőt. A telekalakítási tervhez az illetékes földhivataltól be kell szerezni az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, ha pedig a terület átlagos lejtése a 10 százalékot meghaladja, szintvonalas térképet is.
A tervező a meglévő állapot figyelembevételével készíti el a telekalakítás utáni állapotot bemutató térképet. A telekalakítási tervnek tartalmaznia kell továbbá a telekalakítással érintett, illetve a telekalakítás során kialakuló telkek főbb adatait is, táblázatos formában. A telekalakítási terv alapján úgynevezett változási vázrajz készül, amelyet az illetékes földhivatal záradékol. Telekfelosztás, telekegyesítés és telekhatár-rendezés esetén elvi telekalakítási engedély is kérhető, amelyben a hatóság állást foglal arról, hogy a későbbiekben készített telekalakítási kérelemnek milyen feltételek mellett ad helyt.
A telekalakítási engedély a változási vázrajz, illetve az esetleges elvi telekalakítási engedély elkészítését követően kérhető. Az engedélykérelemhez az érintett telkek tulajdoni lapjait is mellékelni kell, amelyek szintén az illetékes földhivataltól szerezhetők be.

A kérelem elbírálása, fellebbezés

A kérelmet az illetékes építésügyi hatósághoz - ez általában a település jegyzője - kell benyújtani. Az elbíráláshoz az építésügyi hatóság a helyi jellegzetességeknek megfelelően beszerzi a szakhatósági (pl. Környezet- és Természetvédelmi Felügyelőség, bányakapitányság, műemlékfelügyelet stb.) hozzájárulásokat, majd határozatot hoz, amelyben megadja vagy elutasítja a kérelmet. A határozatot kézbesítik mind a kérelmező, a tervező, az eljáró szakhatóságok, mind a telekalakítással szomszédos tulajdonosok részére. A határozat ellen - kézhezvételétől számított - 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani, ennek hiányában a hatóság engedélyezési záradékkal látja el a telekalakítási tervet, valamint a vázrajzot. Fontos tudni, hogy a telekalakítási engedély, ha a jogerőssé válásától számított egy éven belül a tulajdonosok nem kérik a földhivataltól a bejegyzését, érvényét veszti. Az elsőre kissé bonyolultnak tűnő, egyébként logikusan felépített szabályokat kell alkalmazni minden olyan ügyben, ahol a telekalakítást a jogszabály hatálybalépését (2000. november 16.) követően kezdeményezték.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.