Fiatalok lehetőségei a lakástámogatási rendszerben

Fiatalok lehetőségei a lakástámogatási rendszerben

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A lakásszektor egyik sarkalatos pontja a fiatalok lakáshoz jutásának kérdése. Az elmúlt évtizedekben kevés eredményt értek el, ám annál többet beszéltek a fiatalok lakáshoz jutási esélyeinek javításáról. Talán most sikerül?

 

 

A probléma megoldhatatlannak tűnik, hiszen a fiatal házaspárok úgy szeretnének családot alapítani, hogy életkorukból fakadóan ehhez megtakarítással nem rendelkeznek, a család pedig csak ritkán tud segíteni az első lakás megszerzésében. Az eddigi lakástámogatási rendszerek hátránya abból eredt, hogy az állami és önkormányzati támogatások igénybevételéhez mindig szükséges volt valamennyi saját megtakarítás. A kevésbé tehetős hátterű fiatalok tehát a kecsegtető támogatásokat nemigen tudták igénybe venni.

 

A probléma tulajdonképpen megoldható, amennyiben a különböző háttérrel bíró, eltérő megtakarítással rendelkező fiatalok számára nem csupán a saját tulajdonú, új lakás építése vagy vásárlása jelenthet megoldást. A nálunk sokkal fejlettebb országokban a használt- és bérlakáspiac nagyobb jelentőséggel bír, mint az új lakások építése, és a saját tulajdonú lakás szinte mindenütt luxus. Ezzel szemben Magyarországon világviszonylatban az egyik legmagasabb a saját tulajdonú lakások aránya.
További érdekes számadat: bár rossz területi eloszlásban, de hazánkban több lakás van, mint amennyi az önálló háztartás, elvileg tehát új lakásokra csak a lebontandók pótlása céljából lenne szükség. Ehhez képest nézzük meg a továbbiakban, hogy az új lakástámogatási rendszer a fiatalok támogatásán túlmenően mennyiben segít az aránytalanságok megszüntetésében.
Vissza nem térítendő támogatások
Az állami támogatásokat két fő csoportra, visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokra oszthatjuk.
Gyermekkedvezmény új lakás építése esetén. A vissza nem térítendő támogatások közül a legnépszerűbb a lakásépítési és -vásárlási kedvezmény ("leánykori" nevén: szocpol). A kedvezmény összege gyermekenként 200-200 ezer forint, de a második és harmadik gyermek után 1-1 millió forint. A kedvezményt kizárólag olyan új lakás építéséhez vagy vásárlásához lehet igénybe venni, amely az úgynevezett méltányolható lakásigényen - vagyis szobaszámon és bekerülési költségen - belül van.
Gyermekkedvezmény lakásbővítés esetén. Mivel rengeteg fiatal nem tud új lakást építeni vagy vásárolni, az új rendszerben igénybe vehető a lakásbővítési kedvezmény (vagyis a "félszocpolt"), amennyiben a lakás legalább egy szobával nő, illetve az addig nem lakásként funkcionáló tetőteret építik be. E támogatási forma jelentősen bővült, lehetővé téve, hogy a fiatalok lakásproblémáikat - átmenetileg - meglévő lakóépületek bővítésével oldják meg.
A lakásbővítési kedvezmény összege éppen a fele a lakásépítési- és vásárlási kedvezménynek, azaz gyermekenként 100-100 ezer forint, de a második és harmadik gyermek után 500-500 ezer forint igényelhető.
Adó-visszatérítési támogatás. Szintén vissza nem térítendő, bár igen alacsony összegű támogatás, melyet a méltányolható lakásigényen belüli, új lakás építése vagy vásárlása esetén lehet igénybe venni. Mértéke a megfizetett áfa legfeljebb hatvan százaléka, maximum azonban 400 ezer forint. E támogatás csak a többi kedvezménnyel együttesen nyújt komoly segítséget.
Visszatérítendő támogatások
A visszatérítendő támogatások körébe a különféle kamattámogatások tartoznak. Lényege, hogy a fiatalok hitelt vesznek fel egy banktól, az állam pedig a hitel után fizetendő kamatteher egy részének megfizetését magára vállalja. Jelenleg kétféle kamattámogatás létezik: az általános és a kiegészítő kamattámogatás.
Általános kamattámogatás. Az általános kamattámogatás személyi oldala nem csupán a fiatalokhoz, illetve házaspárokhoz kötődik, azt bármilyen lakáscélra - tehát használt lakás vásárlására, felújításra vagy bővítésre is - bárki felveheti, aki hitelképes. Az általános kamattámogatás lakásonként legfeljebb 30 millió forintos hitelhez kapcsolódhat, oly módon, hogy a futamidő első öt évében az állam évi 3 százalék kamat megfizetését vállalja át, tehát az ügyfél részére a hitel 3 százalékponttal - olcsóbb - lesz.
Kiegészítő kamattámogatás. A kiegészítő kamattámogatás felhasználása kötöttebb, csak új lakás építéséhez, vásárlásához kapható, úgy, hogy az állam a legfeljebb 10 millió forint összegű hitel kamatának 8 százalékon felüli részét magára vállalja a futamidő első tíz évében. Ezen időszak alatt tehát bárhogyan is változnak a kamatlábak, az ügyfél csak 8 százalék kamat fizetésére köteles.
Önkormányzati támogatások
Az önkormányzati támogatások formáját a jogszabály nem határozza meg, az tehát egyaránt lehet vissza nem térítendő támogatás, és kamatmentes hitel. A felhasználás is szabad, azaz bármilyen lakáscélra felhasználható, és az egyes önkormányzatok külön-külön, rendeletben határozhatják meg, milyen összegű és fajtájú támogatásokat nyújtanak.
Egyéb lehetőségek
A lakástámogatási rendszer új szabályain túl lássuk, milyen egyéb már létező, alternatív módjai vannak a lakáshoz jutásnak. Lakás-takarékpénztári előtakarékosság. A lakás-takarékpénztári rendszer, ahol az állami támogatás elérésének feltétele a meghatározott idejű előtakarékosság teljesítése, tehát rendszeres, havi befizetés a lakás-takarékpénztár részére. Bár a felhasználási lehetőségek köre igen tág, az eddig felsoroltakon kívül a támogatás közműfejlesztésre is igénybe vehető, a támogatás összege olyan alacsony, hogy csak másokkal kombinálva lehet alkalmas lakáscél kielégítésére.
Fecskeházak. Hazánkban is ismeretes, bár az utóbbi időben háttérbe szorult forma a - fecskeház?. A rendszer lényege, hogy a fiatalok olyan, önkormányzat által épített és fenntartott bérlakásokba költözhetnek, amelyek lakbére a piacinál jóval alacsonyabb. A fiatalok a fecskeházakban meghatározott ideig lakhatnak, a piaci és a kedvezményes lakbér közötti különbözetet pedig arra használhatják, hogy a későbbi lakásvásárlásukhoz előtakarékoskodjanak. A módszer azért nagyon figyelemreméltó, mert a fiatalok számára lehetőséget nyújt arra, hogy önálló háztartást vezessenek, anélkül, hogy egy saját lakás fenntartási terheit viselniük kellene. A fecskeházak elterjedésének nagy lökést adhat a lakáspolitika azon eleme, amely az önkormányzatok bérlakásépítését támogatja.
Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a lakáscélhoz kötődő támogatások felhasználási köre jelentősen bővült, ami önmagában ugyan nem oldja meg a fiatalok lakáshoz jutását, alkalmas azonban arra, hogy alternatívát kínáljon a különböző igényű és jövedelmű csoportoknak.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.