Kreatívan, gyorsan gipszkartonnal

Kreatívan, gyorsan gipszkartonnal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Napjainkban mind népszerűbb a gipszkartonozás, különösen lakásfelújításoknál, hiszen gyorsan, könnyen átszabhatjuk vele helyiségeink alaprajzát, eltüntethetők a zavaró szerelvények, a mennyezetbe rejtett világítást építhetünk, íves formákra is alkalmas, ráadásul a gipszkartonnal kiválóan lehet hangszigetelni.

kreativangyorsangipszkartonnal 720


A gipszkarton egy gipszből és kartonpapírból készült építőlemez, gyártása során nincs károsanyag-kibocsátás, azaz környezetbarát építőanyag. Alkotóelemei a gipsz és karton: a gipszkövet bányászás után őrlik, égetik, a kartonpapírt pedig szinte csak újrahasznosított papírból állítják elő. A gipszkartonlapokat 2, 2,5, 2,75 és 3 méteres hosszúságban gyártják 0,6, 1,2 és 1,25 méter szélességben, egy-egy lap nagysága pedig általában 2,5 négyzetméter. A gipszkarton alkalmazási területe igen sokrétű, készíthetünk belőle belső válaszfalakat, álmennyezetet, „vakolatot”, emellett jó tűzállósággal rendelkezik, és az ebből készült szerkezeteknek kiváló a hangszigetelő képessége is.

Álmennyezet, egyedi formák
A gipszkartonból nemcsak egyszerű, egyenes válaszfalakat lehet kialakítani, készíthetünk áttört falakat, íveseket (a gipszkarton speciális lapja hajlítható), installációs falat, díszítő elemeket, polcokat, álmennyezetet, utóbbiaknál különösen szerteágazóak a lehetőségek. A helyiség eredeti belmagasságát tetszés szerint változtathatjuk, így gipszkartonmennyezettel jelentősen csökkenthető a fűtendő vagy hűtendő légköbméter, energiát és pénzt megspórolva. Az új gipszkartonmennyezetet az eredetihez képest leengedhetjük 12,5 cm-től akár több méterig, ehhez egalizált gipszkartonlécváz vagy horganyzott gipszkarton profilváz szükséges, direkt függesztő vagy gipszkartonpálca segítségével.
Dekorációs célokra is használhatjuk a gipszkartont, rejtett világítás, hangulatvilágítás vagy izgalmas álmennyezet kialakítására, ám azzal számolni kell, hogy ha utólag súlyosabb polcot, képet vagy konyha felsőszekrényt szeretnénk rá fölerősíteni, minimálisak az esélyek, ha nem tudjuk, merre fut alatta a tartószerkezet.

kreativangyorsangipszkartonnal 1
Mire figyeljünk válaszfalak esetén?
A gipszkarton válaszfalakat általában a födémre építjük, de készíthetjük aljzatbetonra, sőt, burkolatra is. Ez utóbbi két esetben kérdéses a kopogó hangok elleni védelem. A gipszkartonfalak vízszintes UW profilokból és függőleges CW profilokból készülnek, a normál gipszkartonfal 7,5 cm széles UW profilból és 1-1 réteg 1,25 cm vastag gipszkartonlapból áll, így lesz a fal 10 cm vastag. Ettől persze többféleképpen és módon el lehet térni. Először mindig a falakat tűzzük ki az aljzaton, majd kijelöljük az esetleges ajtónyílások helyét, vízmértékkel és függővel felhordjuk a fal nyomvonalát a falra és födémre. A kitűzés során számoljuk rá a gipszkartonburkolatot is. Ragasszuk rá a hanglágy anyagot, majd rögzítsük a határoló szerkezetekhez, ekkor következnek az osztóbordák, amelyek között általában 60 cm távolság van (standard 120/275 cm méretű gipszkartonlapoknál). Először egy oldalról helyezzük el a gipszkartonlapokat, ügyelve, hogy ne érjenek le a földre, ne érjenek a mennyezethez sem (legalább 1 cm maradjon el), és nagyon fontos, hogy a vízszintes UW profilokhoz ne rögzítsük, ne csavarozzuk a lapokat.

Ha a megépített gipszkartonfalat utóbb még burkolni is akarjuk, akkor alkalmazzunk 2 réteg gipszkartont, feles eltolásban, a külső oldali impregnált legyen, és a burkolólap súlyától függően a bordákat is sűríthetjük. Ez után szerelhetjük a falba az elektromos és gépészeti csöveket, majd következik a hangszigetelés, ami kőzetgyapot vagy üveggyapot (többféle testsűrűségű anyagból is választhatunk). Minél nagyobb a hangszigetelő anyag testsűrűsége, annál jobban szigetel. Ezután zárhatjuk a falat a másik oldalról. Amikor idáig eljutottunk a fallal, még nem vagyunk teljesen készen, mert következik a bandázsolás, azaz a gipszkartonlapok egymáshoz csatlakozásánál a rések kitöltése. Ehhez gyári gipszet használjunk, ne pedig egyéb építési gipszet, mert azzal nem sikerül. A tartós, esztétikus végeredményhez, hogy biztosan eltűnjenek a táblák találkozási helyei, nagyon körültekintő munkát kell végezni, mikéntjéről számos tájékoztató olvasható az interneten. A gipszkartonozásról általában elmondható, hogy érdemes egy rendszerben gondolkodnunk, egy gyártótól vásárolni a bordákat, lapokat, hangszigetelést, gipszet és az összes többi kiegészítőt, mert ezek biztosan kompatibilesek. A piacon több gyártó is megtalálható, van választék bőven.

kreativangyorsangipszkartonnal 2
Gipszkartonozás vizes helyiségben
Vizes helyiséget (fürdőszoba) mindig impregnált, azaz zöld színű gipszkartonnal készítsünk. De figyelem: az impregnált gipszkarton nem vízhatlan, csak impregnált, ezért a fürdőszobai vízszigetelést és főként a szellőzést nem lehet elspórolni! Előbbi általában kent szigetelés, amit nemcsak a padlón kell elkészíteni, hanem a falakra is fel kell vezetni a megfelelő magasságig, a sarkokban, hajlatokban hálóerősítéssel. A kent szigetelésre azután már burkolhatunk. Manapság különösen népszerű az olyan típusú vécé, ami nem a padlón áll, ha azonban gipszkartonfalra kívánjuk helyezni, külön tartóváz szükséges hozzá. Ugyanúgy nagyobb, nehezebb szekrényekhez is építsünk be tartóvázat, ezek helyét azonban már a bordák készítésekor tudnunk kell. Kisebb polcot, szekrényt a gipszkarton falakhoz kifejlesztett szárnyas tiplivel (fém vagy műanyag) is fel tudunk rakni, a tükröket pedig ma már inkább ragasztják.

kreativangyorsangipszkartonnal 3
Házilagos kivitelezés
Házilagos kivitelezésnél első lépésként keressük meg a számunkra legmegfelelőbb rendszert, ami az áron kívül jelenti a beszerezhetőségi lehetőségeket, szállítási határidőket is. A gipszkartonlapokat mindig száraz helyen tároljuk, mert a víz az egyetlen ellensége. Mint már említettük, figyeljünk a pontos kitűzésre, a falcsatlakozások mindig derékszögűek legyenek, mert ez különösen a hidegburkolásnál jön elő hibaként, és a végén igen szomorú látványban lesz részünk. A gipszkartonlapok méretre szabása késsel vagy snitzerrel, de akár fűrésszel is történhet. A lapok felszerelését, a csavarok behajtását csavarbehajtóval végezzük (3,5 mm-es önmetsző csavarok). A csavarokat 20-25 cm-re helyezzük el egymástól, a behajtásnál arra érdemes ügyelni, hogy a gipszkartontábla ne szakadjon át. Az elemek felhelyezését követően lehet felszerelni az élvédőket, és az illesztéseknél ki lehet tölteni a hézagokat. Az álmennyezet készítése valamivel bonyolultabb feladat, mivel a fejünk felett kell dolgozni. Itt, ha lehet, kérjük szakember segítségét, egyedül ne vágjunk bele, ám ha mégis, a munkát a szerelési útmutató pontos, tüzetes elolvasásával kezdjünk!

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.