Tudunk-e passzívak lenni?

Tudunk-e passzívak lenni?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Otthonainkban az év során rengeteg energiát használunk fel, különösen a rosszul megépített családi házban mind télen, mind nyáron zsákszámra kell önteni az energiát az elviselhető, komfortos életkörülmények biztosítása érdekében.

tudunkepasszivaklenni 720


Gondolkodásunkban és az energia-megtakarításban a továbbiakban már semmiképpen sem lehetünk passzívak, hiszen nyilvánvaló, hogy jelenlegi életszínvonalunk és főként túlzott energiafogyasztásunk nem fenntartható a Föld hosszú távú életben maradása érdekében. Életünk legtöbb területén az eddig bevett fogyasztói szokásainkon változtatni kell, ha felelősséggel vagyunk unokáink világára, mert a klímaváltozás már a saját bőrünkön is érezteti hatását.

Ha a házunk passzív…
Felismerve az energiafogyasztás mértékének fenntarthatatlanságát, fogalmazódott meg a passzívházak gondolata, és az első passzív épület 1990-ben el is készült Németországban. Előírásait betartva olyan házak építhetők, amelyek gyakorlatilag külső energiabevitel nélkül is képesek komfortos belső klímát biztosítani. Az így működő házat nevezték el passzívháznak. Megalkottak hozzá egy szabály- és minősítési rendszert, valamint 1996-ban létrehoztak egy intézetet az ilyen alacsony energiafogyasztású épületek minősítésére, ahol azóta is csak úgy adnak ki passzívház-minősítést, hogy minden egyes épületet a pincétől a padlásig átvizsgálnak és lemérnek. A követelményrendszer igen szigorú, de sikerült elérniük, hogy az európai építési előírások egyre inkább közeledjenek az általuk kidolgozott elvekhez, valamint hogy az EU-ban 2021-től már csak a közel nulla energiafogyasztású épületek létesítését engedélyezzék.

Melyek a passzívházak alappillérei?
Hőszigetelés radikális növelése. A passzívházak szigetelését lényegesen vastagabbra kell tervezni, építeni, mint amit a mai hatályban lévő hazai rendeletek előírnak. A passzívház esetében nem ritkák a 60-70 cm vastag szigetelt falak, a 60-80 cm vastag födémek, a legjobb hőszigetelésű, ugyanakkor nem túlságosan nagy ablakok, ajtók.
Nem csak a szigetelés fontos! Rendkívüli odafigyelést, gondos kivitelezést igényel az épület kellő légtömörségének elérése. Erre pedig azért van szükség, mert a huzat nagyon sok energiát vihet ki téli napokon a lakásból, ezért a minősítési eljárás során a háznak nagyon komoly légtömörségi vizsgálaton kell átesnie.
A harmadik lépés az épületgépészeké. A szinte nulla primer energiaigény eléréséért, valamint a komfortos életkörülmények megteremtéséért nagyon komoly szellőzési rendszert kell kiépíteni. Talajhő felhasználásával olyan hővisszanyerős szellőzési rendszer kialakítása szükséges, amely képes a hideg téli napokon is +17˚C-ra előmelegíteni a szellőztetéshez használt levegőt. Minimális plusz energia csak az utófűtéshez használható fel.
Nem ér véget a feladat a tél elmúltával, hiszen a nyári meleget is el kell tudni rekeszteni, mindössze egy csepp hűtési energia felhasználásával. Itt már az árnyékolás, a tájolás, az ablakok mérete is nagymértékben beleszól az annyira vágyott passzívház-minősítés elérésében.
Energiatakarékos szemlélet. A minősítési rendszer nemcsak a fűtés-hűtés energiaigényét határozza meg, hanem a teljes épület fajlagos fogyasztását is maximalizálja. Azaz az élet minden területén energiatakarékossági szemléletet kíván meg. A teljes háztartás elektromos fogyasztásának is rendkívül alacsonynak kell lennie, így a világítás, a számítógép, a mosógép, a hűtő, de még a porszívó hatékonysága is fontos, és a tervezési, minősítési folyamatban ezeket is mind-mind számbaveszik. Ezt a fajta szemléletet hazánkban a legtöbb esetben még tanulni kell, mert nem kis feladat építkezésünket, háztartásunkat, életünket úgy szervezni, hogy az előírt fajlagos energiafogyasztási normákat betartsuk. Nyilvánvalóan ez volt az egyik oka annak, hogy hazánkban csupán 2009-ben, tizenkilenc évvel a németországi után sikerült az első épületnek passzívházpecsétet szereznie.

Ezeken a tételeken ne spóroljunk!
Felületfűtés. Az építtetőknek azt javasoljuk, hogy semmiféle olyan gépészeti elemen ne spóroljanak, amelyeket később már nem tudnak beépíteni vagy kicserélni. Az első ilyen megoldás a felületfűtés. A korszerű, energiatakarékos fűtési- és hűtési rendszerek alapfeltétele a nagy felületek temperálásában rejlik. Ha kimarad a padlófűtési csővezeték a betonból, azt később már nem lehet lerakni, és várhatóan a ház egész élettartamára lőttek az energiatakarékos fűtési megoldásnak. A padlófűtés párja a mennyezeti fűtési-, hűtési csőrendszer. Ha bekerülnek a szerkezetbe a csövek, még mindig van lehetőségünk rá, hogy ne használjuk, ám ha kimaradnak, biztosan nem tudjuk őket később sem bekapcsolni.
Hővisszanyerős szellőzési rendszer. Ahogy azt korábban említettük, a hőszigetelésen túl a legfontosabb a huzat megszüntetése, és a friss levegő szabályozott módon történő bejuttatása a lakásba. Egy ilyen központi berendezés képes arra, hogy egyes helyiségekig a födémbe vagy padlóba szerelt csöveken keresztül hangtalanul juttassa be a kinti friss levegőt, miközben elvezeti az elhasználtat. Méghozzá mindezt oly módon, hogy a kidobandó levegő hőtartalmával előmelegíti a kintről beszívott hideg, ám friss levegőt. Az előmelegítést, illetve a nyári visszahűtést tökélyre fejleszthetjük úgy, ha földbe fektetett, erre kitalált csővezetéken keresztül szívja be a levegőt a gép, így a talajhőt hasznosítva télen felmelegítve, nyáron lehűtve.
Hőszivattyú. Az utolsó a sorban hőszivattyú, ami a kazánt helyettesíti, és felületfűtéssel párosítva pillanatnyilag a legkevesebb energiafelhasználás mellett képes fűteni épületeinket. Ha egy kondenzációs kazán energiafelhasználását 100-nak tekintjük, akkor a külső levegőt használó hőszivattyú átlagosan, szezonális szinten 70-75 egység energiával is beéri. A hőszivattyú nagy előnye lehet továbbá az is, hogy elektromos energiát használ fel, amit egy megfelelően tájolt tetőfelületre helyezett napelemmel meg is termelhetünk. Ha jól méretezzük a rendszert, éves szinten akár nulla energia bevezetéssel is megoldhatjuk az egész ház komfortos működését.
tudunkepasszivaklenni 1
Az energiatakarékos épületek külső szerkezeteinél a hőszigetelés akár vastagabb is lehet a teherhordó szerkezeteknél.

Passzívház nélkül is lehetünk energiatakarékosak
Ha esetleg nem akarunk vagy nem tudunk ennyire előre gondolkodni, még lehetünk barátai a Földnek. Az energiafogyasztás csökkentése könnyűszerrel megy a háztartási gépek esetében, hiszen egy jó támogatási rendszer rengeteg embert rávesz az energiafaló hűtők, mosógépek cseréjére, és a laptop, tévé sem szokott nagykorúvá válni háztartásainkban. Más a helyzet az épületekbe beépített gépészeti rendszerekkel, berendezésekkel. A gyakorlati tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy az ingatlantulajdonosok az épületek gépeit rendkívül hosszú távra tervezik, vagyis amíg működik, addig nem cserélnek se klímát, se kazánt, hiába vannak a piacon sokkal takarékosabb társaik. Gyakori az a jelenség is, hogy ha fogy a pénz az építkezés során, szívesebben vesznek olcsóbb fűtőberendezést, de még ha a költségek nem is szálltak el, akkor is ezen a tételen takarékoskodnak a legkönnyebben (és a megmaradt összeget gondolkodás nélkül kifizetik drága olasz csempére). Ezért is nagyon megfontolandó az épületgépészeti rendszerek jó kiválasztása és a megfelelő minőségű termékek beépíttetése, hiszen egy takarékos készülék évtizedeken keresztül nekünk spórol, nem mellesleg védi pusztuló bolygónkat is.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.