Rögös út az összkomfortig

Rögös út az összkomfortig

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Amikor építési telket vásárolunk, érdemes utánanézni, hogy az ingatlan rendelkezik-e megfelelő közcsatorna-hálózattal, földgáz- ellátással, illetve víz- és elektromos hálózattal. Ha igen, akkor nincs más dolgunk, mint a csatlakozáshoz megszerezni az elvi engedélyt az illetékes szolgáltatótól.

 

 

mikor lakóépület terveztetésébe kezdünk, fel kell keresnünk valamennyi közműszolgáltató irodát, és elvi engedélyt kell szereznünk ahhoz, hogy a lakóépület csatlakozhasson a közműhálózatra. (Ezt a munkát természetesen a tervezőre is rábízhatjuk.) Az ingatlan térképmásolatát, illetve helyszínrajzát mellékelve - egy erre rendszeresített adatlap kitöltésével - meghatározzuk a várható igényünket.

 


Várható fogyasztás
A vízművek elvi engedélyének megszerzéséhez fel kell tüntetni a várható vízfogyasztást, meghatározva a fogyasztási helyek számát, a WC-k, mosdók, fürdőkádak, zuhanyzók stb. számát, illetve a beköltöző személyek számát. Az utóbbi években gyakori az úszómedencék építése, azonban ezek építéséhez is be kell szerezni a vízmű, illetve a csatornázási művek elvi engedélyét. A felhasználandó víz mennyisége után általában közműfejlesztési hozzájárulást kell befizetnünk.
A lakóépület építési engedélyéhez szükséges csatorna elvi engedély megszerzéséhez is fel kell keresni a helyi csatornázási műveket térképmásolattal, illetve helyszínrajzzal. Itt is adatlapot kell kitölteni a fogyasztási helyek megjelölésével, és más szükséges információkkal. A várható szennyvíz mennyisége közel azonos lesz az elfogyasztandó víz mennyiségével - kertes házak esetében azonban, egyéni kérésre, csökkenthető ez a mennyiség, locsolási kedvezményként. A kibocsátandó szennyvíz mennyisége alapján általában itt is közműfejlesztési hozzájárulást kell fizetni.
A gázhálózatra történő rácsatlakozás is csak elvi engedély alapján történhet, amelyhez szintén fel kell keresni a gázszolgáltatót, és ott helyszínrajz benyújtásával, illetve adatlap kitöltésével meg kell határozni a fogyasztási helyeket - tűzhely, kazán stb. - , illetve a várható gázigény mennyiségét, melynek alapján - általában - szintén közműfejlesztési hozzájárulást kell fizetni.
A fent említett közműirodák néhány hét alatt elbírálják kérelmünket, és közműnyilatkozatban értesítenek a csatlakozás elvi lehetőségéről.

Fizetség az igények szerint
Az elektromos elvi engedély kérelmet a területileg illetékes ELMÜ kirendeltségéhez kell benyújtani, meghatározva pontos igényünket, a várható fogyasztás nagyságát.
Amennyiben elektromos forróvíztárolót, kerámialapos tűzhelyet, illetve elektromos sütőt kívánunk használni, akkor jelentősebb mennyiségű áram felhasználásával kell számolnunk, ami viszonylag jelentős közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésével járhat. Az elvi engedélyt általában azonnal kiadják, esetleg néhány napot kell rá várnunk.
A közmű elvi engedélyeket építési kérelmünkhöz csatolnunk kell.
Ezek az engedélyek általában két évre szólnak, a határidő lejárta után érvényüket vesztik. Az elvi engedély mellett közlik az esetlegesen befizetendő hozzájárulások összegét is.
Közlik továbbá, hogy a tényleges közműcsatlakozásokhoz kiviteli tervek elkészítetése szükséges, melyet SZG besorolású épületgépész tervező készíthet el, és amelyeket megfelelő példányszámban be kell nyújtani a közműszolgáltatókhoz.
Az engedélyek birtokában lehet elkezdeni az épületen belüli kivitelezési munkákat. A szerelési igazolás benyújtásával a közműszolgáltatók a szerelést átveszik, és hozzájárulásukat adják a használatbavételi engedély kiadásához.

Közterületen
csak a kijelöltek
A közterületen lévő közműcsatlakozásokat, bekötéseket csak az arra kijelölt személy, illetve cég végezheti el.
A közterületen lévő vezetékek általában a közutak alatt húzódnak. Amennyiben a telekre új közműbekötés készül, a közutat fel kell bontani, a forgalmat pedig el kell terelni.
Erre azonban az év nem minden szakaszában van lehetőség, a téli fagyos hónapokban e munkákra burkolatbontási tilalom van érvényben. A felbontott útburkolat helyreállítási költsége jelentős összegbe kerülhet.
A mérőórák felszerelése, illetve a megfelelő nyomáspróbák elvégzése után a külső bekötővezetéket és a belső vezetékeket összekötik, biztosítva ezzel az épület teljes közműellátását.
Ha valamennyi elvi engedélynek birtokában vagyunk, akkor fordulhatunk a helyi önkormányzathoz, hogy kiadja a használatbavételi engedélyt lakóépületünkre.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.