Romos ház - bontás vagy felújítás?

Romos ház - bontás vagy felújítás?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy régi ház nem feltétlenül rossz ház. Ha telket vásárolunk régi tégla- vagy vályogházzal, és nem akarunk háromszor akkorát építeni helyette, ne hívjuk azonnal a bontóbrigádot. Előbb vizsgáljuk át alaposan az épületet, hátha érdemes megtartani, átépíteni, felújítani. De mit is vegyünk górcső alá a helyes döntéshez?

romoshazbontasvagy 720


Egy épületet akkor érdemes megtartani, ha a szerkezete, a beázások, a nyílászárók, a hőszigetelés, a felázások, a fűtési rendszer, az elektromos hálózat viszonylag kis költséggel javítható vagy nem is szükséges, mert megfelelő az állapota. Néha az is előfordulhat, hogy egy épületrészre viszonylag sokat kell költeni, a többire viszont semmit, ezért mindent az ár-érték arány és anyagi erőforrásaink döntenek el. Ezért nem kerülhető el az alapos tervezés! A mérlegelésnél nemcsak a meglévő épületrészek felújítását, javítását kell figyelembe venni, hanem gondoljuk át a költségeket egészen a kertrendezés, a házszám felrakásáig, mert a pénz valahogy mindig a végén fogy el. Tervezhetjük több ütemre osztva is romos, de megmaradásra ítélt házunk felújítását: először jöjjön a szerkezet, kb. 1 év múlva a munkák második része, és ismét egy kis idő múlva a homlokzat.

Repedések és süllyedések állapotfelmérése
A szerkezet állapotfelmérésénél először vizsgáljuk meg az épületet, és keressünk repedéseket. Ha ilyeneket találunk, főként a sarkoknál, ablakoknál, mindenképpen hívjunk szakembert. Egy statikus pontosan meg tudja állapítani a repedések, süllyedések okait, tud talajmechanikai szakvélemény adni, és javaslatot tesz a javítás módjára. Azt is meg tudja becsülni, hogy a javításoknak, tervezéssel együtt, mennyi lesz a költsége. A megsüllyedt épületet többféleképpen lehet javítani. Például aláfalazással, alácölöpözéssel – ennek is több fajtája létezik – alábetonozással és még egyéb módokon. Itt az a fontos, hogy hallgassunk a tervezőre, ekkor el tudjuk dönteni az ár-érték arányt. Vannak cégek, amelyek nem csak a tervezést, hanem a kivitelezést is vállalják. Ha belevágunk, nem kell megijedni az aláfalazástól/cölöpözéstől, csak a süllyedt részeken fogják a földet feltúrni, nem az egész ház körül. Lehetnek annyira rosszak az épület alapjai, hogy javításuk már igen nagy költséget igényel. Ez megint csak a döntésünkön, mérlegelésünkön múlik, hogy mit választunk.
A repedezett falakat – a hézagokba ragasztott betonacéllal – össze lehet „varrni”. Természetesen a falvarrás csak az alap megerősítése után jöhet szóba, e nélkül igen ritkán ér valamit. Ne ijedjünk meg attól sem, ha találunk a falban más, eltérő téglával, gyengén falazott részeket. Lehet, hogy itt régebben egy nyílást falaztak be, ezeket a részeket bontsuk el, és falazzuk be a tervező utasításai szerint.

Födém és tetőszerkezet átvizsgálása
A födémek állapotának felmérését először szintén szemrevételezéssel végezzük. Hibára utaló repedések esetén hívjuk a szakértőt (célszerű az egész épület teljes statikai felülvizsgálatát egyszerre kérni). Régi épületeknél a pincefödém, ha alápincézett az épület, általában dongaboltozat. Ennek nemigen szokott állékonysági problémája lenni. A padlásfödém viszont lehet fából, ilyenkor az a kérdés, hogy mire akarjuk használni a padlást, és milyen állapotban van a födém. Tetőtér-beépítéshez egy régi deszkafödém nem alkalmas, megerősítéséhez ismerni kell a fagerendák keresztmetszeti méreteit, kiosztásukat, állapotukat. Faanyagvédelmi szakértő vizsgálata szükséges ahhoz, hogy kiderüljön, érte-e biológiai (rovar, illetve gomba) vagy nedvesség okozta károsodás a faanyagot, s a kár milyen mértékű. Ezt követően statikus döntheti el, hogy a födém megtartható-e teherhordó szerkezetként, meg kell-e, meg lehet-e erősíteni, esetleg zsaluzatként felhasználható-e, ennek megfelelően a továbbiakban csak álmennyezet szerepet játszik, vagy egészében el kell bontani. Ritka az az eset, amikor a fafödém mindenféle beavatkozás, erősítés nélkül megfelel a tetőtér-beépítés miatti terhelésre. Az előre gyártott vasbetongerendákból készített új födém esetén ne feledkezzünk meg a koszorú készítéséről sem.
A fagerendás födémeknél a tetőt is el kell bontani a térdfal építése miatt. A meglévő szarufák általában meghajoltak a fa lassú alakváltozása miatt, még ha nem is ázott át a tető. A tetőléceket szinte biztosan cserélni kell, ha pedig a cserepek jó minőségűek, akkor 70-80 százalékuk felhasználható/visszaépíthető. A cserép és lécezés bontása után a szarufák síkba hozhatóak az esetlegesen korhadt elemek cseréje után. (A témához kapcsolódóan lásd még előző cikkünket: Tetőtér beépíthetősége, lépcsőház, hőszigetelés, nyílászárók.)

romoshazbontasvagy 1
Egy szépen, átgondoltan helyreállított régi épület sokáig szolgálja lakóit, de ne feledkezzünk meg a rendszeres karbantartásról. Tető, csatornatisztítás és foleg a felszíni vizek elvezetése legyen rendben, mert a víz a ház fő ellensége.

Nyílászárók állapota
Az előzőekben leírt héjazatcsere a felülről történő beázásokat megszünteti, de beázni nem csak felülről tud egy épület, hanem a nyílászárókon át is. Alaposan vizsgáljuk át a nyílászárókat is az elvetemedett fa részeknél, de a rossz vagy hiányos bádogozásoknál is befolyhat a víz, különösen erős csapóesőnél vagy tél végi olvadáskor. A nyílászárók javítása szinte kötelező. Cseréjük vagy átalakításuk megint csak mérlegelés kérdése, és itt már a hőszigetelést is figyelembe kell venni. Egy régi épületben általában kapcsolt gerébtokos ablakokkal találkozunk, igen ritkán talán még pallótokos ablakokkal is (ezeknél a külső szárny kifelé nyílik). A kapcsolt gerébtokos ablakok légzárását illesztéssel, gumiprofil beépítésével tudjuk javítani, hőszigetelésüket pedig a belső szárnyakra hozzáépített üvegtáblával és keménybevonattal, vagy a szárnyak cseréjével vastagabb profilozásúra, ahová már a hőszigetelő üveg beépíthető. Az épület utólagos hoszigetelésénél vegyük figyelembe a régi épület homlokzati architektúráját, amennyiben éppen emiatt vettük meg a házat. A hőszigeteléssel sajnos mindez a szépség teljesen eltűnik, megszűnik. Az új építésű ingatlanok esetén a mai szabványoknak kb. 18-22 cm vastag hőszigetelés felel meg, a téglafal vastagságától és anyagától függően. Az utólagos hőszigetelésnél ugyan nem kell megfelelni ezeknek az előírásoknak, de döntésünk hosszú évekig befolyásolja házunk havi rezsiköltségét.

Vízszigetelés, fűtés, elektromos hálózat
Mint az előzőekben láttuk, a ház ázhat a tető és a nyílászárók felől is, de vizesedhet alulról is. Az utólagos pince- vagy fal vízszigetelés költséges és bonyolult feladat, de mindenképpen megoldható. Gondoljuk komolyan át, hogy a pincét, ha van, feltétlenül por szárazzá akarjuk-e tenni. A vízszigetelés egy belső padló- és falszigeteléssel és egy vasalt aljzattal megoldható kívülről egy szivárgó paplan- és drainrendszer (esetleg szigetelés) kiépítésével. Talajvíznyomás esetén bonyolultabb a helyzet, ekkor ellene vasbetonfödémre és vasbetonfalakra is szükségünk lesz, és a falat is le kell szigetelnünk keresztben. Ehhez mindenképpen talajmechanikai szakvéleményre és szigetelési szakvéleményre van szükség. Ha egy építészt bízunk meg ezzel a feladattal, ő rutinból tudja a megoldásokat, de a konkrét adatokat ő is csak a szakvéleményekből fogja megismerni. A fűtési és elektromos hálózat egy régi házban gyakorlatilag használhatatlan, teljes cseréje szükséges, amit fel tudunk belőle használni, az talán csak a csengő.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyát

2021. július 21-től látogathatók a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kastélyterei, amelyet a hétvégén adtak át. A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának tereiben látható kiállításokhoz hasonló méretű és rangú kastélyfelújítás a kastély újjáéledése óta nem volt. 2021. július 21-től látogathatók a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kastélyterei, amelyet a hétvégén adtak át. A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának tereiben látható kiállításokhoz hasonló méretű és rangú kastélyfelújítás a kastély újjáéledése óta nem volt. A fertődi Esterházy-kastély patkó alakú főépületének emeletes nyugati szárnyában egykor az Esterházyakkal rokon családok lakosztályai sorakoztak, illetve a főbejáratig futó földszintes térsorral (nyugati patkó) összekapcsolva néhány inasszoba mellett itt kaptak helyet a különböző hercegi gyűjtemények, például a könyvtár és a porcelán gyűjtemény. A szárnyból nyugat felé húzódó hosszú, nagy belmagasságú tér volt a képtár, amelyben a műalkotások száma – az egykori krónikás szerint – 350 körül lehetett. A fertődi Esterházy-kastély felújítását 2013-ban a helyszínen Orbán Viktor miniszterelnök hirdette meg. A magyar kormányt az a cél vezérelte, hogy az ország legnagyobb barokk kastélya visszanyerje régi pompáját, de az az elképzelés is vezette, hogy a megújított épület, a magyar kultúrának ne csak egy szimbolikus, hanem egy valódi, élő helyszíne legyen. Ehhez a célhoz pedig az egymásra épülő fejlesztések sora vezetett el, hogy a kastély egykori régi pompájához méltóan fogadhassa a magyar és külföldi látogatókat. A rekonstrukció kivitelezési munkálatai 2016. tavaszán kezdődtek meg a 3H Építésziroda Kft. tervezésében, illetve a West Hungária Bau Kft. ZÁÉV Zrt. kivitelezésében. Az I. nagy ütem építési eleme a földszintes épületrész, az úgynevezett patkószárny felújítását tartalmazta, ezen belül is két egymásra épülő kivitelezés történt meg. Az I. ütem alatt elkészítették a II. ütemhez szükséges infrastruktúrát. Közel 1100 négyzetméterben megvalósult a képtár, valamint a porcelán kabinet, a patkószárny egybenyíló kiállító térsora és kiszolgáló helyiségek kialakítása. Az első szakasz 1,6 milliárd forint kormányzati támogatásból valósult meg, további kormányzati támogatással csaknem 1,8 milliárd forint a fejlesztésre szánt forrás. A munkálatok során mindösszesen 1274,85 négyzetméteres terület újult meg. Eszterháza nagyon hosszú időn keresztül Európa egyik virágzó kulturális központja volt, amely az átadó ünnepség után újra betöltheti ezt a szerepet. A megnyitott Arcok és tekintetek - Esterházy-képtár, a közel 400 műtárgyat bemutató Esterházy-porcelánkabinet, továbbá az IDŐVONZATOK - MODULATED TIME, BOLDI szobrászművész és Incze Mózes festőművész kortárs kiállítása méltó és grandiózus az eszterházai csodavilághoz.   További információk a fertődi Esterházy-kastély Facebook-oldalán és az eszterhaza.hu weboldalon.  

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.