Újraállamosítani az építéshatósági munkát

Újraállamosítani az építéshatósági munkát

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

2003 őszén Fegyverneky Sándor vezetésével megalakult az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal, azzal a céllal, hogy fokozatosan egy helyre koncentrálják az építésügyi tevékenységgel kapcsolatos feladatköröket. Így a hivatal koordinálja és végzi az építésügyi ágazat EU-csatlakozással összefüggő halaszthatatlan munkáit, az építésügyi jogszabályok korszerűsítését, és még számos feladatot az építőipari szakoktatással, az egyetemi diplomákkal, a szakmagyakorlás feltételeivel stb. kapcsolatosan. Beszélgetésünkben kitérünk az EU-csatlakozásra, majd azokról az elképzelésekről faggatjuk a hivatal elnökét, amelyeket a szakszerűbb és hatékonyabb építésigazgatás, építésfelügyelet érdekében terveznek.

 

 

 

- Lehet-e fontossági sorrendet felállítani e hatalmas feladatmennyiségben?
- Az EU csatlakozással kapcsolatban szinte azonnali teendőink vannak. Bár már nálunk is életbe léptek az EU-s építőipari szabványok, nagy részüknek még csak a címét fordították le, ki-ki boldoguljon el angolul a Magyarországon érvényes szabvánnyal. Halaszthatatlan az építészmérnöki diploma elismeréséhez szükséges jogalkotási munka is (az EU-n belül hat egészségügyit és az okleveles építészdiplomát ismerik el kölcsönösen).
- Az európai építészek szakmagyakorlása tehát kiterjed majd Magyarországra és viszont. A hazai építésztársadalom tart-e a 30-35 százalékos európai építész munkanélküliségtől?
- Igen, hallani ilyen aggodalmakat, ugyanakkor külföldiekkel beszélve nekik is fő a fejük, hogy jönnek a gyors, innovatív magyar építészek, akik jóval olcsóbbak. Nehéz tudni, hol az igazság, magam úgy gondolom, hogy akinek a piacon bedolgozott helyzete van, az nem hagyja ott egyik pillanatról a másikra, és megy keresgélni más országba. Ugyanakkor az Európai Uniós szabályok szerint a közbeszerzési pályázatokon bármelyik tagállam munkavállalója indulhat, a magyarok tehát elkészíthetik akár egy Németországban meghirdetett 26 tantermes iskola terveit, hiszen az interneten megtalálják a közbeszerzési hirdetményeket.
- Lépjünk túl az EU-csatlakozás kérdésén. Melyik a következő legfontosabb feladatcsoport?
- Az építési szakma színvonalának emelése. Kollégáimmal nagyon komolyan gondoljuk, hogy más szakmákhoz képest itt nagyobb a rendetlenség, ezért előkészítettük az építési törvény új változatát, melyben markáns szakmai javaslataink vannak. Az egyik: a ma 560 helyen működő elsőfokú építésügyi hatósági tevékenységet koncentrálni, hiszen egy ilyen kis országban ez túl sok, ráadásul számuk állandóan változik. Javaslatunk szerint a nemrég meghatározott kistérségi lehatárolás rendje szerint kell kialakítani az építésügyi hatóságokat - ezek a kistérségek illeszkednek az európai régiós rendszerbe - , s ez 160 körüli szervezetet jelent. A fővárosi kerületeket természetesen a lakosság száma miatt kistérségként kezeljük. A magyar közigazgatásban van annak hagyománya, hogy a várostól egy napi járóföldre eső területek ügyeit, közügyeit egy helyen intézzék. Ez a lehatárolás már alkalmas arra, hogy össze lehessen ott vonni a szaktudást, szakértelmet, eszközöket, de még ott születik a döntés, ahol a legtöbb információ van. Javasoljuk továbbá az építéshatósági feladat újraállamosítását.
- Azaz, hogy a most a jegyzők hatáskörébe tartozó építéshatósági munka állami feladat legyen - Milyen indokok szólnak emellett?
- Többféle is. Egyrészt a különböző önkormányzatok - és ez 560! - ahányan vannak, annyiféle módon látják el ezt a polgárok irányában amúgy egységesnek szánt állami feladatot. Ma például a Király utca egyik oldalán a VI. kerületi önkormányzat egészen máshogy végzi az építéshatósági tevékenységet, mint a Király utca másik oldalán a VII. kerületi önkormányzat. Az egyik polgármester takarékoskodik a létszámmal, 4-5 ügyintéző - pusztul el" a hatalmas ügyforgalomban, a másik meg csak a városrendezési ügyekre kilencfős ügyosztályt biztosít. Holott a feladat ugyanaz, és ez nem jó. Az egyiknél tudnak határidőket tartani, a másiknál féléves csúszások vannak. Ha azonban mindez állami kézbe kerül, lehet gondoskodni az erők átcsoportosításáról, és egységes feladatellátást elvárni a köztisztviselőktől.
- Hol tartanak az új koncepció kidolgozásában -
- Még több nyitott kérdés van, de az bizonyos, hogy nem akarunk nagy felfordulást okozni. Javaslatunk szerint a körzetközponti polgármesteri hivatalban lévő ügyosztályok ott maradnak, ahol vannak, de nem a jegyző lesz a főnökük, így a polgármester nem telefonálhat le naponta tizenhétszer, hogy ezt meg ezt az aktát tegyétek a tetejére vagy az aljára, vagy találjatok benne valamit. Ez a fajta közvetlen függőségi viszony tehát megszűnik. Ahogy a közigazgatási hivatalok állami hivatalként működnek az önkormányzati megyeházán, ugyanígy meg lehet oldani, hogy a körzetközponti polgármesteri hivatalban lévő építésügyi osztály dolgozói - megerősítve néhány emberrel, mert a koncentráció során a községekből a legjobbak be tudnak jönni ebbe a körzetközponti hivatalba - állami tisztviselőként, nem pedig önkormányzati tisztviselőként lássák el a feladatukat.
- Ez azt jelenti, hogy az építkezőknek a körzetközpontba kell beutazniuk a beadványaikkal?
- Nem. A készülő törvény szerint továbbra is a helyi polgármesteri hivatalban kell beadni az engedélykérelmet, és az a polgármester véleményével ellátva menne tovább a körzetközponti hatósághoz, ahol az eddiginél függetlenebbül és egységesebb szemlélet alapján intézkednének.
- Milyen szakvéleményt tud adni a helyi polgármester, ha nem marad helyben szakembere?
- A helyi polgármesternek legyen szakembere, és erre többféle megoldás is létezik. A kisebb települések megtehetik, hogy mellékállású főépítészt foglalkoztatnak vagy több település foglalkoztat közösen főépítészt. Ez a főépítész aztán gondoskodhat helyben egy tervtanács létrehozásáról az ott élő műszakiakból, jogi szakemberekből, civil szervezetek képviselőiből, és segítheti a polgármestert a szakmai vélemény kialakításában. Ezzel mintegy társadalmasítható, átláthatóbbá tehető az építési eljárás községen belüli ügye.
- Közismert, hogy az építésügyi ellenőrzések száma elenyésző, így nincs is visszatartó ereje, pedig mind az önkormányzati előadók, mind az állami építésfelügyelők feladatkörébe tartozik helyszíni ellenőrzés.
- Valóban elengedhetetlen az építésfelügyelet újjászervezése, már csak az építési minőség okán is. Az építésügyi előadónak a jogszabály szerint háromszor kell kimennie a helyszínre: egyszer a kérelem beérkezésekor megnézni az építési helyszínt, később az építkezés közben ellenőrizni, hogy tervek szerint folyik-e az építkezés, végül kiszállni a használatbavételi eljárásra. Mivel az előadók leterheltsége nagy, nem bírnak a feladatokkal, nincs igazán ellenőrzés, ráadásul a személyi kapcsolatok, kötődések miatt nehéz is érvényt szerezni a jogszabályoknak.
Ha ehhez még hozzáteszem, hogy most mindössze 21 független építésfelügyelő működik az országban, rögtön látni, milyen komolytalan a dolog. Ez nem állami feladatellátás. Számításunk szerint 160 főre kell növelni a létszámot, regionális telepítésben. Ennyi felügyelő már olyan ellenőrzési sűrűséget tudna elérni, amelynek volna visszatartó hatása.
- Említette az ellenőrzés kapcsán az építési minőséget. Milyen összefüggés van a kettő között -
- Hazánkban tíz éve működnek a területi főépítészirodák, minisztériumi alkalmazottakkal, nyolc régióban. Ez a nyolc területi főépítésziroda kapná meg az építésfelügyelet regionális feladatait, s mivel az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (ÉMI) szintén a mi hivatalunk szakmai felügyelete alatt áll, s ugyanebben a nyolc régióban rendelkezik laboratóriumokkal, a felmerülő szakmai feladatokban ők is részt vesznek.
Az építésfelügyelőnek figyelnie kell, hogy az engedély szerint épül-e az épület, az ott alkalmazott anyagok minősítése megvan-e, a minősített építőanyagokat a szakma szabályai szerint építették-e be stb.
- Ez tehát egy korszakos, és az építés ügyét több szempontból minőségileg is megemelő rendszer lenne. Mit szól hozzá a szakma, és hogyan fogadná a közvélemény?
- Nagyon sokan támogatják, még a polgármesterek is, azok a tisztességes és szabályosan működő építőipari kivitelező cégek, iparosok, akiknek szervezeteivel rendszeresen tárgyalunk, azok az építőanyag-gyártó szervezetek, amelyek érdekeltek a szabályos és minősített anyagfelhasználásban. A lakosság, az építtetők számára az építési felügyelet ingyenes állami szolgáltatásként jelenne meg, az - állam" ugyanis kimegy az építkezés helyszínére, segíti az építtetőt élete legnagyobb anyagi vállalkozásában.
- Működik-e a tervtanácsi rendszer, a benyújtott tervek zsűriztetése -
- Igen, van külön országos tervtanács, van a fővárosnak és a kerületeknek, de minden magára valamit adó önkormányzat működtet ilyet. A tervtanácsi rendszert fejleszteni, társadalmasítani kell, annak érdekében, hogy minél csinosabb házak épüljenek, minél szebb települési kép alakuljon ki, de ne csak hatósági kényszerből. Az építtetőknek tudatában kell lenniük annak, hogy felépült házuk az adott településrész képét 80 évre meghatározza, tehát az semmiképpen nem lehet magánügy. Szeretnénk az embereket ráébreszteni arra, hogy nem helyes az a fajta szemlélet, hogy az én telkemen az én pénzemért azt csinálok, amit akarok. Valamikor is pontosan kialakult építési szokások szabták meg egy-egy településen az építés rendjét, amitől egységes lett a falukép.
- Mikor terjesztik a parlament elé az építési törvény módosítását, és véleménye szerint mi a reális hatálybalépés időpontja -
- A törvénytervezet készen van, mi már a múlt ősszel szerettük volna beadni. Arra számítok, hogy az év második felében kerül sor a parlamenti vitára, és remélhetőleg 2005 januárjától hatályba is léphet.
- Végül egy utolsó kérdés: hogyan alakul a lakásépítés Magyarországon, annál is inkább, mert a szakmából sokan borúlátóak a jövőt illetően.
- Szerintem jól fog alakulni. Nem az a jó lakásépítési stratégia, amelyik felülről nyitott pénzügyi alapot teremt, amibe bárki, bármikor, tetszése szerint több alkalommal is belenyúlhat, és a lakosság ennyire eladósodik. Úgy gondolom, hogy a reális lakásigények reális piaci viszonyok között kielégíthetőek. A lakástámogatások rendszerében most dolgozunk egy új konstrukción, a lakbértámogatás rendszerén, meghagyva az önkormányzatoknak pályázat útján nyújtott bérlakás-építési támogatást is.
Ebben a konstrukcióban a vállalkozó építi a bérházat, mivel azonban nincs az országban elég fizetőképes kereslet a piaci alapú bérlakásokra, az önkormányzat és az állam támogatja az arra rászoruló vagy méltó családokat. Hárman együtt öszszedobva a pénzt már ez a bérlő is meg tud jelenni a lakáspiacon. A lényeg a magántőke bevonása a bérlakásépítésbe. Nem véletlenül bérlakást mondok, hiszen Magyarországon nincs abszolút lakáshiány, statisztikák szerint 100 lakosra 100,6 szoba jut országosan. Ma már a bérlakáshiány a legszorítóbb, az európai 35 százalékhoz képest Magyarországon csak 8 százaléknyi, ebből is 3-4 százalék a szürke-fekete szektorban van. Ez nemcsak a települések közötti mobilitást akadályozza, de nem felel meg az élethelyzetek változásából adódó mobilitás igényének sem.
Helyre kell tehát állnia az országban annak a normális állapotnak, ami a háború előtt volt: ha valakinek volt három bérháza, és azt bérbe adta, családjával generációkon keresztül nyugodtan hátradőlhetett. El kell jönnie megint ennek a normális állapotnak, amikor a pénzügyi alapok, a bányász szakszervezet nyugdíjpénztára bérházakat üzemeltet, mert a pénzügyi alapok a hosszú távú szolid, de masszív bevételekben érdekeltek, és az ilyen típusú bevételeket, mióta világ a világ, mindig az ingatlanok biztosították.
- Manapság a vállalkozó beadja engedélyezésre a terveket, és már az engedély másnapján papírról adja el a lakásokat, szedi be az előleget az emberektől.
- Ez egy rendkívüli időszak jelensége, nagyon gyors megtérüléssel végül is előállnak az épületek, hiszen tíz évig volt egy vákuum a lakásépítési piacon, leálltak a nagy állami építkezések.
A magánerő gyengesége miatt most ennek a - forradalmi" időszaknak vagyunk a tanúi, remélem, valahol a vége felé, és azok az építkezési formák, tulajdoni, megtérülési viszonyok érvényesülnek majd nálunk is, amelyek Európában szokásosak. Arra számítunk, hogy a csatlakozással az úgynevezett euró alapú kölcsönök is megjelennek a lakáspiacon, s mivel az euró alacsony kamatmozgású, maholnap 5 százalékért olcsóbb, hozzáférhető kölcsönöket lehet majd fölvenni.
- Köszönöm a beszélgetést.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.