A telekalakítás új szabályai

A telekalakítás új szabályai

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Aki házingatlant vásárol, gyakran találkozik ismeretlen fogalmakkal, mint nyeles telek, úszótelek, tömbtelek. Ugyanúgy fontos tudni azt is, hogy milyen eljárás során lehet kérni például a telekegyesítést, telekfelosztást, telekhatár-rendezést. Az építési szezon kezdetekor a témát azért sem haszontalan dolog górcső alá venni, mert a telekalakításról a tavalyi év novembere óta új jogszabály rendelkezik. Főbb szabályait az alábbiakban ismertetjük.

 

 

A telekalakítás általános szabálya, hogy a telket úgy kell kialakítani, hogy az köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető legyen. További feltétel, hogy a kialakításra kerülő telek nagysága elérje a helyi építési szabályzatban vagy szabályozási tervben meghatározott minimális teleknagyságot. Ezek alól kizárólag a telekegyesítés, illetve a telekhatár-rendezés jelent kivételt, ahol sem a megközelíthetőség, sem a minimális nagyság nem jelent feltételt.

 

Speciális helyzetet teremt, amennyiben a tervezett telekalakítás a telken már álló építményt részekre osztaná. Erre csak akkor kerülhet sor, ha az építményt elbontják, amennyiben ez lehetséges, áthelyezik valamint, ha az építményt önálló építményekké alakítják, a megfelelő határfalak beépítésével, a tető, illetve a közművek teljes szétválasztásával.

Speciális telkek

A jogszabály az általános szabályokon túl speciális helyzetű telkekre is megállapít szabályokat. Ilyenek: a nyúlványos (nyeles) telkek, a tömbtelkek és az úszótelkek.
Nyeles telek. Nyeles teleknek azt a telektípust nevezzük, amely csupán nyélszerű résszel kapcsolódik az úthoz, ez a - nyél - azonban alkalmas a ki- és bejárásra, valamint a közművek elhelyezésére. Az alkalmasságot az a szabály próbálja meghatározni, amely szerint a - nyél - három méternél keskenyebb, és építési telek esetén ötven méternél hosszabb nem lehet. Fontos szabály, hogy a teleknek a - nyél - nélkül kell elérnie azt a minimális nagyságot, amelyet a helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv meghatároz.
Tömbtelek. Tömbteleknek azt az 1998. január 1. előtti szabályok szerint kialakított építési telket nevezzük, amelyen több épület áll.
Úszótelek. Úszótelek az elnevezése a tömbtelken álló, külön épületek részére kialakított teleknek. A tömbtelken a már meglévő épületek részére úszótelkek alakíthatók ki, azzal a megkötéssel azonban, hogy az úszóteleknek magában kell foglalnia az épületet, az előlépcsőt és az épület körüli járdát, az épülethez tartozó, közmű céljára szolgáló műtárgyakat, továbbá az épület körüli 1 méteres területsávot. A kialakítás további feltétele az úszótelken álló épület önálló közműcsatlakozásának biztosítása.

A telekalakítási eljárás

Az új telkek kialakításához mindenekelőtt telekalakítási tervet kell készíttetni, az erre feljogosított településrendező tervezővel. Ha nem ismerünk ilyen szakembert, az illetékes földhivatalban tudnak ajánlani tervezőt. A telekalakítási tervhez az illetékes földhivataltól be kell szerezni az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, ha pedig a terület átlagos lejtése a 10 százalékot meghaladja, szintvonalas térképet is.
A tervező a meglévő állapot figyelembevételével készíti el a telekalakítás utáni állapotot bemutató térképet. A telekalakítási tervnek tartalmaznia kell továbbá a telekalakítással érintett, illetve a telekalakítás során kialakuló telkek főbb adatait is, táblázatos formában. A telekalakítási terv alapján úgynevezett változási vázrajz készül, amelyet az illetékes földhivatal záradékol. Telekfelosztás, telekegyesítés és telekhatár-rendezés esetén elvi telekalakítási engedély is kérhető, amelyben a hatóság állást foglal arról, hogy a későbbiekben készített telekalakítási kérelemnek milyen feltételek mellett ad helyt.
A telekalakítási engedély a változási vázrajz, illetve az esetleges elvi telekalakítási engedély elkészítését követően kérhető. Az engedélykérelemhez az érintett telkek tulajdoni lapjait is mellékelni kell, amelyek szintén az illetékes földhivataltól szerezhetők be.

A kérelem elbírálása, fellebbezés

A kérelmet az illetékes építésügyi hatósághoz - ez általában a település jegyzője - kell benyújtani. Az elbíráláshoz az építésügyi hatóság a helyi jellegzetességeknek megfelelően beszerzi a szakhatósági (pl. Környezet- és Természetvédelmi Felügyelőség, bányakapitányság, műemlékfelügyelet stb.) hozzájárulásokat, majd határozatot hoz, amelyben megadja vagy elutasítja a kérelmet. A határozatot kézbesítik mind a kérelmező, a tervező, az eljáró szakhatóságok, mind a telekalakítással szomszédos tulajdonosok részére. A határozat ellen - kézhezvételétől számított - 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani, ennek hiányában a hatóság engedélyezési záradékkal látja el a telekalakítási tervet, valamint a vázrajzot. Fontos tudni, hogy a telekalakítási engedély, ha a jogerőssé válásától számított egy éven belül a tulajdonosok nem kérik a földhivataltól a bejegyzését, érvényét veszti. Az elsőre kissé bonyolultnak tűnő, egyébként logikusan felépített szabályokat kell alkalmazni minden olyan ügyben, ahol a telekalakítást a jogszabály hatálybalépését (2000. november 16.) követően kezdeményezték.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}