Tudunk-e passzívak lenni?

Tudunk-e passzívak lenni?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Otthonainkban az év során rengeteg energiát használunk fel, különösen a rosszul megépített családi házban mind télen, mind nyáron zsákszámra kell önteni az energiát az elviselhető, komfortos életkörülmények biztosítása érdekében.

tudunkepasszivaklenni 720


Gondolkodásunkban és az energia-megtakarításban a továbbiakban már semmiképpen sem lehetünk passzívak, hiszen nyilvánvaló, hogy jelenlegi életszínvonalunk és főként túlzott energiafogyasztásunk nem fenntartható a Föld hosszú távú életben maradása érdekében. Életünk legtöbb területén az eddig bevett fogyasztói szokásainkon változtatni kell, ha felelősséggel vagyunk unokáink világára, mert a klímaváltozás már a saját bőrünkön is érezteti hatását.

Ha a házunk passzív…
Felismerve az energiafogyasztás mértékének fenntarthatatlanságát, fogalmazódott meg a passzívházak gondolata, és az első passzív épület 1990-ben el is készült Németországban. Előírásait betartva olyan házak építhetők, amelyek gyakorlatilag külső energiabevitel nélkül is képesek komfortos belső klímát biztosítani. Az így működő házat nevezték el passzívháznak. Megalkottak hozzá egy szabály- és minősítési rendszert, valamint 1996-ban létrehoztak egy intézetet az ilyen alacsony energiafogyasztású épületek minősítésére, ahol azóta is csak úgy adnak ki passzívház-minősítést, hogy minden egyes épületet a pincétől a padlásig átvizsgálnak és lemérnek. A követelményrendszer igen szigorú, de sikerült elérniük, hogy az európai építési előírások egyre inkább közeledjenek az általuk kidolgozott elvekhez, valamint hogy az EU-ban 2021-től már csak a közel nulla energiafogyasztású épületek létesítését engedélyezzék.

Melyek a passzívházak alappillérei?
Hőszigetelés radikális növelése. A passzívházak szigetelését lényegesen vastagabbra kell tervezni, építeni, mint amit a mai hatályban lévő hazai rendeletek előírnak. A passzívház esetében nem ritkák a 60-70 cm vastag szigetelt falak, a 60-80 cm vastag födémek, a legjobb hőszigetelésű, ugyanakkor nem túlságosan nagy ablakok, ajtók.
Nem csak a szigetelés fontos! Rendkívüli odafigyelést, gondos kivitelezést igényel az épület kellő légtömörségének elérése. Erre pedig azért van szükség, mert a huzat nagyon sok energiát vihet ki téli napokon a lakásból, ezért a minősítési eljárás során a háznak nagyon komoly légtömörségi vizsgálaton kell átesnie.
A harmadik lépés az épületgépészeké. A szinte nulla primer energiaigény eléréséért, valamint a komfortos életkörülmények megteremtéséért nagyon komoly szellőzési rendszert kell kiépíteni. Talajhő felhasználásával olyan hővisszanyerős szellőzési rendszer kialakítása szükséges, amely képes a hideg téli napokon is +17˚C-ra előmelegíteni a szellőztetéshez használt levegőt. Minimális plusz energia csak az utófűtéshez használható fel.
Nem ér véget a feladat a tél elmúltával, hiszen a nyári meleget is el kell tudni rekeszteni, mindössze egy csepp hűtési energia felhasználásával. Itt már az árnyékolás, a tájolás, az ablakok mérete is nagymértékben beleszól az annyira vágyott passzívház-minősítés elérésében.
Energiatakarékos szemlélet. A minősítési rendszer nemcsak a fűtés-hűtés energiaigényét határozza meg, hanem a teljes épület fajlagos fogyasztását is maximalizálja. Azaz az élet minden területén energiatakarékossági szemléletet kíván meg. A teljes háztartás elektromos fogyasztásának is rendkívül alacsonynak kell lennie, így a világítás, a számítógép, a mosógép, a hűtő, de még a porszívó hatékonysága is fontos, és a tervezési, minősítési folyamatban ezeket is mind-mind számbaveszik. Ezt a fajta szemléletet hazánkban a legtöbb esetben még tanulni kell, mert nem kis feladat építkezésünket, háztartásunkat, életünket úgy szervezni, hogy az előírt fajlagos energiafogyasztási normákat betartsuk. Nyilvánvalóan ez volt az egyik oka annak, hogy hazánkban csupán 2009-ben, tizenkilenc évvel a németországi után sikerült az első épületnek passzívházpecsétet szereznie.

Ezeken a tételeken ne spóroljunk!
Felületfűtés. Az építtetőknek azt javasoljuk, hogy semmiféle olyan gépészeti elemen ne spóroljanak, amelyeket később már nem tudnak beépíteni vagy kicserélni. Az első ilyen megoldás a felületfűtés. A korszerű, energiatakarékos fűtési- és hűtési rendszerek alapfeltétele a nagy felületek temperálásában rejlik. Ha kimarad a padlófűtési csővezeték a betonból, azt később már nem lehet lerakni, és várhatóan a ház egész élettartamára lőttek az energiatakarékos fűtési megoldásnak. A padlófűtés párja a mennyezeti fűtési-, hűtési csőrendszer. Ha bekerülnek a szerkezetbe a csövek, még mindig van lehetőségünk rá, hogy ne használjuk, ám ha kimaradnak, biztosan nem tudjuk őket később sem bekapcsolni.
Hővisszanyerős szellőzési rendszer. Ahogy azt korábban említettük, a hőszigetelésen túl a legfontosabb a huzat megszüntetése, és a friss levegő szabályozott módon történő bejuttatása a lakásba. Egy ilyen központi berendezés képes arra, hogy egyes helyiségekig a födémbe vagy padlóba szerelt csöveken keresztül hangtalanul juttassa be a kinti friss levegőt, miközben elvezeti az elhasználtat. Méghozzá mindezt oly módon, hogy a kidobandó levegő hőtartalmával előmelegíti a kintről beszívott hideg, ám friss levegőt. Az előmelegítést, illetve a nyári visszahűtést tökélyre fejleszthetjük úgy, ha földbe fektetett, erre kitalált csővezetéken keresztül szívja be a levegőt a gép, így a talajhőt hasznosítva télen felmelegítve, nyáron lehűtve.
Hőszivattyú. Az utolsó a sorban hőszivattyú, ami a kazánt helyettesíti, és felületfűtéssel párosítva pillanatnyilag a legkevesebb energiafelhasználás mellett képes fűteni épületeinket. Ha egy kondenzációs kazán energiafelhasználását 100-nak tekintjük, akkor a külső levegőt használó hőszivattyú átlagosan, szezonális szinten 70-75 egység energiával is beéri. A hőszivattyú nagy előnye lehet továbbá az is, hogy elektromos energiát használ fel, amit egy megfelelően tájolt tetőfelületre helyezett napelemmel meg is termelhetünk. Ha jól méretezzük a rendszert, éves szinten akár nulla energia bevezetéssel is megoldhatjuk az egész ház komfortos működését.
tudunkepasszivaklenni 1
Az energiatakarékos épületek külső szerkezeteinél a hőszigetelés akár vastagabb is lehet a teherhordó szerkezeteknél.

Passzívház nélkül is lehetünk energiatakarékosak
Ha esetleg nem akarunk vagy nem tudunk ennyire előre gondolkodni, még lehetünk barátai a Földnek. Az energiafogyasztás csökkentése könnyűszerrel megy a háztartási gépek esetében, hiszen egy jó támogatási rendszer rengeteg embert rávesz az energiafaló hűtők, mosógépek cseréjére, és a laptop, tévé sem szokott nagykorúvá válni háztartásainkban. Más a helyzet az épületekbe beépített gépészeti rendszerekkel, berendezésekkel. A gyakorlati tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy az ingatlantulajdonosok az épületek gépeit rendkívül hosszú távra tervezik, vagyis amíg működik, addig nem cserélnek se klímát, se kazánt, hiába vannak a piacon sokkal takarékosabb társaik. Gyakori az a jelenség is, hogy ha fogy a pénz az építkezés során, szívesebben vesznek olcsóbb fűtőberendezést, de még ha a költségek nem is szálltak el, akkor is ezen a tételen takarékoskodnak a legkönnyebben (és a megmaradt összeget gondolkodás nélkül kifizetik drága olasz csempére). Ezért is nagyon megfontolandó az épületgépészeti rendszerek jó kiválasztása és a megfelelő minőségű termékek beépíttetése, hiszen egy takarékos készülék évtizedeken keresztül nekünk spórol, nem mellesleg védi pusztuló bolygónkat is.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}