Tudnivalók a télikertről

Tudnivalók a télikertről

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Nincs új a nap alatt, már az ókori Rómában is virágokkal teli cserepek díszítették az átriumokat. A beüvegezett „nyári sarkok” a 16-17. századi népszerűségük után a 19. században élték igazi másodvirágzásukat, ám napjainkban luxuscikként tekintünk a télikertekre. Pedig ez nem teljesen igaz.

tudnivalokatelikertrol 720


Mivel az üvegfalú télikert klimatikus körülményei mások, mint a téglaházé, az elmúlt évszázadok műszaki lehetőségei nem tették lehetővé, hogy egész évben megfelelő hőmérsékletet biztosítsunk benne. Napjainkra azonban már a központi fűtési technika megvalósítása sem elegendő, hiszen a nyári trópusi hőségben elengedhetetlen a télikert megfelelő árnyékolása, szellőztetése és esetenként légkondicionálása.

Hideg vagy meleg télikert
A télikert tartószerkezetének anyaga a legtöbb esetben acél vagy alumínium, ritkábban fa. A szerkezetet a megfelelő alapozásra helyezve és vízszigeteléssel ellátva építik hozzá az épülethez, de készülhet lábakon álló szerkezettel, kavicsfeltöltéssel a külső járdák elkészítési módjához hasonló padlószerkezettel is. A tartószerkezet közötti részeket természetesen üvegezik. Ennél a lépésnél kell egy kicsit elgondolkodnunk és eldöntenünk, hogy télikertünket mire is szeretnénk használni: csupán növényeink téli tárolására vagy pedig a lakás részeként, állandó jelleggel. Amennyiben csak növényeinket tárolnánk benne telente, akkor a házhoz illesztett fűtetlen télikertek – akár a beüvegezett terasz is – szolgálhatja e célt, üvegezett előtérként, a külső és belső tér közötti ütközőzónaként, mintegy hőkiegyenlítő pufferként. Ekkor elég szimplán egyrétegű üveget raknunk. Jó tájolás mellett (déli) még energiatöbbletünk is keletkezik, valamint az itt tárolt növények akár egy hónappal is tovább lehetnek termő üzemmódban.
Növényeink részére készíthetünk télikertet a szó szoros értelmében is, ekkor hőszigetelő üvegezést alkalmazzunk, ahol nem feltétlenül szükséges a fűtés kiépítése, ámde célszerű, mert +4 ˚C alatt már szükséges bekapcsolni, a mennyezeti részt pedig biztonsági üvegből kell készíteni a hóteher miatt. Amennyiben télikertünket a lakás részeként kívánjuk használni, ahol is a leghidegebb téli időjárás esetén is zöld környezetben tölthetjük időnket, szolgálva a pihenést, feltöltődést vagy akár dolgozósarokként, nappaliként vagy étkezőként hasznosítva, teljes értékű fűtést kell biztosítani, hőszigetelt padlóval, hőszigetelő, de akár hővédő üveggel. Ebben az esetben a helyiség állandóan használható, lakásunk szerves részévé válik.

tudnivalokatelikertrol 1
Merre tájoljuk a télikertet?
A télikert tájolása bármilyen lehet, ezt elsősorban a rendeltetése dönti el, azaz milyen célra kívánjuk használni: szabadidő eltöltése, dolgozószoba, stúdió stb., növények teleltetése, termesztése, illetve csak ápolt kertünk látványának közelsége a fő cél. Az északi tájolású télikert a fény- és hőkedvelő növények tartására nem igazán alkalmas, jóllehet a télikertbe leginkább árnyékkedvelő növényeket telepítünk. Az északi fekvés jól használható dolgozószobaként, zöld saroknak a konyha és étkező meghosszabbításaként, kiváló munkahelyként, alkalmassá tehetjük képzőművészeti tevékenységre, mivel a szórt fény egyenletes megvilágítást biztosít. Ebben az esetben a fűtésen kívül gondoskodni kell a megfelelő hőszigetelésről is. Az északi fekvésű télikert nyilvánvalóan kevésbé hasznosítja a napenergiát, ezért többe kerül a hőszigetelése, a fűtése, viszont nyerünk azon, hogy nincs szükség árnyékolására, légkondicionálására. További előnye, hogy csökkenti a főépület hőveszteségét, mert a zsiliphatás miatt csökken a ház északi falán a szél és hideg közvetlen hatása.
A keleti fekvés előnyeit reggelente élvezhetjük egy közös reggelizés közben, és rendszerint délután sem hevül túl, ezért különösebb árnyékolást, szellőztetést sem igényel. A nyugati fekvésű télikert a kellemes esti időtöltést biztosítja, mivel a nappal összegyűjtött meleget átadja az ott tartózkodóknak, és a lenyugvó nap szép fényeit élvezhetjük a helyiségben. Déli fekvés esetén az energiatakarékosság a legfontosabb szempont, mivel télen az ilyen tájolású télikertek hőnyeresége a legnagyobb. Sajnos azonban nyáron a benapozás mértéke elérheti a 12 órát is, a közvetlenül beeső napsugarak a helyiség levegőjét felmelegíthetik akár 70–80 fokra, ezért lakótérként való használata során mindenképpen gondoskodni kell árnyékolásról, szellőztetésről és légkondicionálásról. Ugyanakkor a déli fekvésű télikerttel télen jelentős hőenergia takarítható meg, hatásosan védi a főépületet, így akár medence kialakítása is elképzelhető benne.

tudnivalokatelikertrol 2
A télikert, mint hőkiegyenlítő
A télikert, mint a főépület része, hőkiegyenlítő funkcióját a napenergia hasznosításával éri el. A befogott napenergia hasznosításának mértéke függ a hősugárzás intenzitásától, a beesési szögtől és a beüvegezés típusától. A napfény elektromágneses hullámként éri el a Föld felületét, majd a télikert üvegén áthatolva hosszúhullámú hősugárzássá alakul át, ám a falakról, padlóról és egyéb tárgyakról visszavert sugaraknak már csak egy része jut vissza az üvegen keresztül. A télikertek tehát az üvegházhatás (hőcsapda-elv) jelenségét hasznosítják, ezáltal van melegebb az üvegfalú, üvegtetejű helyiségben, mint egyéb környezetben. Az üvegházak építéséhez használt egyrétegű, illetve a hőszigetelő/ hővédő üvegek tulajdonságai azonban ellentmondásosak: a nappal felmelegedett szimpla egyrétegű üvegezésű télikert éjszaka hamar kihűl, ezért a meleg benntartására szükséges a hőtároló tömeg, ami lehet az épülethez csatlakozó, faburkolattal ellátott fal, hőszigetelt padló. Az egyrétegű üveghez képest a hőszigetelő és hővédő (ún. bevonatos) üvegeken keresztül a napból érkező rövidhullámú sugárzás csak kisebb hányadban jut be (hiszen éppen ez a cél), ezért energiahozamuk is kisebb, ami kedvezőtlen, hőveszteségük viszont a téli időszakban az egyrétegű üvegezettekénél lényegesen kisebb, ami viszont kedvező. A hőszigetelő, hővédő és egyrétegű üvegek hatása – és hasznossága – tehát más és más a különböző évszakokban.

Árnyékolás, üvegfalak tisztítása
Az üvegházhatás természetesen nyáron is érvényesül, s ez az üvegezett terekben elviselhetetlen hőviszonyokhoz vezethet. A védelem árnyékolással és a tér intenzív szellőztetésével oldható meg. A leghatékonyabbak a külső síkon vezetett árnyékolók, az időjárás elleni védelem érdekében mégis gyakran használnak belső oldali árnyékolókat, amelyek hatékonysága azonban lényegesen kisebb. Jó szellőzés a légáramnak az egész téren át történő átlós átvezetésével érhető el. Intenzitása kielégítő, ha az adott helyiségtérfogatra 2-5 százaléknyi (m3/m2 alapon) alsó légbevezető nyílást biztosítanak, és a felső légelvezető nyílás keresztmetszete ennek körülbelül ötszöröse.
Néhány szóban fontos megemlíteni a télikertek üvegfalainak tisztítását. Ez megoldható hagyományos úton is, de jó, ha tudjuk, hogy vannak már természetes tisztítóhatással rendelkező üvegek is. Amikor esik az eső, a külső üvegfelületen a lefolyó vízcseppeken megtörő fény nem biztosít rendesen kilátást, az eső elállta után pedig az üvegfelület szennyeződik, illetve piszkos marad. Ennek kivédésére hasznos a természetes tisztítóhatással rendelkező üveg, amely zavartalan kilátást nyújt, kevesebb szennyeződés rakódik le rá, ritkábban vagy egyáltalán nem kell a külső ablaktáblát tisztítani. Amikor tehát házunkat tervezzük, mérlegelendő, hogy a könnyen tisztuló bevonatos üvegezés mennyire megkönnyíti majd meg életünket.
Nos és vajon miért tisztul önmagától az üveg? Azért, mert a külső felületére felvitt vékony filmrétegen a szerves szennyező anyagok az UV-sugárzás hatására felbomlanak, leválnak, a feloldódó szennyeződést pedig az eső lemossa. Emiatt nem alakulnak ki cseppek sem az üvegfelületen, helyette szétterül az eső, nem zavarva a jó kilátást, és az üveg is ezért szárad meg sokkal gyorsabban.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.