Árfelhajtás és árcsökkentés

Árfelhajtás és árcsökkentés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Immár hatodik alkalommal került sor az INGATLAN-EXPO Nemzetközi Ingatlanforgalmazási, -Befektetési és Építészeti Kiállításra, Konferenciára és Fórumra május 13-16. között, melynek az Andrássy Palota és a Lurdy Ház adott otthont. Az ingatlanszakma e rangos eseményéről, a jelenlegi tendenciákról Cserkuti Györgyöt, a rendezvénysorozat szervezőjét kérdeztük.

 

 

- Láthatóan a komplexitás az elsődleges törekvése az INGATLAN-EXPO-nak. A kezdetektől fogva ez volt a cél -

 

- Az előkészítő munka tulajdonképpen 1997-ben kezdődött, s 1999-re a hazai ingatlanpiac már készen állt egy igényes, átfogó rendezvényre. Ez volt az első INGATLAN-EXPO, aminek a neve azóta is változatlan. Valóban nagyon fontos volt, hogy a komplexitást képviseljük. A kiállításon bemutatkoznak az ingatlanforgalmazók, építők, fejlesztők, bankok és biztosítók, adatbanki szolgáltatók. A konferencia szerves része, s egyben bevezetője a rendezvénynek, elsősorban a szakmára összpontosítva. A fórum jelleg a - Hitelpárbaj" és - Adópárbaj" rendezvényünknél dominál. A hitel problematikája sokszor döntő kérdés ezen a területen, s minden ingatlan adás-vétel egyúttal adókérdés is. Nemcsak a magánember, hanem az ingatlanközvetítő, ingatlanforgalmazó szintjén is. Hasonló a törekvésünk a biztosítási területtel való kapcsolatra is.
- Az elmúlt hat év alatt hogyan változott az ingatlanpiaci helyzet?
- Ha egyetlen szóval kell öszszefoglalni, akkor azt mondom, hogy óriási a fejlődés, már csak kiállításszervezői szemszögből is: 1999-ben sok kiállítónak még arról kellett alapvető információkat adni, hogyan lehet bemutatni egy ingatlant, vagy tevékenységét. Ma már szebbnél szebb standok várják a látogatókat, teli ötletekkel, marketingmegoldásokkal. Egyértelmű a fejlődés a kínálatban is, a kezdetekkor teljesen más színvonalú, kivitelű lakások, értékesítési konstrukciók, hitelmegoldások jelentek meg. És még egy fontos momentum: az idei rendezvényünket már EU-tagként bonyolíthattunk le.
- A magyar ingatlanpiaci helyzet milyennek minősíthető -
- Feltétlenül ketté kell választani az ipari-kereskedelmi, illetve a lakó és nyaraló ingatlanokat. Az utóbbiak elsősorban belföldi fogyasztásra készülnek, és ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy jelentős a külföldi érdeklődés. Az ipari-kereskedelmi ingatlanok többsége mögött viszont multinacionális tőke áll, ami szinte kizárólag külföldi tőkét jelent. Egy-két magyar cég van csak, amelyik ezen a területen akár befektetőként, akár kivitelezőként, fejlesztőként, értékesítőként megjelenik. Az ipari-kereskedelmi területen hol Magyarország a sláger, hol Csehország, az utóbbi időszakban elsősorban Szlovákia. A helyi kondíciók, az adókedvezmények, a tőkét befogadó kultúra és hajlandóság dönti el, hogy adott pillanatban ki a befutó.
- Nem várom, hogy jóslásokba bocsátkozzon, mégis hogyan látja a magyar ingatlanpiac helyzetét az Európai Unióban?
- Ilyen arányú bővítés az EU-ban még soha nem történt, s ez izgalmassá is teszi ezeket a kérdéseket, illetve bizonytalanná a válaszokat. Véleményem szerint a csatlakozás következtében jelentkező tendenciák nagymértékben megközelítik a 10-15 évvel ezelőtt csatlakozókét, gondolok itt elsősorban Görögországra, Portugáliára, ahol semmiféle komoly árrobbanás nem következett be a piacon. Mérsékelt, 5-10 százalékos emelkedés várható, de ez is viszonylag hosszú távon, szakértők szerint 5-8 éven belül. Ellentétes folyamatokra is lehet számítani. Az egyik az, hogy az EU-tagság révén növekszik a külföldiek itteni befektetési kedve, de ugyanez várható a hazai vállalkozói körtől is. Ez a konkurenciaharc növekedésével, s emiatt árcsökkenéssel jár. Ugyanakkor az ingatlanok elérhetősége nagymértékben függ attól, hogy milyen hitelkondíciókkal lehet lebonyolítani egy-egy vásárlást. Máris megjelentek a deviza alapú hitelek, s ez előrevetíti a hitelpiaci kínálat bővülését, ami viszont árfelhajtó hatású. Tehát árfelhajtó és árcsökkentő fejlemények várhatók az EU-csatlakozás utáni időszakban, és ezek összeredményeként egy mérsékelt és nyugodt - kisebb-nagyobb kiugrásoktól ugyan talán nem mentes - átlagár-növekedést lesz.
- Vajon a magyarok, a magyar ingatlancégek is megjelennek a külföldi piacokon - Mennyire reálisak ennek a feltételei?
- Egyértelműen reálisak. Kiállításunk nyitó előadásában említette Demján Sándor, hogy a minőség az, amiben Magyarország előnyre tehet szert: a szellemi tőkében, a szorgalomban, a kitartásban és az ötletességben megjelenő minőségben. Viszont a magyar gazdaság, a magyar piac és a magyar szellemi tőke is akkor tud érvényesülni globalizálódó világunkban, ha partnerre talál a különböző multinacionális érdekcsoportokban.
- A minőség az oktatással, a szakmai felkészültséggel függ öszsze, A vásárló, a befektető megbízható partnert keres. Mennyire felel meg ennek az elvárásnak az ingatlanszakma?
- Konferenciánk befejező blokkjában, a szakmai napon kerekasztal-beszélgetés zajlott le az ingatlanszakmai oktatásról. A konklúzió az volt, hogy mindenképpen előrelépés szükséges e területen. Az ingatlanszakmai képzésnek egy egységes, egymásra épülő, különböző szinteken is működő oktatási rendszerré kell válnia. Az elemei ugyan léteznek, de látványos anomáliákkal. Vannak rendkívül magas színvonalú nemzetközi képzési rendszerek, amelyek révén olyan diplomát lehet szerezni, ami gyakorlatilag egész Európában érvényes, kivéve Magyarországot, mert a magyar képesítési struktúra még nem fogadta be. Ugyanakkor ezeknél alacsonyabb szintű oktatási követelményeket támaszt feltételként az ingatlanpiaci részvételhez. Az ellentmondásokat megszüntetve lehet biztosítani, hogy a képzés az ingatlanszakma minden területén - forgalmazás, értékbecslés, közvetítés, ingatlan-gazdálkodás és -kezelés, marketing - szigorú elvárásrendszert közvetítsen.
- Tervezi-e jövőre is a szakma e fajta találkozóját?
- Az elvem az, hogy ragaszkodjunk a hagyományokhoz, és folyamatosan újítsunk; természetesen a kiállítók és a konferencia résztvevőinek véleményét alapul véve.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.