Tető és tetőtér hőszigetelése

Tető és tetőtér hőszigetelése

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Amikor elérkezünk házunk hőszigeteléséhez, ne feledjük, nemcsak a falakat és a padlót kell hőszigetelni, hanem a tetőt, tetőtér-beépítést is. Mert a hőenergia egy jó része, ~20-30 százaléka a tetőn át távozik, szigetelésével azonban ezt a hőt, legalábbis ennek nagy részét a lakásban tarthatjuk. A kérdés az, hogy hogyan, milyen módon és milyen módszerekkel?

tetoestetoterhosziget2004 720


A hőszigetelési előírások folyamatosan szigorodnak, haladunk a nulla vagy közel nulla energiaigényű épületek felé. A 2020-tól javasolt szigorúbb értékek szükségessé teszik a vastagabb hőszigeteléseket, így a hagyományos EPS lemezből 28-30 cm vastag szigetelésre van szükség a fűtési energia lakásban tartásához. A fehér színű polisztirolnál valamivel jobb hőátbocsátási tényezővel rendelkező grafitos adalékanyaggal ellátott grafit lemezekből is 20-22 cm vastag szigetelést kell készíteni. Természetesen a padlástér szigetelésre a hungarocell helyett használhatunk üveggyapotot vagy kőzetgyapotot is, ezekből a szálas hőszigetelőkből is hasonló vastagságban kell leraknunk, hogy biztosítani tudjuk a hőszigetelés szükséges mértékét. Itt kell megjegyezni, hogy az EPS és salakgyapot, kőzetgyapot hőszigeteléseken kívül léteznek más, sokkal jobb hoátbocsátási tényezővel rendelkező szigetelőanyagok is, természetesen ezeknek az árai igen magasak. A tető és tetőtér hőszigetelése kérdésében a válasz attól függ, hogy milyen élethelyzetben vagyunk a családi házban. Más-más a javasolt megoldás a következők szerint: 1. A tetőteret nem akarjuk sem beépíteni, sem a padlást tárolásra használni. 2. A padlásteret nem építjük be, tárolásra azonban használni kívánjuk. 3. Ha beépítjük a tetőteret, a hőszigetelést tehetjük a szarufák közé. 4. Ha beépítjük a tetőteret, a hőszigetelés a szarufák fölé is kerülhet. Nézzük sorban!

Megoldás a padlás és padlástér teljes használata hiányában
Amennyiben a családi ház padlástere nincs beépítve, és a tetőteret nem kívánjuk egyáltalán tárolásra használni, nem járunk rajta, elegendő csak a szigetelést megfelelő vastagságban, megfelelő minőségben a padlás oldaláról elkészíteni (ilyenkor a padlás szigetelése nem járható). Jellemzően 20, de inkább 30 centiméteres vastagságban célszerű szigetelni, mert ekkor tudja igazán a szigetelés útját állni a lakásból szökni akaró meleg levegőnek. Három dologra érdemes különösen odafigyelnünk. Egyrészt a megfelelő szigetelés érdekében a szigetelőanyagot célszerű legalább 2 rétegben elhelyezni, mégpedig kötésben, hogy még jobb legyen a szigetelés, másrészt a hőszigetelő képesség megőrzése érdekében alulról tegyünk párazáró, felülről pedig páraáteresztő fóliát a szigetelésre használt kőzetgyapot, üveggyapot vagy a ritkábban használt polisztirol lemezekre. Az alsó párazáró fólia kötelező! Harmadrészt ne felejtsük el, hogy az oromfalat belülről is le kell szigetelni, legalább 1,5 m magasságban, de célszerű teljesen. Ha ezt elmulasztjuk, akkor egy szép „hűtőbordát” hozunk létre, ami nemcsak a fűtési költségekben mutatkozik meg, hanem penészesedést is okozhat. Tekintettel arra, hogy a mai nyílászárók becsukott állapotban nem „szellőznek”, azaz tökéletes a légzárásuk, gyakran gépi szellőztetést építenek be. Ezek a berendezések a padlástérbe kerülnek, amit amúgy sem használunk, és egyszerű megoldásként ugyancsak itt futnak a szellőzőcsövek is. Ilyen esetben azonban a padlásfödém hőszigetelése nehezen megoldható/hozzáférhető. Mit lehet tenni? Praktikus megoldás ilyenkor a fújt ásványgyapot szigetelés, amit e célra kialakított géppel juttatnak a padlásfödémbe. A szigetelőanyag eljut mindenhová, a csőhálózat alá, közé és fölé is, egyenletesen és lazán szétterülve, és maximálisan kitölti a rendelkezésre álló teret.

tetoestetoterhosziget2004 1
Hőszigetelés járható padlástér esetén
Ha a padlásteret tárolásra is használni akarjuk, akkor a hőszigetelés biztosítása mellett még járhatóvá, „pakolhatóvá” is kell tenni. A járhatóságot a szigetelő lemezek közötti párnafák lerakásával, és a járófelületet biztosító deszkázással vagy pedig OSB lapok lerakásával tudjuk biztosítani. Járható padlásfödém kialakítására alkalmas a kőzetgyapot és az üveggyapot mellett az EPS lépésálló hungarocellt tartalmazó padlólap is, amely a hőszigetelés mellett járófelületként használható faforgácslappal van egybeépítve. A több évtizedes megtakarítás garantálása érdekében itt is szükséges a szigetelés nedvességgel szembeni védelme, illetve a hőszigeteléssel együtt ki kell alakítani a lakás szellőzési rendszerét is, hogy a lakótérben keletkező pára valahol eltávozzon a lakásból. A felszálló pára kicsapódó nedvesség formájában ugyanis semmiképpen sem ronthatja a padlás szigetelésére használt anyag hőszigetelő képességét, és erre már a tetőszigetelés tervezésekor oda kell figyelni.

Beépített tetőtér hőszigetelése szarufák között
2018-tól az érvényes szabályozás szerint a magastetők megfelelő hőszigetelésére már 0,17 W/m2K az U hőátbocsátási tényező követelményértéke. Ha feltételezzük az energiaárak folyamatos további növekedését, akkor akár még ennél is jobb hőszigetelésre is érdemes törekedni: a nagyobb megtakarítást biztosító, javasolt hőátbocsátási tényező értéke 0,12-0,14 W/m2K, ezzel már sokat teszünk a fűtési energia megtakarítása, pénztárcánk kímélése érdekében. Magastető szigetelésére elsősorban az üveggyapotot és a kőzetgyapotot használhatjuk, de itt két probléma is felmerül. Egyrészt bármilyen furcsán hangzik is, a szarufák hőhidat képeznek a szigetelésben, ugyanis a fa hőszigetelése gyengébb, mint a tetőtér hőszigetelésére használt szigetelő anyagoké, másrészt a szarufák mérete miatt centiméterekben mérhető a probléma. A tetőszerkezet szarufáinak elfogadott magassága mindössze 10-15 centiméter, ezért még a legjobb minőségű kőőzetgyapot vagy hungarocell szigetelő lemezek szarufák közé építésével sem tudjuk teljesíteni az előírt hőszigetelési követelményeket. A megfelelő hőszigetelési értékek eléréséhez szükség van egy további, a szarufák alá beépítendő kiegészítő hőszigetelésre is. A megoldást az jelenti, hogy a szarufák alsó síkja alá egy 5-10 cm vastag kiegészítő hőszigetelést is beépítünk, ekkor azonban vegyük figyelembe, hogy a szarufák alá rakott kiegészítő hőszigetelés az egyébként is szűkös lakótérből vesz el értékes magasságot. Márpedig tetőtéri szobánkban sokszor 10 cm sokat jelent, ezért a tervezésnél erre is gondolni kell!

tetoestetoterhosziget2004 2
Beépített tetőtér hőszigetelése szarufák fölött
A külső oldali tetőtérszigetelés nagy előnye a teljes hőhídmentes szerkezet, mert ahogy már korábban is láttuk, a szarufák ebben az esetben nem okoznak hőhidat. A 25-30 cm vastag külső oldali szigetelés előnye nemcsak a téli fűtési költségek lefaragásában érvényesül, hanem nyáron is, mert ne feledjük, a meleg ellen is védekezni kell. Amennyiben a szarufák közötti szigetelés helyett a szarufák feletti hőszigetelést választjuk, olyan szigetelőanyagra van szükség, amely nemcsak a cserepek és a lécezés ránehezedő súlyát bírja el, hanem télen a tetőre rakódó hó többletsúlyát is. A szarufák feletti szigetelés készítése esetén a szarufák akár láthatóak is lehetnek a lakótér felől. Minden nehézség ellenére a műszakilag igazán jó megoldást ez jelenti, mert ekkor nem kell számolni a szigetelésben a szarufák hőhidat okozó beágyazódásával, és a lakóteret sem csökkenti a belső oldali kiegészítő szigetelés. A szarufák feletti tetőtérszigetelés készülhet kőzetgyapot lemezzel is. Léteznek például olyan kőzetgyapot lemezek, amelyek nemcsak a megfelelő hőszigetelést biztosítják, de kellően szilárdak is ahhoz, hogy a szarufák fölé beépítve elbírják a tető terhét. A szarufák feletti szigetelésre megfelelő a hungarocell lemez is, amiből létezik grafitos is. A grafitos adalékanyaggal ellátott lemezek jobb hőszigetelő képességükkel lehetővé teszik, hogy a 28-30 cm helyett már 24-25 cm vastagság is garantálja a javasolt hőszigetelési értéket, ám mindenképpen vizsgáljuk meg az ár-érték arányt, mert nem olcsók.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}