Tető és tetőtér hőszigetelése

Tető és tetőtér hőszigetelése

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Amikor elérkezünk házunk hőszigeteléséhez, ne feledjük, nemcsak a falakat és a padlót kell hőszigetelni, hanem a tetőt, tetőtér-beépítést is. Mert a hőenergia egy jó része, ~20-30 százaléka a tetőn át távozik, szigetelésével azonban ezt a hőt, legalábbis ennek nagy részét a lakásban tarthatjuk. A kérdés az, hogy hogyan, milyen módon és milyen módszerekkel?

tetoestetoterhosziget2004 720


A hőszigetelési előírások folyamatosan szigorodnak, haladunk a nulla vagy közel nulla energiaigényű épületek felé. A 2020-tól javasolt szigorúbb értékek szükségessé teszik a vastagabb hőszigeteléseket, így a hagyományos EPS lemezből 28-30 cm vastag szigetelésre van szükség a fűtési energia lakásban tartásához. A fehér színű polisztirolnál valamivel jobb hőátbocsátási tényezővel rendelkező grafitos adalékanyaggal ellátott grafit lemezekből is 20-22 cm vastag szigetelést kell készíteni. Természetesen a padlástér szigetelésre a hungarocell helyett használhatunk üveggyapotot vagy kőzetgyapotot is, ezekből a szálas hőszigetelőkből is hasonló vastagságban kell leraknunk, hogy biztosítani tudjuk a hőszigetelés szükséges mértékét. Itt kell megjegyezni, hogy az EPS és salakgyapot, kőzetgyapot hőszigeteléseken kívül léteznek más, sokkal jobb hoátbocsátási tényezővel rendelkező szigetelőanyagok is, természetesen ezeknek az árai igen magasak. A tető és tetőtér hőszigetelése kérdésében a válasz attól függ, hogy milyen élethelyzetben vagyunk a családi házban. Más-más a javasolt megoldás a következők szerint: 1. A tetőteret nem akarjuk sem beépíteni, sem a padlást tárolásra használni. 2. A padlásteret nem építjük be, tárolásra azonban használni kívánjuk. 3. Ha beépítjük a tetőteret, a hőszigetelést tehetjük a szarufák közé. 4. Ha beépítjük a tetőteret, a hőszigetelés a szarufák fölé is kerülhet. Nézzük sorban!

Megoldás a padlás és padlástér teljes használata hiányában
Amennyiben a családi ház padlástere nincs beépítve, és a tetőteret nem kívánjuk egyáltalán tárolásra használni, nem járunk rajta, elegendő csak a szigetelést megfelelő vastagságban, megfelelő minőségben a padlás oldaláról elkészíteni (ilyenkor a padlás szigetelése nem járható). Jellemzően 20, de inkább 30 centiméteres vastagságban célszerű szigetelni, mert ekkor tudja igazán a szigetelés útját állni a lakásból szökni akaró meleg levegőnek. Három dologra érdemes különösen odafigyelnünk. Egyrészt a megfelelő szigetelés érdekében a szigetelőanyagot célszerű legalább 2 rétegben elhelyezni, mégpedig kötésben, hogy még jobb legyen a szigetelés, másrészt a hőszigetelő képesség megőrzése érdekében alulról tegyünk párazáró, felülről pedig páraáteresztő fóliát a szigetelésre használt kőzetgyapot, üveggyapot vagy a ritkábban használt polisztirol lemezekre. Az alsó párazáró fólia kötelező! Harmadrészt ne felejtsük el, hogy az oromfalat belülről is le kell szigetelni, legalább 1,5 m magasságban, de célszerű teljesen. Ha ezt elmulasztjuk, akkor egy szép „hűtőbordát” hozunk létre, ami nemcsak a fűtési költségekben mutatkozik meg, hanem penészesedést is okozhat. Tekintettel arra, hogy a mai nyílászárók becsukott állapotban nem „szellőznek”, azaz tökéletes a légzárásuk, gyakran gépi szellőztetést építenek be. Ezek a berendezések a padlástérbe kerülnek, amit amúgy sem használunk, és egyszerű megoldásként ugyancsak itt futnak a szellőzőcsövek is. Ilyen esetben azonban a padlásfödém hőszigetelése nehezen megoldható/hozzáférhető. Mit lehet tenni? Praktikus megoldás ilyenkor a fújt ásványgyapot szigetelés, amit e célra kialakított géppel juttatnak a padlásfödémbe. A szigetelőanyag eljut mindenhová, a csőhálózat alá, közé és fölé is, egyenletesen és lazán szétterülve, és maximálisan kitölti a rendelkezésre álló teret.

tetoestetoterhosziget2004 1
Hőszigetelés járható padlástér esetén
Ha a padlásteret tárolásra is használni akarjuk, akkor a hőszigetelés biztosítása mellett még járhatóvá, „pakolhatóvá” is kell tenni. A járhatóságot a szigetelő lemezek közötti párnafák lerakásával, és a járófelületet biztosító deszkázással vagy pedig OSB lapok lerakásával tudjuk biztosítani. Járható padlásfödém kialakítására alkalmas a kőzetgyapot és az üveggyapot mellett az EPS lépésálló hungarocellt tartalmazó padlólap is, amely a hőszigetelés mellett járófelületként használható faforgácslappal van egybeépítve. A több évtizedes megtakarítás garantálása érdekében itt is szükséges a szigetelés nedvességgel szembeni védelme, illetve a hőszigeteléssel együtt ki kell alakítani a lakás szellőzési rendszerét is, hogy a lakótérben keletkező pára valahol eltávozzon a lakásból. A felszálló pára kicsapódó nedvesség formájában ugyanis semmiképpen sem ronthatja a padlás szigetelésére használt anyag hőszigetelő képességét, és erre már a tetőszigetelés tervezésekor oda kell figyelni.

Beépített tetőtér hőszigetelése szarufák között
2018-tól az érvényes szabályozás szerint a magastetők megfelelő hőszigetelésére már 0,17 W/m2K az U hőátbocsátási tényező követelményértéke. Ha feltételezzük az energiaárak folyamatos további növekedését, akkor akár még ennél is jobb hőszigetelésre is érdemes törekedni: a nagyobb megtakarítást biztosító, javasolt hőátbocsátási tényező értéke 0,12-0,14 W/m2K, ezzel már sokat teszünk a fűtési energia megtakarítása, pénztárcánk kímélése érdekében. Magastető szigetelésére elsősorban az üveggyapotot és a kőzetgyapotot használhatjuk, de itt két probléma is felmerül. Egyrészt bármilyen furcsán hangzik is, a szarufák hőhidat képeznek a szigetelésben, ugyanis a fa hőszigetelése gyengébb, mint a tetőtér hőszigetelésére használt szigetelő anyagoké, másrészt a szarufák mérete miatt centiméterekben mérhető a probléma. A tetőszerkezet szarufáinak elfogadott magassága mindössze 10-15 centiméter, ezért még a legjobb minőségű kőőzetgyapot vagy hungarocell szigetelő lemezek szarufák közé építésével sem tudjuk teljesíteni az előírt hőszigetelési követelményeket. A megfelelő hőszigetelési értékek eléréséhez szükség van egy további, a szarufák alá beépítendő kiegészítő hőszigetelésre is. A megoldást az jelenti, hogy a szarufák alsó síkja alá egy 5-10 cm vastag kiegészítő hőszigetelést is beépítünk, ekkor azonban vegyük figyelembe, hogy a szarufák alá rakott kiegészítő hőszigetelés az egyébként is szűkös lakótérből vesz el értékes magasságot. Márpedig tetőtéri szobánkban sokszor 10 cm sokat jelent, ezért a tervezésnél erre is gondolni kell!

tetoestetoterhosziget2004 2
Beépített tetőtér hőszigetelése szarufák fölött
A külső oldali tetőtérszigetelés nagy előnye a teljes hőhídmentes szerkezet, mert ahogy már korábban is láttuk, a szarufák ebben az esetben nem okoznak hőhidat. A 25-30 cm vastag külső oldali szigetelés előnye nemcsak a téli fűtési költségek lefaragásában érvényesül, hanem nyáron is, mert ne feledjük, a meleg ellen is védekezni kell. Amennyiben a szarufák közötti szigetelés helyett a szarufák feletti hőszigetelést választjuk, olyan szigetelőanyagra van szükség, amely nemcsak a cserepek és a lécezés ránehezedő súlyát bírja el, hanem télen a tetőre rakódó hó többletsúlyát is. A szarufák feletti szigetelés készítése esetén a szarufák akár láthatóak is lehetnek a lakótér felől. Minden nehézség ellenére a műszakilag igazán jó megoldást ez jelenti, mert ekkor nem kell számolni a szigetelésben a szarufák hőhidat okozó beágyazódásával, és a lakóteret sem csökkenti a belső oldali kiegészítő szigetelés. A szarufák feletti tetőtérszigetelés készülhet kőzetgyapot lemezzel is. Léteznek például olyan kőzetgyapot lemezek, amelyek nemcsak a megfelelő hőszigetelést biztosítják, de kellően szilárdak is ahhoz, hogy a szarufák fölé beépítve elbírják a tető terhét. A szarufák feletti szigetelésre megfelelő a hungarocell lemez is, amiből létezik grafitos is. A grafitos adalékanyaggal ellátott lemezek jobb hőszigetelő képességükkel lehetővé teszik, hogy a 28-30 cm helyett már 24-25 cm vastagság is garantálja a javasolt hőszigetelési értéket, ám mindenképpen vizsgáljuk meg az ár-érték arányt, mert nem olcsók.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.