A szabálytalanság jogkövetkezményei

A szabálytalanság jogkövetkezményei

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Úgy hozta a sors, hogy eltértünk az építési engedélytől, avagy

 

 

A kivitelezés során sok építtető eltér az építési engedélytől, a tervektől. Vagy mert más elképzelése van leendő lakásáról, vagy mert újabb igényei támadtak, vagy jobb megoldást szeretne. Az építkezők sokszor abban a hitben is élnek, hogy a szomszédok nem jelentik fel őket (mert maguk is hasonló cipőben járnak), az építésügyi hatóság pedig nem jár arra. Ha aztán az utcában akár csak egy bírságot is kiszabnak, a rémhír szélvészként száguldja be a környéket. Pedig van szabályos útja is annak, ha változtatni szeretnénk korábbi elgondolásainkon.A kivitelezés folyamán az építési engedélytől csak olyan munkákkal térhetünk el, amelyek önmagukban nem építési engedélyhez kötöttek (ilyenkor a használatbavételi engedély kérelméhez állapottervet kell mellékelni). Ez esetben is gondosan ügyelnünk kell arra, hogy a műszaki előírásokat, nemzeti szabványokat, szakhatósági követelményeket betartsuk, ellenkező esetben a jogkövetkezmények azonosak az engedély nélküli építkezéssel (kötelezés átalakításra, szabályossá tételre, visszabontás elrendelése stb.).

 

Mi a teendő eltérés esetén?
Nagyobb a baj abban az esetben, ha építési engedélyhez kötött tevékenységgel (pl. más épületszerkezet alkalmazása, nagyobb alapterület beépítése, magasabb belmagasság kialakítása stb.) térünk el az építési engedélytől. Ilyenkor az építésügyi hatóság azt vizsgálja, hogy az eltéréssel az építmény megfelel-e a vonatkozó építésügyi előírásoknak:
Ha igen, és az építtető a szükséges mellékleteket* is csatolni tudja, építésügyi bírság** kiszabása mellett fennmaradási engedély adható. Amennyiben az építmény a biztonságos és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban van, úgy a végleges fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedélynek is minősül (külön eljárás nélkül).
Ha a kivitelezés során további építési engedélyhez kötött munkák vannak hátra (mert az épület még nincs rendeltetésszerű, biztonságos állapotban), fennmaradási és továbbépítési engedélyezésről beszélhetünk, itt is építésügyi bírság mellett.
Ha az építmény nem felel meg az előírásoknak, a hatóság megvizsgálja, hogy szabályossá tehető-e valamilyen módon (pl. telekhatár-rendezéssel, a telken más építmény elbontásával a beépítettség szabályossá tétele érdekében, visszabontással, átépítéssel).
 Amennyiben szabályossá tehető, kötelezés formájában (teljesítési határidő kitűzésével, végrehajtási bírság*** kilátásba helyezésével) elrendelik a szükségessé váló építési munkák elvégzését. Ezzel egy időben szó lehet a fennmaradási engedélyezésről is, egyidejű építésügyi bírság mellett.
 Amennyiben az építmény átalakítással sem tehető szabályossá, az építésügyi hatóság elrendeli annak részbeni vagy teljes bontását. Ha az építtető az előírt határidőben nem tesz eleget e bontási kötelezettségének, ezt az építésügyi hatóság különböző eszközökkel megpróbálja kikényszeríteni. Elsődlegesen végrehajtási bírság kiszabásával, ennek eredménytelensége után kényszervégrehajtás**** elrendelésével. Ilyenkor a kiszabott végrehajtási bírságok összegét, valamint a kényszervégrehajtás költségeit is adók módjára hajtják be az építtetőn, egyidejűleg a kötelezést az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzik, valamint az összeget ráterhelik az ingatlanra.
Hány év után nem járhat el a hatóság?
Ha szabálytalanul építkeztünk és a szomszéd sem jelentett fel bennünket, jó, ha tudjuk, mennyi időn belül járhat el ellenünk az építésügyi hatóság, azaz mennyi az elévülési idő. Szabálytalan építés esetében a kivitelezési tevékenység befejezésétől számított tíz éven belül, ha ez nem állapítható meg, az építmény használatbavételétől; a tízéves határidőn belül pedig a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül intézkedhet ellenünk a hatóság.
Új eljárás lefolytatása esetén az egyéves időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani; a tízéves intézkedési határidő meghosszabbítható; a fennmaradási engedélyezés feltételeit az eredeti eljárás megindításakor érvényes szabályok szerint kell figyelembe venni.
A tízéves jogvesztő határidő eltelte után az építésügyi hatóság eljárást ugyan nem indíthat a szabálytalankodó ellen, az ingatlan mindenkori tulajdonosának azonban lehetősége van önként fennmaradási engedélyt kérnie az építményre. Az engedély csak akkor adható meg, ha az építmény megfelel a kérelemkor hatályos szabályoknak, átalakítási kötelezettség ugyanis már nem írható elő, és bírság sem szabható ki. Ha tehát épületünk egyébként szabályos, legalizálhatjuk, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhessék.
* Fennmaradási engedélykérelem mellékletei. Azonosak az építésiengedély-kérelem mellékleteivel, azaz az építészeti-műszaki tervdokumentáción túl az építési jogosultságot is igazolni kell.
** Építésügyi bírság. Olyan nagy összegű bírságfajta, amelyet a szabálytalanul építkező részére állapítanak meg, ha az építményre a fennmaradási engedély megadható családi ház esetében több mint 10 millió forint is lehet. Engedély nélküli építkezés esetében készültségi foktól függően, az egész építményre, szintenként; engedélytől eltérő építkezés esetében csak az eltérésre; átalakítási kötelezettség megállapítása melletti fennmaradási engedélyezéskor az átalakítandó építményrészre nem, csak az engedélytől eltérő és fennmaradható építményrészre állapítják meg.
*** Végrehajtási bírság. Az építésügyi bírságnál mérsékeltebb összegű bírság a végrehajtás kikényszerítésére, ha a kötelezett határidőben, önként nem tesz eleget a kötelezésnek.
Ismételten is kiszabható a teljesítés megtörténtéig, összege egy-egy alkalommal 100 ezer forintig terjedhet, adók módjára hajtják be.
**** Kényszervégrehajtás. Az építésügyi hatóság akkor él vele, ha a kötelezett a végrehajtási bírságolás ellenére sem teljesíti kötelezettségét: a kötelezett költségére elvégezteti a szükséges és elrendelt munkálatokat, összegét adók módjára behajtja, illetve ráterheli az ingatlanra.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.