Tudnivalók a télikertről

Tudnivalók a télikertről

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Nincs új a nap alatt, már az ókori Rómában is virágokkal teli cserepek díszítették az átriumokat. A beüvegezett „nyári sarkok” a 16-17. századi népszerűségük után a 19. században élték igazi másodvirágzásukat, ám napjainkban luxuscikként tekintünk a télikertekre. Pedig ez nem teljesen igaz.

tudnivalokatelikertrol 720


Mivel az üvegfalú télikert klimatikus körülményei mások, mint a téglaházé, az elmúlt évszázadok műszaki lehetőségei nem tették lehetővé, hogy egész évben megfelelő hőmérsékletet biztosítsunk benne. Napjainkra azonban már a központi fűtési technika megvalósítása sem elegendő, hiszen a nyári trópusi hőségben elengedhetetlen a télikert megfelelő árnyékolása, szellőztetése és esetenként légkondicionálása.

Hideg vagy meleg télikert
A télikert tartószerkezetének anyaga a legtöbb esetben acél vagy alumínium, ritkábban fa. A szerkezetet a megfelelő alapozásra helyezve és vízszigeteléssel ellátva építik hozzá az épülethez, de készülhet lábakon álló szerkezettel, kavicsfeltöltéssel a külső járdák elkészítési módjához hasonló padlószerkezettel is. A tartószerkezet közötti részeket természetesen üvegezik. Ennél a lépésnél kell egy kicsit elgondolkodnunk és eldöntenünk, hogy télikertünket mire is szeretnénk használni: csupán növényeink téli tárolására vagy pedig a lakás részeként, állandó jelleggel. Amennyiben csak növényeinket tárolnánk benne telente, akkor a házhoz illesztett fűtetlen télikertek – akár a beüvegezett terasz is – szolgálhatja e célt, üvegezett előtérként, a külső és belső tér közötti ütközőzónaként, mintegy hőkiegyenlítő pufferként. Ekkor elég szimplán egyrétegű üveget raknunk. Jó tájolás mellett (déli) még energiatöbbletünk is keletkezik, valamint az itt tárolt növények akár egy hónappal is tovább lehetnek termő üzemmódban.
Növényeink részére készíthetünk télikertet a szó szoros értelmében is, ekkor hőszigetelő üvegezést alkalmazzunk, ahol nem feltétlenül szükséges a fűtés kiépítése, ámde célszerű, mert +4 ˚C alatt már szükséges bekapcsolni, a mennyezeti részt pedig biztonsági üvegből kell készíteni a hóteher miatt. Amennyiben télikertünket a lakás részeként kívánjuk használni, ahol is a leghidegebb téli időjárás esetén is zöld környezetben tölthetjük időnket, szolgálva a pihenést, feltöltődést vagy akár dolgozósarokként, nappaliként vagy étkezőként hasznosítva, teljes értékű fűtést kell biztosítani, hőszigetelt padlóval, hőszigetelő, de akár hővédő üveggel. Ebben az esetben a helyiség állandóan használható, lakásunk szerves részévé válik.

tudnivalokatelikertrol 1
Merre tájoljuk a télikertet?
A télikert tájolása bármilyen lehet, ezt elsősorban a rendeltetése dönti el, azaz milyen célra kívánjuk használni: szabadidő eltöltése, dolgozószoba, stúdió stb., növények teleltetése, termesztése, illetve csak ápolt kertünk látványának közelsége a fő cél. Az északi tájolású télikert a fény- és hőkedvelő növények tartására nem igazán alkalmas, jóllehet a télikertbe leginkább árnyékkedvelő növényeket telepítünk. Az északi fekvés jól használható dolgozószobaként, zöld saroknak a konyha és étkező meghosszabbításaként, kiváló munkahelyként, alkalmassá tehetjük képzőművészeti tevékenységre, mivel a szórt fény egyenletes megvilágítást biztosít. Ebben az esetben a fűtésen kívül gondoskodni kell a megfelelő hőszigetelésről is. Az északi fekvésű télikert nyilvánvalóan kevésbé hasznosítja a napenergiát, ezért többe kerül a hőszigetelése, a fűtése, viszont nyerünk azon, hogy nincs szükség árnyékolására, légkondicionálására. További előnye, hogy csökkenti a főépület hőveszteségét, mert a zsiliphatás miatt csökken a ház északi falán a szél és hideg közvetlen hatása.
A keleti fekvés előnyeit reggelente élvezhetjük egy közös reggelizés közben, és rendszerint délután sem hevül túl, ezért különösebb árnyékolást, szellőztetést sem igényel. A nyugati fekvésű télikert a kellemes esti időtöltést biztosítja, mivel a nappal összegyűjtött meleget átadja az ott tartózkodóknak, és a lenyugvó nap szép fényeit élvezhetjük a helyiségben. Déli fekvés esetén az energiatakarékosság a legfontosabb szempont, mivel télen az ilyen tájolású télikertek hőnyeresége a legnagyobb. Sajnos azonban nyáron a benapozás mértéke elérheti a 12 órát is, a közvetlenül beeső napsugarak a helyiség levegőjét felmelegíthetik akár 70–80 fokra, ezért lakótérként való használata során mindenképpen gondoskodni kell árnyékolásról, szellőztetésről és légkondicionálásról. Ugyanakkor a déli fekvésű télikerttel télen jelentős hőenergia takarítható meg, hatásosan védi a főépületet, így akár medence kialakítása is elképzelhető benne.

tudnivalokatelikertrol 2
A télikert, mint hőkiegyenlítő
A télikert, mint a főépület része, hőkiegyenlítő funkcióját a napenergia hasznosításával éri el. A befogott napenergia hasznosításának mértéke függ a hősugárzás intenzitásától, a beesési szögtől és a beüvegezés típusától. A napfény elektromágneses hullámként éri el a Föld felületét, majd a télikert üvegén áthatolva hosszúhullámú hősugárzássá alakul át, ám a falakról, padlóról és egyéb tárgyakról visszavert sugaraknak már csak egy része jut vissza az üvegen keresztül. A télikertek tehát az üvegházhatás (hőcsapda-elv) jelenségét hasznosítják, ezáltal van melegebb az üvegfalú, üvegtetejű helyiségben, mint egyéb környezetben. Az üvegházak építéséhez használt egyrétegű, illetve a hőszigetelő/ hővédő üvegek tulajdonságai azonban ellentmondásosak: a nappal felmelegedett szimpla egyrétegű üvegezésű télikert éjszaka hamar kihűl, ezért a meleg benntartására szükséges a hőtároló tömeg, ami lehet az épülethez csatlakozó, faburkolattal ellátott fal, hőszigetelt padló. Az egyrétegű üveghez képest a hőszigetelő és hővédő (ún. bevonatos) üvegeken keresztül a napból érkező rövidhullámú sugárzás csak kisebb hányadban jut be (hiszen éppen ez a cél), ezért energiahozamuk is kisebb, ami kedvezőtlen, hőveszteségük viszont a téli időszakban az egyrétegű üvegezettekénél lényegesen kisebb, ami viszont kedvező. A hőszigetelő, hővédő és egyrétegű üvegek hatása – és hasznossága – tehát más és más a különböző évszakokban.

Árnyékolás, üvegfalak tisztítása
Az üvegházhatás természetesen nyáron is érvényesül, s ez az üvegezett terekben elviselhetetlen hőviszonyokhoz vezethet. A védelem árnyékolással és a tér intenzív szellőztetésével oldható meg. A leghatékonyabbak a külső síkon vezetett árnyékolók, az időjárás elleni védelem érdekében mégis gyakran használnak belső oldali árnyékolókat, amelyek hatékonysága azonban lényegesen kisebb. Jó szellőzés a légáramnak az egész téren át történő átlós átvezetésével érhető el. Intenzitása kielégítő, ha az adott helyiségtérfogatra 2-5 százaléknyi (m3/m2 alapon) alsó légbevezető nyílást biztosítanak, és a felső légelvezető nyílás keresztmetszete ennek körülbelül ötszöröse.
Néhány szóban fontos megemlíteni a télikertek üvegfalainak tisztítását. Ez megoldható hagyományos úton is, de jó, ha tudjuk, hogy vannak már természetes tisztítóhatással rendelkező üvegek is. Amikor esik az eső, a külső üvegfelületen a lefolyó vízcseppeken megtörő fény nem biztosít rendesen kilátást, az eső elállta után pedig az üvegfelület szennyeződik, illetve piszkos marad. Ennek kivédésére hasznos a természetes tisztítóhatással rendelkező üveg, amely zavartalan kilátást nyújt, kevesebb szennyeződés rakódik le rá, ritkábban vagy egyáltalán nem kell a külső ablaktáblát tisztítani. Amikor tehát házunkat tervezzük, mérlegelendő, hogy a könnyen tisztuló bevonatos üvegezés mennyire megkönnyíti majd meg életünket.
Nos és vajon miért tisztul önmagától az üveg? Azért, mert a külső felületére felvitt vékony filmrétegen a szerves szennyező anyagok az UV-sugárzás hatására felbomlanak, leválnak, a feloldódó szennyeződést pedig az eső lemossa. Emiatt nem alakulnak ki cseppek sem az üvegfelületen, helyette szétterül az eső, nem zavarva a jó kilátást, és az üveg is ezért szárad meg sokkal gyorsabban.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}