Jogok és kötelezettségek

Jogok és kötelezettségek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Gyakori az olyan ajándékozás, amikor az ajándékozó saját részére fenntartja a haszonélvezeti jogot. Előfordul az is, hogy a tulajdonos az ingatlanát úgy adja el, hogy a haszonélvezeti jogot fenntartja magának.

 

 

A Polgári Törvénykönyv XIII. fejezete a használati jogok között szabályozza a haszonélvezetet, amely a leggyakoribb használati jog. A haszonélvezet tárgya bármi lehet, de rendszerint valamilyen ingó vagy ingatlan dolog. A haszonélvezet kiterjedhet a dolog egészére vagy annak meghatározott részére, esetleg eszmei hányadára. Ez utóbbi a gyakorlatban leginkább csak az ingatlanok esetében fordul elő.

 

Megemlítendő, hogy a haszonélvezeti jog ugyanazon a dolgon több személyt is megillethet. A haszonélvezeti jog nem ruházható át, de gyakorlása másnak átengedhető.
A haszonélvezet ingyenes, ami azt jelenti, hogy a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlása fejében nem köteles ellenszolgáltatást adni. Más kérdés, hogy a haszonélvezeti jog létesítése fejében ellenszolgáltatás kiköthető.
A dolog birtoklására és birtokvédelemre a haszonélvező ugyanolyan módon jogosult, mint a tulajdonos. A használatra és a hasznok szedésére vonatkozó jogosultság is megilleti, de ezt a jogot ellenérték fejében át is engedheti másnak, de csak akkor, ha a tulajdonos a dolog használatára nem tart igényt.
A haszonélvezeti jog csak korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. A haszonélvezet időtartamát a haszonélvezetet létrehozó szerződésben lehet korlátozni. Ha a szerződés az időtartamról egyáltalán nem tesz említést, a jogosultat a haszonélvezeti jog élete végéig megilleti.
A törvényen alapuló haszonélvezet időtartamát maga a jogszabály jelöli meg, a végső határ ezúttal is a jogosult életének a vége. A törvény ismeri az időtartamot korlátozó jövőbeli esemény fogalmát: ilyen, amikor az özvegyi haszonélvezet jogosultjának újabb házasságkötésével a haszonélvezeti jog megszűnik.

A haszonélvezet
keletkezése

A haszonélvezet keletkezhet szerződés alapján, jogszabály rendelkezése folytán, vagy bírósági, hatósági rendelkezésnél fogva.
A haszonélvezeti jog keletkezéséhez azonban a szerződésen felül arra is szükség van, hogy az ingó dolgot a jogosultnak átadják, ingatlan esetében pedig, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. A gyakorlatban haszonélvezeti jogot rendszerint a tulajdonjog átruházással kapcsolatban hoznak létre, úgy, hogy a tulajdonjogot átruházó volt tulajdonos köti ki magának, vagy pedig a vevő enged meg harmadik személy részére haszonélvezeti jogot (például, ha a szülők vásárolnak gyermeküknek ingatlant, s maguknak a haszonélvezet jogát kötik ki). A haszonélvezet alapítása történhet ingyenesen, vagy ellenszolgáltatás fejében.

A terhek viselése

A haszonélvező jogosult azokra a változtatásokra, amelyek a termelési érdekkel és az okszerű gazdálkodással összhangban vannak, és növelik a dolog értékét. Így megengedett például föld esetén fejlettebb művelési ágra való áttérés; a lakóépület komfortosságát növelő kisebb átalakítás. Tiltott viszont a tulajdonos érdekeit sértő olyan átalakítás vagy változtatás, amely csökkenti a dolog értékét, használhatóságát, vagy az elhasználódását meggyorsítja.
A haszonélvező köteles viselni a fenntartással járó terheket, a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével. A rendes fenntartási költségek körébe tartozik például a lakás festése; az ajtók, ablakok mázolása, az épületgépészeti berendezések, felszerelési tárgyak javítása, az épület tetőfedésén felmerült hibák kijavítása stb. Rendkívülinek tekinthető azonban a költség, például az épület födémének, vagy tetőszerkezetének cseréjekor. A haszonélvezőt terhelik továbbá például az ingatlan előtti járda tisztántartása (hóseprés,) az egészségügyi, tűzrendészeti szabályok megtartása stb. Valamint a haszonélvező köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket is.

A haszonélvezet megszűnése

A haszonélvezet megszűnik, ha annak időtartama eltelt, vagy az időtartam eltelte előtt olyan jogi tény következik be, amely a haszonélvezet megszűnését idézi elő (pl: az özvegyi haszonélvezet jogosultja újabb házasságot köt). A haszonélvezet végső időpontja: a haszonélvező halála.
A haszonélvező lemondhat haszonélvezeti jogáról egyoldalúan is. A haszonélvezet ingatlan-nyilvántartásból való törlésének bejegyzéséhez azonban már okiratra, vagy bírósági ítéletre van szükség.
A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot a tulajdonosnak visszaadni. Olyan állapotban kell visszaszolgáltatni, amilyenben annak a rendes gazdálkodás, a rendetetésszerű használat mellett, a haszonélvezet megszűnésekor lennie kell. A tulajdonos ezért nem támaszthat igényt amiatt, hogy a dolog értéke a rendes gazdálkodás, rendeltetésszerű használat során csökkent, vagy éppen teljesen elveszett. Ugyanígy a haszonélvezőnek sem lehet követelése azon a címen, hogy rendes gazdálkodás folytán a dolog jobb állapotba került, mint amilyenben volt.

Fizetendő illeték

Az illeték alapjának megállapításához haszonélvezeti jog esetében is kiindulópont az ingatlan forgalmi értéke, melyet elsődlegesen a szerződő feleknek kell bejelenteniük. Amennyiben ez a bejelentett érték az illetékhivatal megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, akkor az ingatlan forgalmi értékét az illetékhivatal jogosult megállapítani - helyszíni szemle, a fizetésre kötelezett nyilatkozata, illetve összehasonlító értékadatok alapján.
Az illetéktörvény pontos szabályokat ír elő a haszonélvezeti jog úgynevezett számított értékének megállapításához. Az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékét hússzal kell elosztani, majd ezt a hányadost a haszonélvező életkorához kötődő szorzóval megszorozni. A szorzó annál kisebb, minél idősebb a kedvezményezett.
A szorzószámok a következők:
ha a vagyoni értékű jog jogosultja:
n 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
n 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
n 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
n 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.
Például: egy 10 millió forint értékű ingatlan esetén a haszonélvezeti jog értéke 18 éves haszonélvező esetén 5 millió forint. 48 éves haszonélvező esetében 4 millió forint. 62 éves haszonélvező esetén 3 millió forint, míg 74 éves jogosult esetén 2 millió forint.

Az illeték mértéke

Ha a haszonélvezeti jogot ellenérték fejében lakástulajdonra alapítjuk, 4 millió forintos értékig 2 százalék, míg az érték ezt meghaladó része után 6 százalék illetéket kell fizetni. Amennyiben a jog alapítása nem lakástulajdonra, hanem minden más rendeltetésű ingatlanra történik, akkor az illeték kulcsa 10 százalék.
Előfordulhat, hogy a haszonélvezeti jog alapítására ingyenesen kerül sor, ekkor az ajándékozási illeték szabályai alkalmazandóak, tehát az illeték mértéke függ a tulajdonos és a haszonélvező közötti rokonsági foktól, illetve függ az ingatlan minősítésétől.
A vagyonszerzési illetéket - tehát a vételi vagy ajándékozási illetéket - a szerzőnek kell megfizetnie. A haszonélvezeti jog szintén vagyonszerzésnek számít, ezért az illetékfizetési kötelezettség ebben az esetben a tulajdonost terheli.
Különleges
szabályok


Ha a haszonélvezeti jog szerzésére - akár ingyenesen, akár ellenérték fejében - a tulajdonszerzéssel egyidejűleg kerül sor, a szerzők a forgalmi érték után fizetnek illetéket, az illeték alapja megoszlik a tulajdonjogot szerző és a haszonélvezeti jogot szerző között.
Például a 10 millió forint forgalmi értékű ingatlannál 4-es szorzószám esetében a haszonélvezőt 2 millió forint után, míg az új tulajdonost 8 millió forint után terheli az illeték.
Jó tudni azt is, hogy ha haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant szerzünk, akkor csak a tulajdonjog értéke után terhel minket illetékfizetési kötelezettség, mivel a haszonélvezeti jog a jelen szerzés előtt is terhelte az ingatlant. Hasonló a helyzet akkor, ha az átruházáskor az átruházó a saját javára fenntartja a haszonélvezeti jogát.
Öröklésnél a tulajdonjog örököse a haszonélvezeti jog számított értékével csökkentett forgalmi érték után köteles illetéket fizetni. Az illeték kulcsa itt is megegyezik a tulajdonjog öröklésének kulcsával, azonban a túlélő házastársat a lakástulajdonra vonatkozó haszonélvezeti jog öröklésének illetéke alól teljes mentesség illeti meg.

Ha meggondoltuk magunkat

Tulajdonjog szerzésénél, ha a felek a szerződést felbontják, az illetéket kérelemre az illetékhivatal törli, a megfizetett illetéket visszatéríti - ha a felek a földhivatal határozatával is igazolják bejelentésüket.
A szerződés megszüntetése esetén a törlésre, illetve a visszatérítésre csak akkor kerülhet sor, ha a szerződés megszüntetésére a szorzókkal vélelmezett évek felénél rövidebb idő elteltével kerül sor, de az illetéket a haszonélvezeti jog tényleges ideje után ekkor is meg kell fizetni.
Anyagilag rosszabb a helyzet, ha csak a haszonélvezeti jogról mond le valaki. Ebben az esetben illetéktörlésre-visszatérítésre nem kerülhet sor, a tulajdonosnak pedig a haszonélvezeti jog számított értéke után kell illetéket fizetnie.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.