Klímák – fűtésre is

Klímák – fűtésre is

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A hőszivattyúk virágkorukat élik, egyre több háztartásban jelennek meg, mint az épület fűtő-hűtő berendezése, de ezzel együtt a klímaberendezések is egyre szélesebb körben terjednek. Műszaki oldalról nézve e berendezések rokonok, ugyanazt az alap műszaki megoldást használják, csak éppen a temperált helyiséggel való kapcsolatuk más. A klímák a helyiség levegőjét hűtik vagy fűtik, míg a hőszivattyúk a fűtési rendszerben keringő vizet melegítik fel.

klimakfutesreis 720


A hőszivattyúk fejlődése természetesen testvérük, a klímák fejlődését is magával hozták, így azok is egyre jobban alkalmassá válnak a téli időszakban fűtésre. Hazánkban nem túlságosan elterjedt dolog a légfűtés, de vannak országok, pl. USA, ahol teljesen általános fűtési megoldás a levegő fűtésének alkalmazása. Előnyös tulajdonságuk, hogy nagyon gyorsan elfogadható módon felmelegíti otthonunkat. Bekapcsolás után pillanatokon belül fújja a meleg levegőt, és még ha a falak nem is melegednek át, a légtér perceken belül kellemessé válik. Ez utolérhetetlen bármilyen más fűtésmegoldáshoz képest. A klíma hazánkban is ideális megoldás lehet egy nyaraló fűtésére, mert gyors, és nem kell foglalkozni a rendszer fagymentesítésével, ha hosszabb ideig magára hagyjuk a házat. Persze mindennek van színe és fonákja is, így a klímával való fűtésnek is. Hiszen ha éppen nem működik a berendezés, nagyon gyorsan ki is hűl a szoba. Itt Európában ezen túlmenően érzékenyek vagyunk az éjszakai zajokra, az emberek nagy többsége nem tud jól aludni, ha a szobában duruzsol egy ventilátor. Talán ez is oka lehet annak, hogy hazánkban kevésbé elterjedtek a klímával fűtött épületek. Hatásfokuk pedig szuper, energetikai szempontból az egyik legtakarékosabb fűtésmegoldás, nem beszélve arról, hogy használatuk megújuló energiaforrásnak tekinthető. A hőszivattyú azért számít zöld energiaforrásnak, mert a működéshez használt villamosenergiát nem hővé alakítja, hanem felhasználásával a külső levegő hőtartalmát képes átszállítani a lakás fűtött tereibe.

Félelmek a klímákkal kapcsolatban
Sokunkban felmerül a kérdés, hogy ezekben a pandémiával terhes nehéz időkben szabad-e vagy sem használni a klímákat. Az aggodalom érthető, hiszen a koronavírussal kapcsolatban sokkal óvatosabbak lettek az emberek, mint korábban bármely más fertőző betegséggel szemben. Megnyugodhatunk, a lakásokban lévő egy helyiséget temperáló klímakészülékek nem veszélyesebbek, mint például a radiátorok. Sokan nem tudják, de a régi öntöttvas és a mai modern lapradiátorok is úgy működnek, hogy a berendezésen átáramló levegő felmelegszik, a felmelegedett levegő szépen átöblíti a helyiséget, így varázsolja meleggé a szobát. A splitklíma berendezések sem tesznek másképp, igaz, ott nem természetes áramlással került a fűtött vagy hűtött levegő a szoba egyik sarkától a másikig, hanem a gépben lehelyezett ventilátor zavarja a levegőt végig a szobán. Zajosabbak ugyan, de van olyan előnyük, ami a radiátornak nincs, mégpedig a legtöbb klímakészülék többféle szűrővel is rendelkezik, a legtöbb új készülék már speciálisan a mikroorganizmusokkal szemben is hatásos szűrővel felszerelt. Tehát, ha innen nézzük a helyzetet, sokkal biztonságosabb a használatuk, mint a hagyományos fűtőtesteké. Általánosítás nélkül kijelenthető: azoknak az eszközöknek a használata, amelyek csak egy helyiséggel vannak kapcsolatban, nem veszélyes, egyenletes eloszlást biztosítanak a helyiségben, a szoba levegője nem keveredik másik szobáéval, így a használat során sem lesz több kórokozó a levegőben.
klimakfutesreis 1
Mi a helyzet a nagyobb rendszerekkel?
Az irodaépületekben vagy bevásárlóközpontokban működő központi szellőztetőberendezések működése egészen más. Ott a helyiségekből a levegő elvezetését egy csőrendszer összegyűjti, egy nagyobb légkezelő-berendezés némi friss levegő hozzákeverése után hűti, fűti, és újból szétosztja a szellőztetett helyiségek között. Tehát az elszívott levegőt felhígítja külső friss levegővel, de ezt követően a több helyiségből összeszedett levegőt újból szétosztja. Ha azt feltételezzük, hogy nem minden helyiségben van betegséget okozó organizmus, akkor az ilyen központi szellőzőberendezések ugyan felhígítják a koncentrációt, de eljuttatják azokba a helyiségekbe is, ahol korábban nem volt. Ennek veszélye miatt az ilyen berendezések használatát a szakma a pandémia időszakára nem ajánlotta.

Hogyan válasszuk ki a fűtésre is alkalmas klímát?
Egy nagy gyártó felmérése szerint a magyarok számára a klímaberendezés vásárlásakor a legfontosabb szempontok a készülékben levő szűrők megléte, a halk működés, valamint a megfelelő teljesítmény. A készülékek fűtési képessége még nincs benne az első öt döntési szempontban sem, bár egyre nehezebb olyan készüléket találni, amely nem képes fűteni. Sőt, ahogy jeleztük, a legtöbb lakásban jobb energetikai hatásfokkal képes fűteni a tél legnagyobb részében, mint a lakás fűtését biztosító gázkészülék. A felmérésből az is kiderül, hogy honfitársaink a mono készülékeket részesítik előnyben a több beltérit kiszolgáló multi készülékekkel szemben, hiszen hazánkban az ár az egyik legfontosabb szempont, és kevésbé vagyunk érzékenyek arra, ha egy-egy épület homlokzatán elszaporodnak a klíma kültéri egységei.
Az ez évtől érvényben lévő építési előírások megkövetelik a megújuló energiaforrások felhasználását minden új épületben, így a szigorúbb építési előírások új piacot teremtenek a fűtésre optimalizált klímák számára. A működési elve alapján a fűtésre alkalmas klímák zöldnek tekinthetők, ezért a szükséges előírásoknak való megfeleléshez a legolcsóbb megoldás, ha az épület egy részét klímakészülékkel tervezzük fűteni.
A hőszivattyúk és a klímák hatásfoka nagymértékben függ attól, hogy mekkora hőfokkülönbséget kell áthidalnia a berendezésnek, azaz, mekkora a hőmérséklet-különbség a külső levegő és a beltéri hőmérséklet között. Lefordítva ez annyit tesz, hogy minél hidegebb van kint, annál kisebb lesz a berendezés hatásfoka, továbbá van egy külső hőmérséklet, ami gyakorlatilag a működés határát jelenti. Szerencsés, ha ez az érték minél inkább megfelel az otthonunk környezetében előforduló téli hidegek legalacsonyabb értékének. A fűtésre használt klímák vásárlásánál tehát győződjünk meg arról, hogy mekkora fűtőteljesítmény leadására képes a berendezés a hideg téli napokon, hiszen a hatásfokkal együtt a készülék teljesítménye is csökken.

KlímaABC

  • Mono Split klíma. Olyan klímaberendezés, ahol egy beltéri egységhez egy kültéri egység tartozik, és az energiát a két készülékrész között valamilyen freon hűtőközeg szállítja. Ezeknél a berendezéseknél a kültéri és beltéri egység között két, általában különböző méretű rézcső húzódik, megfelelően leszigetelve.
  • Multi Split klíma. Mindössze annyiban különbözik a mono készüléktől, hogy 1 darab kültéri egységhez akár 3-4 darab beltéri egység is csatlakoztat. A beltéri egységek működése egyszerre csak egyféle üzemmódban képzelhető el, vagyis minden készülék vagy hűtési vagy éppen fűtési üzemben képes dolgozni.
  • VRV, VRF rendszerek. Ezeket a klímákat már alapvetően nagyobb rendszerek számára fejlesztették ki, a beltéri egységek száma akár 50 darabos nagyságrendű is lehet. Bizonyos kiépítésben e berendezések képesek már arra is, hogy a beltérik egy részénél hűtésben, míg másoknál fűtésben is működjenek.
 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyát

2021. július 21-től látogathatók a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kastélyterei, amelyet a hétvégén adtak át. A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának tereiben látható kiállításokhoz hasonló méretű és rangú kastélyfelújítás a kastély újjáéledése óta nem volt. 2021. július 21-től látogathatók a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kastélyterei, amelyet a hétvégén adtak át. A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának tereiben látható kiállításokhoz hasonló méretű és rangú kastélyfelújítás a kastély újjáéledése óta nem volt. A fertődi Esterházy-kastély patkó alakú főépületének emeletes nyugati szárnyában egykor az Esterházyakkal rokon családok lakosztályai sorakoztak, illetve a főbejáratig futó földszintes térsorral (nyugati patkó) összekapcsolva néhány inasszoba mellett itt kaptak helyet a különböző hercegi gyűjtemények, például a könyvtár és a porcelán gyűjtemény. A szárnyból nyugat felé húzódó hosszú, nagy belmagasságú tér volt a képtár, amelyben a műalkotások száma – az egykori krónikás szerint – 350 körül lehetett. A fertődi Esterházy-kastély felújítását 2013-ban a helyszínen Orbán Viktor miniszterelnök hirdette meg. A magyar kormányt az a cél vezérelte, hogy az ország legnagyobb barokk kastélya visszanyerje régi pompáját, de az az elképzelés is vezette, hogy a megújított épület, a magyar kultúrának ne csak egy szimbolikus, hanem egy valódi, élő helyszíne legyen. Ehhez a célhoz pedig az egymásra épülő fejlesztések sora vezetett el, hogy a kastély egykori régi pompájához méltóan fogadhassa a magyar és külföldi látogatókat. A rekonstrukció kivitelezési munkálatai 2016. tavaszán kezdődtek meg a 3H Építésziroda Kft. tervezésében, illetve a West Hungária Bau Kft. ZÁÉV Zrt. kivitelezésében. Az I. nagy ütem építési eleme a földszintes épületrész, az úgynevezett patkószárny felújítását tartalmazta, ezen belül is két egymásra épülő kivitelezés történt meg. Az I. ütem alatt elkészítették a II. ütemhez szükséges infrastruktúrát. Közel 1100 négyzetméterben megvalósult a képtár, valamint a porcelán kabinet, a patkószárny egybenyíló kiállító térsora és kiszolgáló helyiségek kialakítása. Az első szakasz 1,6 milliárd forint kormányzati támogatásból valósult meg, további kormányzati támogatással csaknem 1,8 milliárd forint a fejlesztésre szánt forrás. A munkálatok során mindösszesen 1274,85 négyzetméteres terület újult meg. Eszterháza nagyon hosszú időn keresztül Európa egyik virágzó kulturális központja volt, amely az átadó ünnepség után újra betöltheti ezt a szerepet. A megnyitott Arcok és tekintetek - Esterházy-képtár, a közel 400 műtárgyat bemutató Esterházy-porcelánkabinet, továbbá az IDŐVONZATOK - MODULATED TIME, BOLDI szobrászművész és Incze Mózes festőművész kortárs kiállítása méltó és grandiózus az eszterházai csodavilághoz.   További információk a fertődi Esterházy-kastély Facebook-oldalán és az eszterhaza.hu weboldalon.  

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.