A telekalakítás új szabályai

A telekalakítás új szabályai

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Aki házingatlant vásárol, gyakran találkozik ismeretlen fogalmakkal, mint nyeles telek, úszótelek, tömbtelek. Ugyanúgy fontos tudni azt is, hogy milyen eljárás során lehet kérni például a telekegyesítést, telekfelosztást, telekhatár-rendezést. Az építési szezon kezdetekor a témát azért sem haszontalan dolog górcső alá venni, mert a telekalakításról a tavalyi év novembere óta új jogszabály rendelkezik. Főbb szabályait az alábbiakban ismertetjük.

 

 

A telekalakítás általános szabálya, hogy a telket úgy kell kialakítani, hogy az köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető legyen. További feltétel, hogy a kialakításra kerülő telek nagysága elérje a helyi építési szabályzatban vagy szabályozási tervben meghatározott minimális teleknagyságot. Ezek alól kizárólag a telekegyesítés, illetve a telekhatár-rendezés jelent kivételt, ahol sem a megközelíthetőség, sem a minimális nagyság nem jelent feltételt.

 

Speciális helyzetet teremt, amennyiben a tervezett telekalakítás a telken már álló építményt részekre osztaná. Erre csak akkor kerülhet sor, ha az építményt elbontják, amennyiben ez lehetséges, áthelyezik valamint, ha az építményt önálló építményekké alakítják, a megfelelő határfalak beépítésével, a tető, illetve a közművek teljes szétválasztásával.

Speciális telkek

A jogszabály az általános szabályokon túl speciális helyzetű telkekre is megállapít szabályokat. Ilyenek: a nyúlványos (nyeles) telkek, a tömbtelkek és az úszótelkek.
Nyeles telek. Nyeles teleknek azt a telektípust nevezzük, amely csupán nyélszerű résszel kapcsolódik az úthoz, ez a - nyél - azonban alkalmas a ki- és bejárásra, valamint a közművek elhelyezésére. Az alkalmasságot az a szabály próbálja meghatározni, amely szerint a - nyél - három méternél keskenyebb, és építési telek esetén ötven méternél hosszabb nem lehet. Fontos szabály, hogy a teleknek a - nyél - nélkül kell elérnie azt a minimális nagyságot, amelyet a helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv meghatároz.
Tömbtelek. Tömbteleknek azt az 1998. január 1. előtti szabályok szerint kialakított építési telket nevezzük, amelyen több épület áll.
Úszótelek. Úszótelek az elnevezése a tömbtelken álló, külön épületek részére kialakított teleknek. A tömbtelken a már meglévő épületek részére úszótelkek alakíthatók ki, azzal a megkötéssel azonban, hogy az úszóteleknek magában kell foglalnia az épületet, az előlépcsőt és az épület körüli járdát, az épülethez tartozó, közmű céljára szolgáló műtárgyakat, továbbá az épület körüli 1 méteres területsávot. A kialakítás további feltétele az úszótelken álló épület önálló közműcsatlakozásának biztosítása.

A telekalakítási eljárás

Az új telkek kialakításához mindenekelőtt telekalakítási tervet kell készíttetni, az erre feljogosított településrendező tervezővel. Ha nem ismerünk ilyen szakembert, az illetékes földhivatalban tudnak ajánlani tervezőt. A telekalakítási tervhez az illetékes földhivataltól be kell szerezni az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, ha pedig a terület átlagos lejtése a 10 százalékot meghaladja, szintvonalas térképet is.
A tervező a meglévő állapot figyelembevételével készíti el a telekalakítás utáni állapotot bemutató térképet. A telekalakítási tervnek tartalmaznia kell továbbá a telekalakítással érintett, illetve a telekalakítás során kialakuló telkek főbb adatait is, táblázatos formában. A telekalakítási terv alapján úgynevezett változási vázrajz készül, amelyet az illetékes földhivatal záradékol. Telekfelosztás, telekegyesítés és telekhatár-rendezés esetén elvi telekalakítási engedély is kérhető, amelyben a hatóság állást foglal arról, hogy a későbbiekben készített telekalakítási kérelemnek milyen feltételek mellett ad helyt.
A telekalakítási engedély a változási vázrajz, illetve az esetleges elvi telekalakítási engedély elkészítését követően kérhető. Az engedélykérelemhez az érintett telkek tulajdoni lapjait is mellékelni kell, amelyek szintén az illetékes földhivataltól szerezhetők be.

A kérelem elbírálása, fellebbezés

A kérelmet az illetékes építésügyi hatósághoz - ez általában a település jegyzője - kell benyújtani. Az elbíráláshoz az építésügyi hatóság a helyi jellegzetességeknek megfelelően beszerzi a szakhatósági (pl. Környezet- és Természetvédelmi Felügyelőség, bányakapitányság, műemlékfelügyelet stb.) hozzájárulásokat, majd határozatot hoz, amelyben megadja vagy elutasítja a kérelmet. A határozatot kézbesítik mind a kérelmező, a tervező, az eljáró szakhatóságok, mind a telekalakítással szomszédos tulajdonosok részére. A határozat ellen - kézhezvételétől számított - 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani, ennek hiányában a hatóság engedélyezési záradékkal látja el a telekalakítási tervet, valamint a vázrajzot. Fontos tudni, hogy a telekalakítási engedély, ha a jogerőssé válásától számított egy éven belül a tulajdonosok nem kérik a földhivataltól a bejegyzését, érvényét veszti. Az elsőre kissé bonyolultnak tűnő, egyébként logikusan felépített szabályokat kell alkalmazni minden olyan ügyben, ahol a telekalakítást a jogszabály hatálybalépését (2000. november 16.) követően kezdeményezték.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.