A szabálytalanság jogkövetkezményei

A szabálytalanság jogkövetkezményei

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Úgy hozta a sors, hogy eltértünk az építési engedélytől, avagy

 

 

A kivitelezés során sok építtető eltér az építési engedélytől, a tervektől. Vagy mert más elképzelése van leendő lakásáról, vagy mert újabb igényei támadtak, vagy jobb megoldást szeretne. Az építkezők sokszor abban a hitben is élnek, hogy a szomszédok nem jelentik fel őket (mert maguk is hasonló cipőben járnak), az építésügyi hatóság pedig nem jár arra. Ha aztán az utcában akár csak egy bírságot is kiszabnak, a rémhír szélvészként száguldja be a környéket. Pedig van szabályos útja is annak, ha változtatni szeretnénk korábbi elgondolásainkon.A kivitelezés folyamán az építési engedélytől csak olyan munkákkal térhetünk el, amelyek önmagukban nem építési engedélyhez kötöttek (ilyenkor a használatbavételi engedély kérelméhez állapottervet kell mellékelni). Ez esetben is gondosan ügyelnünk kell arra, hogy a műszaki előírásokat, nemzeti szabványokat, szakhatósági követelményeket betartsuk, ellenkező esetben a jogkövetkezmények azonosak az engedély nélküli építkezéssel (kötelezés átalakításra, szabályossá tételre, visszabontás elrendelése stb.).

 

Mi a teendő eltérés esetén?
Nagyobb a baj abban az esetben, ha építési engedélyhez kötött tevékenységgel (pl. más épületszerkezet alkalmazása, nagyobb alapterület beépítése, magasabb belmagasság kialakítása stb.) térünk el az építési engedélytől. Ilyenkor az építésügyi hatóság azt vizsgálja, hogy az eltéréssel az építmény megfelel-e a vonatkozó építésügyi előírásoknak:
Ha igen, és az építtető a szükséges mellékleteket* is csatolni tudja, építésügyi bírság** kiszabása mellett fennmaradási engedély adható. Amennyiben az építmény a biztonságos és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban van, úgy a végleges fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedélynek is minősül (külön eljárás nélkül).
Ha a kivitelezés során további építési engedélyhez kötött munkák vannak hátra (mert az épület még nincs rendeltetésszerű, biztonságos állapotban), fennmaradási és továbbépítési engedélyezésről beszélhetünk, itt is építésügyi bírság mellett.
Ha az építmény nem felel meg az előírásoknak, a hatóság megvizsgálja, hogy szabályossá tehető-e valamilyen módon (pl. telekhatár-rendezéssel, a telken más építmény elbontásával a beépítettség szabályossá tétele érdekében, visszabontással, átépítéssel).
 Amennyiben szabályossá tehető, kötelezés formájában (teljesítési határidő kitűzésével, végrehajtási bírság*** kilátásba helyezésével) elrendelik a szükségessé váló építési munkák elvégzését. Ezzel egy időben szó lehet a fennmaradási engedélyezésről is, egyidejű építésügyi bírság mellett.
 Amennyiben az építmény átalakítással sem tehető szabályossá, az építésügyi hatóság elrendeli annak részbeni vagy teljes bontását. Ha az építtető az előírt határidőben nem tesz eleget e bontási kötelezettségének, ezt az építésügyi hatóság különböző eszközökkel megpróbálja kikényszeríteni. Elsődlegesen végrehajtási bírság kiszabásával, ennek eredménytelensége után kényszervégrehajtás**** elrendelésével. Ilyenkor a kiszabott végrehajtási bírságok összegét, valamint a kényszervégrehajtás költségeit is adók módjára hajtják be az építtetőn, egyidejűleg a kötelezést az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzik, valamint az összeget ráterhelik az ingatlanra.
Hány év után nem járhat el a hatóság?
Ha szabálytalanul építkeztünk és a szomszéd sem jelentett fel bennünket, jó, ha tudjuk, mennyi időn belül járhat el ellenünk az építésügyi hatóság, azaz mennyi az elévülési idő. Szabálytalan építés esetében a kivitelezési tevékenység befejezésétől számított tíz éven belül, ha ez nem állapítható meg, az építmény használatbavételétől; a tízéves határidőn belül pedig a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül intézkedhet ellenünk a hatóság.
Új eljárás lefolytatása esetén az egyéves időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani; a tízéves intézkedési határidő meghosszabbítható; a fennmaradási engedélyezés feltételeit az eredeti eljárás megindításakor érvényes szabályok szerint kell figyelembe venni.
A tízéves jogvesztő határidő eltelte után az építésügyi hatóság eljárást ugyan nem indíthat a szabálytalankodó ellen, az ingatlan mindenkori tulajdonosának azonban lehetősége van önként fennmaradási engedélyt kérnie az építményre. Az engedély csak akkor adható meg, ha az építmény megfelel a kérelemkor hatályos szabályoknak, átalakítási kötelezettség ugyanis már nem írható elő, és bírság sem szabható ki. Ha tehát épületünk egyébként szabályos, legalizálhatjuk, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhessék.
* Fennmaradási engedélykérelem mellékletei. Azonosak az építésiengedély-kérelem mellékleteivel, azaz az építészeti-műszaki tervdokumentáción túl az építési jogosultságot is igazolni kell.
** Építésügyi bírság. Olyan nagy összegű bírságfajta, amelyet a szabálytalanul építkező részére állapítanak meg, ha az építményre a fennmaradási engedély megadható családi ház esetében több mint 10 millió forint is lehet. Engedély nélküli építkezés esetében készültségi foktól függően, az egész építményre, szintenként; engedélytől eltérő építkezés esetében csak az eltérésre; átalakítási kötelezettség megállapítása melletti fennmaradási engedélyezéskor az átalakítandó építményrészre nem, csak az engedélytől eltérő és fennmaradható építményrészre állapítják meg.
*** Végrehajtási bírság. Az építésügyi bírságnál mérsékeltebb összegű bírság a végrehajtás kikényszerítésére, ha a kötelezett határidőben, önként nem tesz eleget a kötelezésnek.
Ismételten is kiszabható a teljesítés megtörténtéig, összege egy-egy alkalommal 100 ezer forintig terjedhet, adók módjára hajtják be.
**** Kényszervégrehajtás. Az építésügyi hatóság akkor él vele, ha a kötelezett a végrehajtási bírságolás ellenére sem teljesíti kötelezettségét: a kötelezett költségére elvégezteti a szükséges és elrendelt munkálatokat, összegét adók módjára behajtja, illetve ráterheli az ingatlanra.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.