Meleg vizet, de hogyan?

Meleg vizet, de hogyan?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az új évtized az energiafogyasztás csökkentésének évtizede lesz, így itt az ideje lecserélni az energiafaló villanybojlereket. Öt százalék híján a magyar háztartásokban mindenütt van vezetékes földgáz, ha tehát a fosszilis energiahordozókat gázkészülékben hasznosítjuk – azaz ezzel melegítjük a fürdésre szánt vizet –, az energia legalább 70-80 százalékát jól használjuk ki. A melegvíz-előállítás ily módon ugyanis már legalább 2-3 szoros energiamegtakarítást jelent a villanybojlerekhez képest.

melegvizetdehogyan 720


Hazánk háztartásainak legnagyobb részében még mindig a leggazdaságtalanabb villanybojlerekkel állítják elő a mosakodáshoz, főzéshez, mosogatáshoz szükséges használati meleg vizet, amelyhez a villamos energiát hőerőművekben állítják elő. Az ilyen erőművek hatásfoka azonban sokszor nem haladja meg a 30 százalékot sem, azaz 3 egységnyi fosszilis energiából lehet 1 egységnyi villamos energiát előállítani. Ezt a drága energiát a villanybojler újból hőenergiává alakítja vissza: tehát a kezdeti hőenergiának mindössze harmadát tudjuk csak sok-sok erőmű, gép, hálózat közbeiktatásával hasznosítani.

Mi a baj a villanybojlerrel?
A villanybojler fűtőbetétjének teljesítménye 2-3 kW között van, ami a melegvíz-előállító berendezések között a legkisebb. Így a tároló felfűtési ideje magas, akár 6-8 óra is eltelik, mire a kihasznált vizet újra képes melegíteni, a fűtőszál hőmérséklete viszont nagyon magas, ezért a vízkőkiválás a fűtőfelületen jelentős. A vízkő gyorsan belepi a fűtőbetét, emiatt a víz felé leadott teljesítménye rohamosan csökken, és a bojler amúgy is szerény hatásfoka még tovább romlik, ezzel együtt a felfűtési idő és a villanyszámla az egekbe szökik.
De ha már sikerült is felfűteni a vizet, akkor sem jó a helyzet, mert a régi villanybojlerek hővesztesége rendszerint számottevő. A probléma pedig akkor válik akuttá, ha még éjszakai áramon is van az öreg masina, mert a reggelre felmelegített forró víz az esti fürdés idejére jó esetben is csak langyosnak nevezhető.

Milyen alternatívák közül választhatunk?
Ha a fosszilis energiahordozókat gázkészülékben hasznosítjuk, azaz ezzel melegítjük a fürdésre szánt vizet, az energia legalább 70-80 százalékát jól hasznosítjuk. Tehát a gázzal történő melegvíz- előállítás már legalább 2-3 szoros energiamegtakarítást jelent a villanybojlerekhez képest.
A közvetlen gáztüzelésű melegvíz-előállító berendezések a gázkészülékek között nincsenek elit helyen. A fűtésre is használt társaiknál zömében kisebb teljesítményű, de szinte minden esetben lényegesen kisebb hatásfokú és közel sem olyan korszerű készülékek. A háztartási tárolós berendezések általában 5-6 kW teljesítményűek, az átfolyós gáz-vízmelegítők pedig inkább csak egy mosogató kiszolgálására képesek. Ilyen berendezéseket leginkább meglévő régi rendszerekben találhatunk, új épületekben már nem találkozni velük.
Napjainkban a meleg vizet leggyakrabban a lakást, épületet fűtő, nagyobb teljesítményű, jobb hatásfokú gázos lakásfűtő-berendezések felhasználásával termelik. Évek óta csak kondenzációs technológiájú gázkazánokat lehet üzembe helyezni, ezek hatásfoka 20- 30 százalékkal is magasabb, mint a csak melegvíztermelésre készült társaiké. Teljesítményük rendszerint legalább 24 kW, de nem ritka a 35 kW-os kondenzációs kazán sem. Ez a teljesítmény a 10-szerese egy villanybojlerének, és legalább 5-szöröse egy tárolós gázbojlerének. Ha melegvíztárolóhoz kapcsolunk egy kondenzációs kazánt, a víz felfűtési ideje nem több, mint 20 perc, gyakorlatilag kifogyhatatlan mennyiségű meleg vizet termelhetünk egy családi házban. A 24 kW már akkora teljesítmény, hogy átfolyós üzemben is képes egy zuhanyt, kádat kiszolgálni, e kombi készülékek egy óra alatt 700-800 liter meleg vizet állítanak elő. Kombi kazánok leginkább olyan helyeken alkalmazandók, ahol kicsi a lakás, nem lakják sokan, csak egy fürdő van, és a kazán közel esik a vizes helyiségekhez.

Mi is az a melegvíz-cirkuláció?
A cirkuláció a melegvízkomfort egy fontos, alapvető kritériuma. A vízvezetékből és szivattyúból álló rendszer biztosítja, hogy a melegvíztárolótól távolabbi csap kinyitásakor is azonnal forró vizet kapjunk, várakozás nélkül. A rendszer a melegvíztárolóban levő vizet cirkuláltatja (keringeti) az épület teljes melegvíz-hálózatában, eljuttatva minden csaphoz. Működésének feltétele a tárolós melegvízellátás. Átfolyós, kombi készülékek nem alkalmasak erre a célra. Ezzel a rendszerrel nem kevés feleslegesen kifolyatott vizet tudunk megspórolni, és hát mondani sem kell, hogy mennyivel komfortosabbá teszi a melegvízhasználatot.

Mi a helyzet a hőszivattyús rendszerekkel?
A hőszivattyúk olyan elektromos energiát hasznosító fűtőberendezések, amelyek rendkívül jól bánnak ezzel a drága elektromos energiahordozóval. Működési elvükből adódóan a felhasznált elektromos energia 3-5-szörösét képesek fűtésre fordítani. Azaz pontosabban 1 egység bevezetett villamosenergia felhasználásával képesek 3-5 egység hőenergiát átpumpálni egy hidegebb helyről egy melegebbe, legtöbbször a külső levegőből a fűtési rendszerbe. De ez a közeg lehet akár a lakásunk, a házunk melegvízrendszere is. Hőszivattyús rendszereket leginkább új épületekben, vastag hőszigetelés mellett alkalmazunk, ahol a fűtéshez szükséges teljesítmény viszonylag alacsony. A legtöbb hőszivattyú fűtési teljesítménye nem több mint 8-12 kW. Pillanatnyi maximális teljesítményük nagymértékben függ a hőszállításban résztvevő két közeg hőmérséklet-különbségétől: hideg télben kisebb teljesítménnyel képes jó meleg használati vizet előállítani, ezért viszonylag nagy térfogatú melegvíztárolót kell a hőszivattyús rendszerekben alkalmazni, és egy hideg téli napon legfeljebb csak 40-45 fokos meleg vizet tudnak előállítani.

Zsákutca a napkollektorok használata
A melegvíz-rendszereknél meg kell említeni a napenergiát hasznosító napkollektoros rendszereket is, amelyek jelentősége az utóbbi években nagymértékben csökkent. Bár működésük igen gazdaságos, szinte ingyen termelik a meleg vizet, amikor süt a nap, ám gazdaságosságuk megítélésénél figyelembe kell venni, hogy legtöbbször reggel és este van a melegvízhasználat a csúcson, amikor pedig még nincs elegendő napsütés, vagy ha napközben fel is fűtötte a tárolót reggeli használathoz, nem tudjuk napenergiával újra melegíteni. Kiépítésük is eléggé drága, kihasználtságuk normál családi ház esetén nagyon alacsony, üzemeltetésükkel pedig sok a probléma. A rendszer gyors tönkremeneteléhez vezet, ha nincsen kellőképpen kihasználva, márpedig olyankor dolgoznak jól (nyáron, nappal), amikor éppen nem fogy annyira a meleg víz. A forró napsütésben a bennük levő hőhordozó közeg akár 160-200˚C-ra is felmelegszik, ami a rendszer elemeit tönkreteszi, a fagyálló hőhordozó közeget rövid idő alatt sűrű kocsonyás anyaggá változtatva, ami belesül a kollektor csöveibe, tönkretéve az egész rendszert. Üzemeltetésük sem olcsó, mert még a jól kihasznált rendszerekben is a hőhordozó közeget 2, max. 3 évente rendszeresen cserélni kell, a leeresztett közeg pedig veszélyes hulladéknak minősül. A kollektorok kint vannak a szabadban, a rendszer elemei a magas hőmérsékletek miatt viszonylag gyorsan elhasználódnak, a téli időszakban pedig előfordul, hogy a nem jól karbantartott, ellenőrzött rendszer kollektorai szétfagynak, ami általában a rendszer végleges használaton kívül helyezését eredményezi.

Hőszivattyús villanybojler - a jövő melegvíztermelője
A hőszivattyús rendszerek terjedésével a berendezések egyre jobbak és olcsóbbak lettek, néhány éve megjelentek már a mosó- és szárítógépekben is, napjainkban pedig már teret hódítanak a melegvízbojlerekben. Ha tönkremegy a villanybojlerünk, érdemes hőszivattyús testvérük beszereltetésében gondolkodni. A hőszivattyús villanybojlerek úgy működnek, hogy egy komplett hőszivattyú van a melegvíztároló tetejére építve, ami a környezeti levegőből nyeri a melegvíz-termeléshez szükséges hőt. Ezek a berendezések a töredékét fogyasztják hagyományos társaikénál, nem hajlamosak a vízkövesedésre, és elegendően magas hőmérsékletű meleg vizet képesek előállítani, annak köszönhetően, hogy a lakótérben lévő télen-nyáron 20 ˚C körüli levegőt szívják be, így a két közeg közötti hőmérsékelt-különbség mindössze 20-40˚C.
A hőszivattyús villanybojlerek nemcsak régi épületek kiszolgált bojlereinek kiváltására alkalmasak, hanem érdemes őket új épületek melegvízellátására is felhasználni, mert egyes típusok alkalmasak a lakásszellőztető rendszerekkel való összedolgozásra, és így nyáron gazdaságosan tudják temperálni az egész lakást.

TUDTA-E? A tárolós melegvízrendszerek legnagyobb veszélye a legionella fertőzés. A meleg vízben a betegséget okozó baktériumok elszaporodhatnak, influenzaszerű megbetegedést okozva. Ezért e rendszereket hetente egy alkalommal érdemes 60˚C-ra felhevíteni, mert a baktériumok 55˚C felett elpusztulnak, ezzel elejét vehetjük az ilyen fertőzéseknek. A korszerű automatikák már rendelkeznek legionella-védelmi funkcióval is.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.