Műszaki megoldások, amelyeket inkább kerüljünk

Műszaki megoldások, amelyeket inkább kerüljünk

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A divat felkap dolgokat, előbb-utóbb mindenki ugyanolyat szeretne, s ez a tendencia elérte az épületgépészetet is. Hajlamosak vagyunk túlértékelni a média által felkapott megoldásokat, berendezéseket, ám míg egy csizma esetén könnyen túllépünk rossz döntésünkön, itt akár milliós tételekkel is melléfoghatunk. Csokorba szedtünk közülük néhányat.

muszakimegoldasokamelyeketinkabbkeruljunk 720

Működési gondok a napkollektornál
Sokan emlékezhetünk arra, hogy néhány éve még a barkácsáruházak polcain is lehetett találkozni napkollektoros rendszerekkel. A házak tetején gombamód kezdtek kinőni a kisebb-nagyobb napkollektorok, mert a környezetbarát megoldások megtestesítőjeként szóltak róla a hírek. Az elmúlt tíz év azonban megmutatta az árnyoldalait is, hiszen ez a zöldenergia-forrás csak korlátos módon, nagyon gondos tervezés és kivitelezés útján képes hozni a tőle elvárható mértékű energiatermelést. A napkollektorok ugyanis a fölös hőenergiával nem tudnak mit kezdeni, és a hőenergia hosszú távú tárolására a gyakorlati életben nincsenek megfelelő megoldások.

muszakimegoldasokamelyeketinkabbkeruljunk 1

A napkollektorok a hőenergia döntő részét a nyári hónapokban, nappal termelik, legnagyobb hőenergia-igény viszont a téli hónapokban, illetve sötétben van, s ezt az ellentétet kellene műszakilag áthidalni. A híradások nem kommunikálták azt, hogy csak a melegvíztermelés egy részének kiváltására alkalmas, és a túlméretezés nagyon súlyos működési problémákat hoz magával. Az augusztusi napsütésben egy nyaralás során magára hagyott napkollektoros rendszer túlmelegedése magában foglalja a rendszer idő előtti tönkremenetelét. A tömítések felmondják a szolgálatot, a csövekben lévő hőhordozó közeg kocsonyássá válhat, kémhatása megváltozik, és a rendszer egyszerűen működésképtelenné válthat akár egy szezon után is. A jól méretezett rendszerek esetén viszont a remélt megtakarítás marad el, hiszen, ha nincs túlméretezve a rendszer, akkor az év legnagyobb részében nem elegendő a melegvíz-igények teljes kiváltására.

muszakimegoldasokamelyeketinkabbkeruljunk 3
Pellet, faapríték, ha gyenge minőségű
Napjainkban a divat elfordul a gáztól, és szóba jöhet minden más alternatív energiaforrás, legyen az megújuló, mint a fapellet, vagy éppen a tisztának szimbolizált villany. A pellet minden szempontból kiállja a környezetbarát jelző próbáját, hiszen kifejezetten a fa feldolgozása során keletkező hulladék – faforgács, fűrészpor – felhasználására fejlesztették ki, s mint energiahordozó is zöld, hiszen a fatüzelés CO2 semleges (a növény a fejlődése során pontosan annyi oxigént bocsát ki, mint amennyi elégetésekor keletkezik). De akkor mi a baj vele? A gond nem „zöldségének” megítélésében van, bár városi környezetben a szomszédoknál problémákat vethet fel a szilárd tüzeléssel elengedhetetlenül együtt járó füst. Az alapvető gond a pellet minőségével van. Ez a legnagyobb buktató, amit, ha nem veszünk figyelembe, sok bosszúság ér bennünket. A gyengébb pellet minőség ugyanis nem alkalmas lakossági kazánokba, kályhákba a pelletben lévő föld, kéreg, és egyéb anyagok miatt, amelyek az alapanyagul szolgáló fával együtt jutnak a feldolgozásba. A fák gyökere, kérge nem alkalmas asztalosipari feldolgozásra, ezeket ledarálják, és belekerül a kevésbé jó minőségű pelletbe. Lakossági felhasználásra ezért csak a legjobb minőségű, tiszta keményfából készült pelletek alkalmasak, mert a gyártók is ehhez a minőségi követelményhez készítik a berendezéseket. A tüzelőanyaggal a kazánba bekerülő föld, gyanta, műanyag olyan lerakódásokat okoz, amelyek a háztartási méretű berendezéseknél gyors meghibásodást, drága javítást, karbantartást eredményeznek: a berendezés megáll, elakad a tüzelési folyamat, és folyamatos küzdés lesz a lakás fűtésének biztosítása.

Elektromos fűtés – hol és mire jó?
Manapság az elektromos energia felhasználása mind a közlekedésben, mind az épületekben lényegesen nagyobb léptékű, mint volt valaha. Az akkumulátoros autó zöld rendszámot és állami támogatást kap, aki hőszivattyút vesz, annak olcsóbban jár a villamos energia. Ezek a tények azt sugallják, hogy a gáz rossz, a villamos energia jó. De ha megkérdezzük a Mátrai Erőmű mellett élőket, hogy nekik jó-e az, hogy a budapesti közlekedés és fűtés károsanyag-kibocsátása náluk keletkezik, már árnyaltabbá válhat a megítélése. Másfelől nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a villamos energia hazai előállítása nagyon sok CO2-kibocsátással, alacsony hatásfokkal történik, ezért ennek a magasabb rendű energiaforrásnak a felhasználása is csak akkor lehet jobb, mint a földgázzal történő fűtés, ha villamos energiával dolgozó fűtőberendezésünk hatásfoka háromszorosa a gázkazánénak. Nem kell sokáig számolni, hogy ez csak a hőszivattyú lehet.
Természetesen a tisztán elektromos kazánoknak, elektromos padlófűtéseknek, fűtőpaneleknek is van létjogosultsága, megfelelő méret és építési környezet esetén, de azt tudnunk kell, hogy ezek nem környezetbarát megoldások, és üzemeltetésük költsége is háromszorosa a gázkazánhoz képest. Fontos, hogy ne divatból döntsünk, beszéljünk épületgépész-mérnökkel, és legyünk tisztában, hogy melyik elektromos megoldás hol és mire jó.

Elavult gyűjtőkémények
Zömében az 1950-’60-as években épült ingatlanokban találkozhatunk olyan olcsó kéményrendszerekkel, amelyek úgy épültek, hogy egy kéményjárathoz szintenként több készülék is csatlakozott, illetve csatlakozik a mai napig is. A legtöbb esetben az ilyen épületeknél a kémény társasházi közös tulajdonban, a készülékek pedig magántulajdonban vannak, egy-egy járathoz adott esetben akár 8-10 készülékkel bekötve. Ezekhez a rendszerekhez csak hagyományos, ventilátor nélküli kéményes fűtőkészülékek alkalmasak, amelyek nem kérdés, hogy mára teljesen elavultak, sőt, sok esetben nem is javíthatók. A rendszer sajátossága, hogy ebben a kéményrendszerben egyszerre csak egy típusú készülék lehet, tehát vagy a ház összes lakásában lévő kazánt egyszerre cserélik le és felújítják a komplett kéményrendszert az új készülékekhez, vagy marad minden a régiben.
Ha régi építésű lakást vásárolunk, és az épület gyűjtőkéménnyel rendelkezik, nagyon gondoljuk át, hogy a fűtés hosszú távon hogyan oldható meg, mert ez nagyon bonyolult, és sok buktatóval járó szervezési feladat. A régi készüléket ugyanis csak akkor lehet lecserélni, ha a kéményjáraton lévő összes többi készüléket is egy időben lecserélik, és a társasház ezzel egy időben a kéményrendszert is felújítja. Veszélyt jelentenek az engedély nélküli szerelések is, mert az egyik lakásban lecserélt készülék veszélybe sodorhatja a másik lakásban élőket, és a rendszer működése is labilissá válhat: az égéstermék ugyanis nem a szabadba áramlik a kéményen keresztül, hanem akár a másik lakásba is bemehet, vagy az új készülék működése azt eredményezheti, hogy más lakásokból nem tud a keletkező füstgáz eltávozni.

muszakimegoldasokamelyeketinkabbkeruljunk 2
Csábító hőszigetelő festékek és tapéták?
Nehéz probléma könnyű megoldása. Csábító, mert olcsóbb, mint a külső szigetelés, de vajon mire alkalmas és mire nem? Egy épületszerkezet hőszigetelő képessége függ a szigetelőanyag fizikai tulajdonságától, konkrétan attól, hogy milyen mértékben engedi át a hőt, illetve hogy milyen vastag. A hőszigetelő tapéták, festékek milliméteres vastagságúak, ezért ne gondoljuk, hogy hővezetési tényezőjük több nagyságrenddel jobb lenne, mint a hőszigetelésre kifejlesztett egyéb anyagokénál. Ha csak hűvös egy fal, akkor valóban jobb lesz a hőérzetünk, ha lefestjük vagy letapétázzuk egy ilyen hőszigetelő anyaggal, de csodát ne várjuk, ne gondoljuk, hogy a panelház külső hőszigetelése helyett elegendő egy festékréteget felvinni a homlokzatra.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.