Alternatív energiahasznosítás: A napos oldalon

Alternatív energiahasznosítás: A napos oldalon

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ma még mindenkit meglepne, ha a szomszédja bejelentené, hogy ő bizony nem fizet villany- és gázszámlát, de a háza mégis teljes kényelmet nyújt. Nos, ez a kijelentés ma már nem elképzelhetetlen, de lássuk be, ritkán fordul elő.

 

 

Otthonunk kényelmének fenntartását ma még nehezen tudjuk elképzelni külső energiaforrások nélkül. Elektromos berendezéseinket központi, vezetékes villamos energiával működtetjük. Fűtésünket, használati melegvizünket többnyire fosszilis tüzelőanyagok (gáz, olaj, szén, fa) helyi elégetéséből nyerjük. Ugyanakkor szinte mindenki hallott arról, hogy a tökéletlen égetésekkel mennyi szennyező anyagot juttatunk környezetünkbe, melyet ugyanakkor nagy gonddal szeretnénk megóvni.

 

Az ellentmondás feloldásában segíthet az alternatív energiaforrások, elsősorban a napenergia hasznosítása.

ZÉRO ENERGIA HÁZ

A világban néhány éve már működnek úgynevezett - zéro energia" házak, melyek gyakorlatilag önellátóak. A ház működtetéséhez szükséges energiát a lakók saját maguk, helyben állítják elő, kizárólag megújulásra képes nap-, szél- vagy geotermikus energia használatával. Szaporodó gyakorlati példák bizonyítják, hogy az alternatív megoldások egyre kevésbé tűnnek utópiának, az építési költségek is egyre csökkennek. Az újszerű megoldások, ha nem is egyszerre és nem tömegesen, de bevonulnak a mindennapi gyakorlatba. Azt természetesen túlzás lenne állítani, hogy egy -két év múlva már elnéző-lenéző mosollyal tekinthetünk vissza a jelenlegi botor pazarlásra, de a változások és változtatások ideje elérkezett.
Rövid vizsgálódás után rádöbbenhetünk, hogy valóságos energiaözön vesz körül bennünket, melyet sajnos alig használunk ki.

NAPENERGIA A HÁZTARTÁSBAN

A megújuló energiaforrások között a napenergiának különösen fontos szerep juthat, mivel korlátlanul, szinte mindenütt jelen van. A többi energiaféleség használhatósága időben és területileg többnyire korlátozott. A napból érkező energia mértékét a napállandó értékével adjuk meg, ez 1353 W/m2, amely fény- és hősugárzás formájában érkezik hozzánk. Elvileg egy szép nyári napon, 10 óra alatt mintegy 1,353 kWh/m2 energiát használhatnánk fel! A gyakorlatban sajnos ennél kisebb értékeket kapunk, mert az átalakító eszközök hatásfokát is figyelembe kell vennünk.
A beérkező energiát napkollektorral (melegvizes, folyadékos rendszerek) vagy napelemmel hasznosíthatjuk. A napkollektort főleg használati melegvíz előállítására, illetve fűtés kisegítésre célszerű használni. A napelem (fotovoltaikus elem) a nap fényéből villamos áramot állít elő. Mindennapi életünkben mindkét megoldásra szükségünk van. Nem érdemes szolar-villamos energiával melegvizet készíteni, ha ezt közvetlenül is megtehetjük, átalakítási veszteségek nélkül. Családi házunk szabad felületei - délre néző tető, garázstetők, pajtatetők, stb. - és egyéb - kihasználatlan" felületeink is kiválóan alkalmasak a napenergia hasznosítására.
Olyan új fogalmak jelennek meg: mint - elosztott energiatermelés", - helyileg (lokálisan) megtermelt energia"; - villamos cserép, villamos fal"; - melegvizet termelő fal".
A napenergia hasznosításban kiváló példát nyújt számunkra Japán, California, Németország, Hollandia.
Meg kell említeni, hogy a világon ma még csak egyetlen olyan ország van, ahol kötelező a napenergia (napkollektor) használata. Izraelben az újonnan épített házakon évek óta kötelező a napkollektor elhelyezése.

A NAPENERGIA SZÁZADA

A napos jövőkép kialakításában és megteremtésében kulcsszerep jut az építészetnek és a fantáziadús építészeknek. Az újonnan megjelent - építő anyagok", a villamos tetőfedő burkolat, a villamos fal, solar-villamos üvegfalak, a melegvizet termelő garázsfal - fantasztikus lehetőségeket hordoznak és kínálnak.
Az ígéretes szlogen, a - NAPENERGIA SZÁZADA" csak akkor válhat igazi valósággá, ha a napelem, napkollektor valódi értelemben hétköznapi építőanyaggá válik, akarjuk és merjük használni. Álljunk a napos oldalra, és századunk a napenergia százada lesz!

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.