Fiatalok lehetőségei a lakástámogatási rendszerben

Fiatalok lehetőségei a lakástámogatási rendszerben

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A lakásszektor egyik sarkalatos pontja a fiatalok lakáshoz jutásának kérdése. Az elmúlt évtizedekben kevés eredményt értek el, ám annál többet beszéltek a fiatalok lakáshoz jutási esélyeinek javításáról. Talán most sikerül?

 

 

A probléma megoldhatatlannak tűnik, hiszen a fiatal házaspárok úgy szeretnének családot alapítani, hogy életkorukból fakadóan ehhez megtakarítással nem rendelkeznek, a család pedig csak ritkán tud segíteni az első lakás megszerzésében. Az eddigi lakástámogatási rendszerek hátránya abból eredt, hogy az állami és önkormányzati támogatások igénybevételéhez mindig szükséges volt valamennyi saját megtakarítás. A kevésbé tehetős hátterű fiatalok tehát a kecsegtető támogatásokat nemigen tudták igénybe venni.

 

A probléma tulajdonképpen megoldható, amennyiben a különböző háttérrel bíró, eltérő megtakarítással rendelkező fiatalok számára nem csupán a saját tulajdonú, új lakás építése vagy vásárlása jelenthet megoldást. A nálunk sokkal fejlettebb országokban a használt- és bérlakáspiac nagyobb jelentőséggel bír, mint az új lakások építése, és a saját tulajdonú lakás szinte mindenütt luxus. Ezzel szemben Magyarországon világviszonylatban az egyik legmagasabb a saját tulajdonú lakások aránya.
További érdekes számadat: bár rossz területi eloszlásban, de hazánkban több lakás van, mint amennyi az önálló háztartás, elvileg tehát új lakásokra csak a lebontandók pótlása céljából lenne szükség. Ehhez képest nézzük meg a továbbiakban, hogy az új lakástámogatási rendszer a fiatalok támogatásán túlmenően mennyiben segít az aránytalanságok megszüntetésében.
Vissza nem térítendő támogatások
Az állami támogatásokat két fő csoportra, visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokra oszthatjuk.
Gyermekkedvezmény új lakás építése esetén. A vissza nem térítendő támogatások közül a legnépszerűbb a lakásépítési és -vásárlási kedvezmény ("leánykori" nevén: szocpol). A kedvezmény összege gyermekenként 200-200 ezer forint, de a második és harmadik gyermek után 1-1 millió forint. A kedvezményt kizárólag olyan új lakás építéséhez vagy vásárlásához lehet igénybe venni, amely az úgynevezett méltányolható lakásigényen - vagyis szobaszámon és bekerülési költségen - belül van.
Gyermekkedvezmény lakásbővítés esetén. Mivel rengeteg fiatal nem tud új lakást építeni vagy vásárolni, az új rendszerben igénybe vehető a lakásbővítési kedvezmény (vagyis a "félszocpolt"), amennyiben a lakás legalább egy szobával nő, illetve az addig nem lakásként funkcionáló tetőteret építik be. E támogatási forma jelentősen bővült, lehetővé téve, hogy a fiatalok lakásproblémáikat - átmenetileg - meglévő lakóépületek bővítésével oldják meg.
A lakásbővítési kedvezmény összege éppen a fele a lakásépítési- és vásárlási kedvezménynek, azaz gyermekenként 100-100 ezer forint, de a második és harmadik gyermek után 500-500 ezer forint igényelhető.
Adó-visszatérítési támogatás. Szintén vissza nem térítendő, bár igen alacsony összegű támogatás, melyet a méltányolható lakásigényen belüli, új lakás építése vagy vásárlása esetén lehet igénybe venni. Mértéke a megfizetett áfa legfeljebb hatvan százaléka, maximum azonban 400 ezer forint. E támogatás csak a többi kedvezménnyel együttesen nyújt komoly segítséget.
Visszatérítendő támogatások
A visszatérítendő támogatások körébe a különféle kamattámogatások tartoznak. Lényege, hogy a fiatalok hitelt vesznek fel egy banktól, az állam pedig a hitel után fizetendő kamatteher egy részének megfizetését magára vállalja. Jelenleg kétféle kamattámogatás létezik: az általános és a kiegészítő kamattámogatás.
Általános kamattámogatás. Az általános kamattámogatás személyi oldala nem csupán a fiatalokhoz, illetve házaspárokhoz kötődik, azt bármilyen lakáscélra - tehát használt lakás vásárlására, felújításra vagy bővítésre is - bárki felveheti, aki hitelképes. Az általános kamattámogatás lakásonként legfeljebb 30 millió forintos hitelhez kapcsolódhat, oly módon, hogy a futamidő első öt évében az állam évi 3 százalék kamat megfizetését vállalja át, tehát az ügyfél részére a hitel 3 százalékponttal - olcsóbb - lesz.
Kiegészítő kamattámogatás. A kiegészítő kamattámogatás felhasználása kötöttebb, csak új lakás építéséhez, vásárlásához kapható, úgy, hogy az állam a legfeljebb 10 millió forint összegű hitel kamatának 8 százalékon felüli részét magára vállalja a futamidő első tíz évében. Ezen időszak alatt tehát bárhogyan is változnak a kamatlábak, az ügyfél csak 8 százalék kamat fizetésére köteles.
Önkormányzati támogatások
Az önkormányzati támogatások formáját a jogszabály nem határozza meg, az tehát egyaránt lehet vissza nem térítendő támogatás, és kamatmentes hitel. A felhasználás is szabad, azaz bármilyen lakáscélra felhasználható, és az egyes önkormányzatok külön-külön, rendeletben határozhatják meg, milyen összegű és fajtájú támogatásokat nyújtanak.
Egyéb lehetőségek
A lakástámogatási rendszer új szabályain túl lássuk, milyen egyéb már létező, alternatív módjai vannak a lakáshoz jutásnak. Lakás-takarékpénztári előtakarékosság. A lakás-takarékpénztári rendszer, ahol az állami támogatás elérésének feltétele a meghatározott idejű előtakarékosság teljesítése, tehát rendszeres, havi befizetés a lakás-takarékpénztár részére. Bár a felhasználási lehetőségek köre igen tág, az eddig felsoroltakon kívül a támogatás közműfejlesztésre is igénybe vehető, a támogatás összege olyan alacsony, hogy csak másokkal kombinálva lehet alkalmas lakáscél kielégítésére.
Fecskeházak. Hazánkban is ismeretes, bár az utóbbi időben háttérbe szorult forma a - fecskeház?. A rendszer lényege, hogy a fiatalok olyan, önkormányzat által épített és fenntartott bérlakásokba költözhetnek, amelyek lakbére a piacinál jóval alacsonyabb. A fiatalok a fecskeházakban meghatározott ideig lakhatnak, a piaci és a kedvezményes lakbér közötti különbözetet pedig arra használhatják, hogy a későbbi lakásvásárlásukhoz előtakarékoskodjanak. A módszer azért nagyon figyelemreméltó, mert a fiatalok számára lehetőséget nyújt arra, hogy önálló háztartást vezessenek, anélkül, hogy egy saját lakás fenntartási terheit viselniük kellene. A fecskeházak elterjedésének nagy lökést adhat a lakáspolitika azon eleme, amely az önkormányzatok bérlakásépítését támogatja.
Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a lakáscélhoz kötődő támogatások felhasználási köre jelentősen bővült, ami önmagában ugyan nem oldja meg a fiatalok lakáshoz jutását, alkalmas azonban arra, hogy alternatívát kínáljon a különböző igényű és jövedelmű csoportoknak.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.