Hőszivattyú, a gazdaságos fűtésmegoldás záloga

Hőszivattyú, a gazdaságos fűtésmegoldás záloga

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A hőszivattyúk már meghódították a világot, mindenki háztartásában van legalább egy levegős hőszivattyú. Ugyan ezeket a jól bevált gépeket még sokan nem az épület fűtésére használják, de egyre több a hőszivattyús fűtésmegoldás is. És hogy mi ennek az oka?

hoszivattyuagazdasagosfutesmegoldas 720


A korszerű háztartási gépek között egyre több a hőszivattyús berendezés. Lehet kapni hőszivattyús mosógépet, melegvízbojlert, de a klímák nagy része is hőszivattyús, és ami mindenhol ott van, az a hűtőgép. Igen, a hűtőgép tulajdonképpen egy „kifordított”, kisméretű hőszivattyú. Működési elve azonos az épületeket fűtő nagytestvérével, csak azok a zárt térben fűtenek, míg a kültérből vonják el az energiát. A hőszivattyú a szótárban nem túl rég óta szerepel, a legtöbb ember az elmúlt 10 év során találkozott csak ezzel a kicsit érthetetlen elnevezéssel. Nagyon úgy fest, hogy most már ez a berendezés ittmarad velünk, ezért jó, ha egy kissé megértjük a működési mechanizmusát, és tudjuk, mit is takar ez a szó.

Mit jelent a hőszivattyú?
A természetben a hő mindig a melegebb helyről áramlik a hidegebb felé, ha például kezet mosunk meleg vízben, akkor a víznél hidegebb kezünk átmelegszik. A meleg sör lehűl, ha bedugjuk a jégkockák közé, mert hőenergiája átáramlik a fagyos jégbe. Van azonban egy ügyes szerkezet, ami képes ezt a folyamatot megfordítani, és némi energiabefektetéssel rávenni a hőt, hogy a hidegebb helyről kerüljön át a melegebbre, azaz, ha a sör és a jégkocka közé egy hőszivattyút rakunk, akkor a jég még hidegebb, a sör pedig még melegebb lesz. Erre persze ne használjuk! Jó sok idő kellett az emberiségnek, hogy rájöjjön a helyes használat módjára, de szerencsére már tudjuk, hogy leginkább épületek fűtésére a legjobb használni.
A hőszivattyú tehát egy olyan szerkezet, ami a „hőt szivattyúzza”, és nem előállítja. Gazdaságossága is ebben rejlik, hiszen ellentétben a többi lakásfűtő berendezéssel, ez a készülék nem valamilyen bevezetett energiahordozóból állít elő hőt, hanem egy kompresszor beiktatásával és annak meghajtásához szükséges némi villanyáram felhasználásával megfordítja a természetes hőáramlási folyamatot. Nem termeli, hanem mindössze szállítja a hőt a hidegebb helyről a melegebb irányába.
Akármilyen furcsa, a leghidegebb téli levegőnek is van hőtartalma, és a hőszivattyú képes a fagyos külső levegőből a hőt átszivattyúzni a lényegesen melegebb lakásunkba. Energiatakarékossága oka, hogy negyed annyi energia kell a berendezés működtetéséhez, mint amennyi hőt képes átvezetni a hidegből a melegbe.

Levegős vagy vizes?
Az elnevezés a hőszivattyúzásban részt vevő két közegtől függ. Ha a külső levegőből a lakásunk levegőjébe pumpál meleget a gép, akkor levegő-levegő hőszivattyúként találunk rá, ha a külső zimankóból a belső fűtést biztosító fűtési rendszerbe dolgozik, akkor levegővíz hőszivattyú az elnevezése, és végül nem nehéz kitalálni, hogy a kútvízből a fűtővízbe dolgozó készülék lesz a víz-víz hőszivattyú. A berendezések hatásfoka annál nagyobb, minél közelebb van a két közeg hőmérséklete egymáshoz. A korai hőszivattyúk ezért alapvetően kútvízre, talajszondára voltak kitalálva, mivel a téli hidegben itt a legkisebb az áthidalandó hőmérséklet-különbség. A technika fejlődésével a levegős hőszivattyúk is egyre szélesebb határok között lettek képesek működni, mára már akár –10 ˚C os külső hidegből is képesek elfogadható hatásfokkal szivattyúzni.

Hogyan lehet megújuló egy villannyal működő gép?
Mivel ez a berendezés nem előállítja a hőt, csak hasznosítható állapotba hozza, ezért a berendezés tekinthető megújuló energiaforrásnak, függetlenül attól, hogy a működéséhez felhasznált villamos energia milyen módon került megtermelésre. Természetesen az igazi „zöld” megoldás az, ha a hőszivattyú működéséhez szükséges áramot is megújuló módon állítjuk elő, mondjuk napelemek segítségével. Aki építkezésre adja a fejét, annak már szinte kötelezően ismernie kell a hőszivattyút, mert a 2021-től érvényben lévő építési előírások nagy hangsúlyt fektetnek az épületek megújuló energiával történő ellátására, a hőszivattyús fűtési megoldásokra. A teljes éves energiafelhasználás negyedét valamilyen zöld energiával kell fedezni, és erre az egyik legjobb megoldás a hőszivattyú beépítése.
Meglévő épületek esetén sajnos nem ennyire egyszerű a helyzet, hiszen a hőszivattyús fűtési rendszerek leginkább nagyméretű felületfűtéssel együtt működőképesek. Azaz a padlófűtési és a mennyezetfűtési rendszerek a jó párosítás a hőszivattyúhoz. A ma felújítási korba kerülő lakások esetén viszont nem jellemző, hogy az egész lakás ezekkel a rendszerekkel legyen felszerelve. Előfordultak padlófűtési rendszerek 20-30 évvel ezelőtt is, de legtöbbjük radiátorral volt kombinálva, illetve nem a teljes lakásban készült padlófűtés.

hoszivattyuagazdasagosfutesmegoldas 1
Mennyibe kerül a hőszivattyús fűtés?
Ha már tudjuk, mire jó, akkor már csak azt kell megnézni, mennyibe kerül használni akár egész évben a berendezést. Egy kondenzációs kazánnal körülbelül 14 Ft 1 kWh fűtési hőenergia előállítása, elektromos kazán számára ez 38 Ft-ba kerül, hiszen hazánkban a villamos energia ára a háromszorosa a földgázénak. A hőszivattyú viszont nagyon takarékosan bánik a bevezetett villanyárammal: egy átlagos téli napon valamivel kedvezőbb üzemeltetési költség jön ki, mint a gázkazánnál, körülbelül 12-13 Ft-ba kerül egy 1kWh hő előállítása. A hőszivattyúk működését azonban az állam támogatja, így üzemeltetésükhöz akár 40 százalékkal is olcsóbban vehetjük a villamos áramot, ezzel a kedvezménnyel pedig már az üzemeltetési költségek verhetetlenek.

Milyen kedvezményes áramszolgáltatási tarifák vannak?
Létezik a H-tarifa, amiben a „H” betű a hőszivattyút jelenti, és csak abban az esetben lehet kötni ilyen tarifára szerződést az áramszolgáltatóval, ha van megfelelő hatásfokú hőszivattyú felszerelve. Ez a tarifa azonban csak a fűtési szezonban kedvezményes, azaz október 15. – árpilis 15. között, az év többi részében teljes áron tudjuk vásárolni a gép működéséhez az energiát, azaz a nyári hűtés és melegvíz-készítés teljes áron megy.
Van azonban egy másik megoldás, ez pedig a GEO-tarifa. Ez egész évben elérhető, mehet róla a hűtés is, azonban a GEO-ra kötött gép csak napi 20 órában működik: a napi reggeli és délutáni csúcsban az áramszolgáltató nem ad feszültséget a hőszivattyúra. Ha fűtésre vagy hűtésre gondolunk, ez nem is akkora gond, mert a lakás az üzemszüneti 2 órákban nem tud lehűlni, ám ha a meleg víz éppen az üzemszünet előtt fogyott ki, akkor akár 3 órára is meleg víz nélkül maradunk, ami kellemetlen lehet. Fontos tehát a család életritmusának alapos átgondolása, mérlegelése, hogy jó tarifacsomagot tudjunk vásárolni.

Mire jó még a hőszivattyú?
Ha már tudjuk, hogy a hőszivattyú elődjét a frizsiderben kereshetjük, akkor nyomban adja magát, hogy bizonyára a gépet használhatjuk hűtésre is, csak előtte ismét ki kell fordítanunk, hogy bent csináljon hideget és kint meleget. Valóban, de szerencsére a mérnökök megspórolják nekünk a kifordítgatást, és gyakorlatilag egy gombnyomással megfordítható a körfolyamat, és berendezésünk máris képes a fordított működésre: tehát a hőszivattyút akár egész évben használhatjuk lakásunk hőmérséklet-szabályozására, vagyis télen fűt, nyáron hűt.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyát

2021. július 21-től látogathatók a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kastélyterei, amelyet a hétvégén adtak át. A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának tereiben látható kiállításokhoz hasonló méretű és rangú kastélyfelújítás a kastély újjáéledése óta nem volt. 2021. július 21-től látogathatók a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kastélyterei, amelyet a hétvégén adtak át. A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának tereiben látható kiállításokhoz hasonló méretű és rangú kastélyfelújítás a kastély újjáéledése óta nem volt. A fertődi Esterházy-kastély patkó alakú főépületének emeletes nyugati szárnyában egykor az Esterházyakkal rokon családok lakosztályai sorakoztak, illetve a főbejáratig futó földszintes térsorral (nyugati patkó) összekapcsolva néhány inasszoba mellett itt kaptak helyet a különböző hercegi gyűjtemények, például a könyvtár és a porcelán gyűjtemény. A szárnyból nyugat felé húzódó hosszú, nagy belmagasságú tér volt a képtár, amelyben a műalkotások száma – az egykori krónikás szerint – 350 körül lehetett. A fertődi Esterházy-kastély felújítását 2013-ban a helyszínen Orbán Viktor miniszterelnök hirdette meg. A magyar kormányt az a cél vezérelte, hogy az ország legnagyobb barokk kastélya visszanyerje régi pompáját, de az az elképzelés is vezette, hogy a megújított épület, a magyar kultúrának ne csak egy szimbolikus, hanem egy valódi, élő helyszíne legyen. Ehhez a célhoz pedig az egymásra épülő fejlesztések sora vezetett el, hogy a kastély egykori régi pompájához méltóan fogadhassa a magyar és külföldi látogatókat. A rekonstrukció kivitelezési munkálatai 2016. tavaszán kezdődtek meg a 3H Építésziroda Kft. tervezésében, illetve a West Hungária Bau Kft. ZÁÉV Zrt. kivitelezésében. Az I. nagy ütem építési eleme a földszintes épületrész, az úgynevezett patkószárny felújítását tartalmazta, ezen belül is két egymásra épülő kivitelezés történt meg. Az I. ütem alatt elkészítették a II. ütemhez szükséges infrastruktúrát. Közel 1100 négyzetméterben megvalósult a képtár, valamint a porcelán kabinet, a patkószárny egybenyíló kiállító térsora és kiszolgáló helyiségek kialakítása. Az első szakasz 1,6 milliárd forint kormányzati támogatásból valósult meg, további kormányzati támogatással csaknem 1,8 milliárd forint a fejlesztésre szánt forrás. A munkálatok során mindösszesen 1274,85 négyzetméteres terület újult meg. Eszterháza nagyon hosszú időn keresztül Európa egyik virágzó kulturális központja volt, amely az átadó ünnepség után újra betöltheti ezt a szerepet. A megnyitott Arcok és tekintetek - Esterházy-képtár, a közel 400 műtárgyat bemutató Esterházy-porcelánkabinet, továbbá az IDŐVONZATOK - MODULATED TIME, BOLDI szobrászművész és Incze Mózes festőművész kortárs kiállítása méltó és grandiózus az eszterházai csodavilághoz.   További információk a fertődi Esterházy-kastély Facebook-oldalán és az eszterhaza.hu weboldalon.  

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.