Padlófűtés, az örök nyertes

Padlófűtés, az örök nyertes

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A barátságos, otthonos hangulat elengedhetetlen kelléke téli időben a finom, langyosan meleg padló. Ám a padlófűtés nemcsak kellemes érzetet kelt, de rendkívül gazdaságos is, napjaink energiatakarékos szemlélete mellett ebben rejlik népszerűsége.

padlofutesazoroknyertes 720


A fűtés tekintetében magas szintű komfortot már a római birodalomban is alkalmazták, az épületgépészetben azonban csak a harmincas években jelent meg a padlófűtés, akkor még acélcsövekkel. Népszerűségét a műanyag-technológia fejlődése hozta a 70-es években, elismert szerepe az energiatakarékosság térnyerésével pedig újabb lendületet kapott. A padlófűtés hatékonysága a hőátadás módjában rejlik: amikor nagy felület sugározza a meleget egy helyiségben, egyenletes a hőeloszlás, a jó komforthoz nincs szükség magas léghőmérsékletre, ez pedig alacsonyabb energiafogyasztást eredményez. Így vált a több ezer éves múltra visszatekintő padlófűtés a korszerű hőszivattyús fűtésmegoldás elengedhetetlen kellékévé, napjaink legmodernebb fűtési rendszerévé.

Mivel melegítsük a padlót?
A padlófűtés hőtermelője szinte minden létező hőforrás lehet, illeszthető elektromos kazánhoz, hagyományos gázkazánhoz, kondenzációshoz, hőszivattyúhoz, de van közvetlen elektromos fűtőszálas padlófűtés is. A kérdést inkább úgy kellene feltenni, hogy mivel ne melegítsük a padlót? Aki lakást vett, eladott, az már jól tudja, hogy az épületek energetikai tanúsítása elengedhetetlen az adásvétel során. Új épület esetén sincs ez másképp, azonban a frissen épített házaknál van megkötés az energetikai besorolás tekintetében. Lakhatási engedély nem adható ki olyan épületre, amely nem éri el a „BB” osztályú besorolást. De miért kell erről beszélni, ha egyszer a padlófűtés jó és hatékony megoldás? Meglepő módon a padlófűtés hatékonysága függ a padlóba bevezetett energia fajtájától, emiatt elsősorban az elektromos padlófűtéssel kell óvatosan bánni, csak felújításnál jöhet szóba. Lehet azon vitatkozni, hogy a villanyfűtés jobb, korszerűbb, talán még igazunk is lehet, tény az, hogy a tanúsítványok esetén az elektromos fűtés hátrányként jelenik meg. Az elektromos padlófűtés energiafogyasztása FF minősítésű, mert környezetvédelmi szempontból nagy pazarlás a „magasabb szintű” villamos energia közvetlen hővé alakítása, és még napelemes energiatermeléssel is legfeljebb CC minősítésre lehet feljavítani az épületet, ezért új építésű ház használatbavételi engedélyt nem kaphat elektromos padlófűtés mellett. Az alacsony fogyasztású, intelligens fűtőfóliák megadott adatai nehezen ellenőrizhetők, ezért olyan alacsony hőigényű épületekben, lakásokban vagy esetleg csak egyes helyiségekben használjuk, ahol fontos az alacsony beruházási költség, és csak kiegészítő megoldásként jöhet szóba.

padlofutesazoroknyertes 1
Mennyi hely kell a padlófűtés számára, utólagos kialakítás
Az elektromos verziót leszámítva a padlófűtés a padlószerkezeten kívül is helyet igényel. A legtöbb esetben külön szivattyú keverőszelep és osztó egység is kell a padlófűtés üzemeltetéséhez, no meg valamilyen hőtermelő, legtöbb esetben egy kazán vagy hőszivattyú. Ezeket a gépészeti berendezéseket célszerű két helyen elhelyezni. A szivattyú, keverőszelep legtöbb esetben a kazán környékére kerül, lehetőség szerint egy külön gépészeti helyiségbe, a padlófűtési osztó pedig a fűtendő helyiségek közelébe. Az osztótól indulnak ki azok a csővezetékek, amelyek már a padlót melegítik, ezért célszerű ezeket a fűtendő helyiségek közelében elhelyezni. Egy ilyen osztószekrény mérete legtöbb esetben 60x60 cm-es, falba süllyesztve csak egy fehér ajtó árulkodik arról, hogy mögötte gépészeti csőrengeteg foglal helyet. A kazánnál elhelyezendő gépészeti berendezéseknek sokszor jelentős a helyigénye, ami a kis lakások egyszerű kombikazános fali megoldásaival nem tudja felvenni a versenyt. Van ugyan olyan szerelvény, amely alkalmas arra, hogy néhány négyzetméter padlófűtést képes legyen ellátni szivattyú és osztó nélkül, figyelni kell azonban arra, hogy az így kialakított padlófűtések felülete igen csak korlátozott, és a szerelvények beépítéséhez és elhelyezéséhez komoly szaktudás szükséges. Kisebb fürdőszobák padlójának fűtésére gyakori megoldás, hogy a fürdőszobai radiátor visszatérő vezetékét használják, ez is helytakarékos, hiszen itt sem kell külön gépészeti berendezéseket beépíteni, de kivitelezése nagy tapasztalatot igényel, az egész fűtési rendszer méretezésénél figyelni kell arra, hogy a padlóba magas hőmérsékletű víz ne kerüljön. Annak érdekében, hogy a padlófűtés csak azt a helyiséget fűtse, amelynek a padlójában elhelyezzük, megfelelő szigetelést kell elhelyezni, így az alatta levő helyiség hőmérsékletét nem emeljük meg, az épület legalsó szintjén pedig nem melegítjük a talajt. A hőszigetelésre letekert csővezeték felett legalább 4 cm betonvastagságnak kell lennie, hogy használat során a beton ne repedezzen össze. A hőszigetelés és a fűtött aljzatbeton együttes vastagsága 12-20 cm között mozog. Ez nem csekély, ezért legtöbb esetben új épületekbe építik be, hiszen felújításkor a padlószint megemelkedhet, még akkor is, ha a teljes aljzatbetont felbontják, és ezért a költségeket sokszor nem érdemes vállalni.
Felújítások esetén az utólagos padlófűtéshez kidolgozták a vékonycsöves különleges megoldásokat, amelyek kialakításukban hasonlítanak a fal- és mennyezetfűtéshez. A 10 mm körüli csövek

MIRE FIGYELJÜNK?
A kazáncserét régi padlófűtési rendszerek esetén csak rendszermosás és hőcserélős leválasztás után szabad elvégezni, mert a kondenzációs kazánok nagyon érzékenyek a szennyeződésekre, a polipropilén csövek pedig igen gyakran összeszedik az iszapot. különleges hordozópanelbe ágyazva mindössze 20 mm szerkezetvastagságban is elférnek, és felületük előkészítés után közvetlen burkolható, vagy akár laminált padlóval borítható. Természetesen ezek ára magasabb, de a teljes munkafolyamat figyelembevétele mellett akár előnyösebb is lehet, mint felverni a régi padlót.

Hol alkalmazzuk és hol kevésbé?
Padlófűtés a nagy belmagasságú terek fűtésében kifejezetten egyeduralkodó, fürdőszobában kötelező, hálószobában nem ajánlott, mert keveri a port. Mit is jelent mindez? Régen alkalmazták padlószőnyeghez is, manapság már nem használjuk, nem véletlenül: a szőnyeg szálai között még a leggondosabb porszívózás mellett is megül a por, ami a meleg levegő hatására felszáll, kavarodik, ellenben egy sima kerámiaburkolat könnyen tisztítható. Mivel a padlófűtés szabályzása közismerten lomha, olyan helyeken, ahol rugalmas hőmérséklet-változásra vagy nagy létszámmozgásra kell számítani, nem megfelelő megoldás. Fürdőszoba-felújításnál célszerű a radiátor visszatérő ágára tekert padlófűtés, a magasabb hőmérséklet itt direkt jól jön. Sok kazán tud padlófűtési funkciót is, ami azt jelenti, hogy a fűtési előremenő hőmérsékletet a legmagasabb hőfokon sem engedi 45 fok fölé. Ezt a funkciót a készülék üzembe helyezéskor lehet beállítani, a régebbi készülékeknél bizonyos kapcsolók átállításával, az újabbaknál szoftveresen.

JÓ TUDNI! - ENERGIAHATÉKONYSÁGI ELŐÍRÁSOK 2021-TŐL
Azoknak az új építésű vagy jelentős felújításon átesett meglévő ingatlanoknak, amelyek 2021-ben szereznek használatbavételi engedélyt, kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiahatékonysági eloírásokat, azaz ehhez legalább BB minősítésű energiaosztály igazolása szükséges. Az elektromos padlófűtés energiafogyasztása FF minősítésű, és még napelemes energiatermelés esetén is legfeljebb CC minősítésre javítható fel az épület, így új építésű ház esetén elektromos padlófűtés mellett nem kap az építtető használatbavételi engedélyt. 
padlofutesazoroknyertes 2

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.