A családi házak tájolása

A családi házak tájolása

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az építtetők gyakran elhanyagolják, pedig a ház működése szempontjából rendkívüli jelentőségű a tájolás. Paunoch János építészmérnök szerint olykor kisebb harcot kell folytatni azért, hogy az építész megvédhesse szakmai szempontjait. Pedig a beosztás-tájolás kettős, sőt, a napirend-beosztás-tájolás hármas egysége oly annyira fontos, hogy külön tantárgyként tanítják az egyetemen. Mivel pedig a tervező-megrendelő kapcsolatban az építtető az úr, a végső harcban a tervező kénytelen engedni. A tények azonban makacs dolgok, a ház elkészülte után kiderül, hogy a hálószoba túlmelegszik, alkalmatlanná válik az alvásra, a drága napfény értelmetlenül a kamrát éri a legtöbbet, a gyerekszoba fénytelen és hűvös lesz. Fordítsunk tehát közösen figyelmet a szakmai szempontokra is.

 

 

- A lakóházak tervezésénél célszerű különös gondot fordítani a lakóépület telken belüli elhelyezésére, a lakás egyes helyiségeinek megfelelő égtáj szerinti elhelyezésére, tájolására, a kertkapcsolatra, valamint a lakásból vagy teraszról való kilátásra, panorámára - mondja Paunoch János. - Figyelembe kell venni a telken meglévő növényzetet, illetve a felszíni adottságokat is (a lombkorona árnyékolását, télen-nyáron a benapozást, esetleg egy fa kivágását stb).

 

- Csak a saját kertkapcsolatra kell figyelnünk?
- Korántsem. Nem elhanyagolható ugyanis a szomszédos telkek beépítettsége sem, a meglévő, esetleg a tervezett állapot ismerete, nem nélkülözhető a telket érintő előírások (esetleges útszélesítés, telekrendezés stb.) ismerete sem. Ezen felül közrejátszik a betörésvédelem, azaz a biztonság is. Számolni kell a lakás egyszerű, jó megközelíthetőségével, így a gyalogos- és személygépkocsi-bejáró kedvező elhelyezésével, a téli hóeltakarítás ugyanis roppant terhes a túlságosan hosszú gépkocsibejárón, járdán.
- A legfontosabb, és még a nem szakmabelieknek is nyilvánvaló szempont a napsütés.
- Az elhelyezésnél az egyes helyiségek benapozás iránti igényét, megvilágítottságát kell figyelembe venni. A helyiségek területét és a nyílászárók minimális arányszámát jogszabályok írják elő. A fontos az, hogy az egyes lakóhelyiségek a napi használati idő alatt lehetőleg napsütésesek-benapozottak legyenek, szerencsés tehát, ha tájolásuk követi a Nap égbolton történő haladását. E szabálynak megfelelően célszerű a hálószobákat a keleti irányban elhelyezni, ekkor ugyanis a napfelkeltekor, a kora reggeli órákban a hálószobánk benapozott lesz, - hasunkra süt a nap?. Az így induló munkanap sokkal kellemesebb, kedélyállapotunk is jobb lesz, mivel a napsugárzás élettani hatása igen fontos az emberi szervezet számára.
- Mi a javaslat a konyhára, étkezőre?
- Nagyon fontos a konyha jó tájolása, azaz hogy sok napsütés érje, hiszen a család gyakran itt is több időt tölt. Célszerű a keleti-délkeleti irányba tájolni, ilyenkor reggel, kora délelőtti órákban éri a napsütés. Nagyon hasznos, ha a háziasszony kilát a kertre, illetve a gyerekek játszóhelyére, így munka közben is állandóan szemmel tudja tartani őket. Az étkező szerencsés irányú tájolása dél-délnyugat lehet, hiszen szokásos esetben a család együttléte, közös ebédje a déli, illetve az esti órákra tehető. Ekkor is kedvező lehet a napos helyiségben történő étkezés, beszélgetés.
- A család a legtöbb időt a nappaliban tölti, ahol esetleg több oldalról is lehet erkélyajtó, ablaksor. Létezik-e ideális Napsorrend?
- A nappalit célszerű a nyugati irányba tájolni, hiszen általában a nap végén, a munka befejezése után itt van együtt a család, itt lehet vendégeket fogadni. Kedvező, ha a konyha, az étkező és a nappali kapcsolódik egymáshoz, ugyanakkor az is jó, ha e három helyiség megfelelő módon szakaszolható, szeparálható. Célszerű e három helyiség előtt fedett-nyitott teraszt kialakítani, melynek több funkciója is van: biztosítja a lakás?kert kapcsolatot, lehetővé teszi a közös térként történő használatot (étkezés, vendéglátás, napozás-pihenés stb.) A déli tájolású fedett terasz másik igen fontos funkciója, hogy a nyári delelő nap erős sugárzása ellen védelmet ad, ugyanakkor a téli, jótékony, lakást melegítő sugarakat beengedi a lakásba, javítva ezzel közérzetünket.
- A Nap, ami egyre károsabb az emberi bőrnek, üdvös-e, vagy rendezkedjünk be védelemre?
- Általánosságban a nap sugarai elől védeni kell lakásunkat, ha azonban a helyiségeket megfelelően tájoljuk, illetve fedett teraszokat, árnyékolókat építünk a nyílászárók elé, erre talán nincs szükség. A jól megtervezett és jól tájolt, korszerű anyagokból megépített lakásnál szinte nincs is szükség klímakészülékre, a lakás - képes jól működni - e költséges berendezések nélkül is, és a téli fűtési költsége is jelentősen redukálható.
- A lakás fontos színtere a dolgozószoba.
- E helyiség az elmélyült munka helye, jó irányú tájolása célszerűen az északi, keleti oldalra történhet. Így tud hűvös maradni, hogy - különösen nyáron - a késő éjszakába nyúló munkavégzés ne legyen kibírhatatlan.
- A teljesség kedvéért kapjanak most hangsúlyt a hangsúlytalan helyiségek is.
- A bejárati kapura jól rá kell látnunk, így kiszűrhetjük a nem kívánt látogatókat. A közlekedő, fürdő, lépcső, vécé helyiségek nem valók a számunkra értékes oldalakra, így az északi-keleti oldalra kerülhetnek.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.