Megéri a pénzét

Megéri a pénzét

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

az építkezés A jogerős építési engedély birtokában megkezdődhet. Lebonyolításában segítségünkre lehet egy jó építésvezető vagy egy műszaki ellenőr. Erről szólunk az alábbiakban.

 

 

Az építkezés levezényléséhez rengeteg idő, pénz és szakértelem kell. A készülő munkákat figyelemmel kell követni, ellenőrizve a munka minőségét, mennyiségét, a vállalási határidőket, a szakszerűséget.

 

Ha nem rendelkezünk megfelelő képesítéssel, gyakorlattal, akkor meg kell bízni valakit a feladattal.
Csak képesítéssel

Jogszabály írja elő, hogy építkezni kizárólag műszaki vezető irányításával lehet. Ez azt jelenti, hogy vagy a kivitelező rendelkezik megfelelő jogosultsággal - ami igen ritka - , vagy mi alkalmazunk műszaki vezetőt, aki regisztráltatta magát a közigazgatási hivatalnál. Jogszabály írja elő azt is, hogy a start előtt 8 nappal be kell jelentenünk a helyi önkormányzatnál a munka megkezdését. Ekkor kell közölni a kivitelező nevét, címét, illetve a felelős műszaki vezető, építtető adatait is, továbbá az építési engedély számát és keltét is.
Műszaki vezetőnk díjazásáról előre meg kell állapodnunk. A fizetés történhet havidíjként, illetve konkrét munkára, egy összegre szerződve, általában havonkénti kifizetéssel. Célszerű a műszaki vezetőt már a kivitelező kiválasztásakor megkeresni, megbízni, hiszen ő tapasztalt, képes kiválasztani az adott munkára a legmegfelelőbbnek tűnő szakembereket.
Műszaki vezetőnk a megállapodás után munkához lát, átnézi a terveket, megtekinti a helyszínt, ütemezi a feladatokat. Ha szükséges, megrendeli a talajmechanikai szakvéleményt, javaslatot tesz a kiviteli tervek megrendelésére.
A szakági tervezőkkel elkészítteti a szükséges részletterveket (a kiviteli terveket, az épületgépészeti, a fűtési, az elektromos terveket stb).
Elkészítteti a terület vízszintes, illetve függőleges geodéziai terveit (elsősorban lejtős terepen), részt vesz az épület kitűzésében, meghatározva az épület tervek szerinti helyét, a padlóvonal magasságát stb.

Naprakész
dokumentáció

A kivitelezés megkezdése előtt műszaki vezetőnk építési naplót nyit. Ezt naponta kell vezetni, leírva az aznapi tevékenységet, létszámot, időjárást, eseményeket. Állandóan az építkezés helyszínén kell lennie, abba a tervezők, a kivitelező és a műszaki vezető, illetve műszaki ellenőr jogosult bejegyzésre, illetve az építkezést vizsgáló hatóság. Az építési naplónak mindig naprakésznek kell lennie, ellenkező esetben jelentős pénzbírság róható ki. Vigyázat! A napló mellett a helyszínen kell lennie a jogerős építési engedély egy példányának, melyet szintén kérhetnek az ellenőrzésre jogosult hatóságok. Az építési naplót az épület elkészülte után is meg kell őrizni, vita esetén fel lehet használni.
A műszaki vezető az építkezés szakszerűségéért, a tervek szerinti építkezésért felel. Az elkészült munkák minősítése, mennyiségi felmérése, az építési anyagok beszerzése, utánrendelése nem az ő feladata. Nem vesz részt a számlák ellenőrzésében, és a pénzügyi elszámolásokban sem.
Ugyanakkor az épület elkészítését követően a használatbavételi engedélyezési eljárás során nyilatkoznia kell arról, hogy az épület a tervek szerint vagy attól eltérően készült-e. Nyilatkozik az épület balesetmentes, biztonságos használhatóságról az önkormányza-
toknál rendszeresített adatlapon.
Gyakori kellemetlenség forrása, ha a kivitelezéssel megbízott személy nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal, így alá sem írhatja a szükséges nyilatkozatokat.
Ekkor keresnünk kell valakit, aki az épületet tüzetesen átvizsgálja, majd ha mindent rendben talál, nyilatkozatot tesz. Ám olyan embert elég nehéz találni, aki, bár nem kísérte végig az egész építkezést, hajlandó büntetőjogi és anyagi felelősséget vállalni az elkészült munkák szakszerűségéről.
Ha a kivitelezés során vitás kérdések merülnek fel, akkor építésügyi szakértőt kell bevonni, aki javaslatot tesz a megoldásra, elszámolásra. Amennyiben a felek ezt nem fogadják el, polgári peres eljárás következik.

Szigorú ellenőrzés
Érdemes műszaki ellenőrt is alkalmazni, ha a problémákat minimálisra akarjuk csökkenteni.
Műszaki ellenőr az lehet, aki a közigazgatási hivatalnál vizsgát tesz, és ott regisztrációs számot kap. Ellenőrünk részt vesz majd az elkészült munkák mennyiségi, minőségi megítélésében, a számlák elszámolásában, a kifizetésekben, a teljesítési határidők ellenőrzésében, az anyagszállítások szervezésében. Az elkészült munkákról felmérési naplót vezet.
Az építtető válláról jelentős gondot és terhet vesz le, hiszen naponta az építkezés helyszínén tartózkodik, a munka minőségét azonnal értékeli, és így nem alakulhat ki jelentősebb anyagi kár, nem kell egyes épületrészeket, szerkezeteket visszabontani, javítani. Elkészíti az ütemezési és a munkaterveket. Egyeztet az esetleges alvállalkozókkal, összehangolja az építkezést. Begyűjti a beépítésre szánt anyagokról a minőségi tanúsítványokat, az elkészült munkákból mintát vesz, szükség esetén laboratóriumi anyagvizsgálatot rendelhet el.
Megszervezi az elkészült vagy a téli munkák védelmét. Szükség esetén további részletterveket rendel meg, és egyezteti azokat a kivitelezővel.
A munka befejezését követően a munkát készre jelenti, és megindítja az átadás-átvételi eljárást valamennyi érintett hatóság és közmű bevonásával. Részt vesz a használatbavételi eljárásban is. Az elkészült munkák minősítésében és a végelszámolásban is van feladata. Neki is nyilatkozatot kell tennie az elkészült munkákról.
Díjazásáról és a fizetés módjáról az építkezés előtt kell megállapodni.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.