Meleg vizet, de hogyan?

Meleg vizet, de hogyan?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az új évtized az energiafogyasztás csökkentésének évtizede lesz, így itt az ideje lecserélni az energiafaló villanybojlereket. Öt százalék híján a magyar háztartásokban mindenütt van vezetékes földgáz, ha tehát a fosszilis energiahordozókat gázkészülékben hasznosítjuk – azaz ezzel melegítjük a fürdésre szánt vizet –, az energia legalább 70-80 százalékát jól használjuk ki. A melegvíz-előállítás ily módon ugyanis már legalább 2-3 szoros energiamegtakarítást jelent a villanybojlerekhez képest.

melegvizetdehogyan 720


Hazánk háztartásainak legnagyobb részében még mindig a leggazdaságtalanabb villanybojlerekkel állítják elő a mosakodáshoz, főzéshez, mosogatáshoz szükséges használati meleg vizet, amelyhez a villamos energiát hőerőművekben állítják elő. Az ilyen erőművek hatásfoka azonban sokszor nem haladja meg a 30 százalékot sem, azaz 3 egységnyi fosszilis energiából lehet 1 egységnyi villamos energiát előállítani. Ezt a drága energiát a villanybojler újból hőenergiává alakítja vissza: tehát a kezdeti hőenergiának mindössze harmadát tudjuk csak sok-sok erőmű, gép, hálózat közbeiktatásával hasznosítani.

Mi a baj a villanybojlerrel?
A villanybojler fűtőbetétjének teljesítménye 2-3 kW között van, ami a melegvíz-előállító berendezések között a legkisebb. Így a tároló felfűtési ideje magas, akár 6-8 óra is eltelik, mire a kihasznált vizet újra képes melegíteni, a fűtőszál hőmérséklete viszont nagyon magas, ezért a vízkőkiválás a fűtőfelületen jelentős. A vízkő gyorsan belepi a fűtőbetét, emiatt a víz felé leadott teljesítménye rohamosan csökken, és a bojler amúgy is szerény hatásfoka még tovább romlik, ezzel együtt a felfűtési idő és a villanyszámla az egekbe szökik.
De ha már sikerült is felfűteni a vizet, akkor sem jó a helyzet, mert a régi villanybojlerek hővesztesége rendszerint számottevő. A probléma pedig akkor válik akuttá, ha még éjszakai áramon is van az öreg masina, mert a reggelre felmelegített forró víz az esti fürdés idejére jó esetben is csak langyosnak nevezhető.

Milyen alternatívák közül választhatunk?
Ha a fosszilis energiahordozókat gázkészülékben hasznosítjuk, azaz ezzel melegítjük a fürdésre szánt vizet, az energia legalább 70-80 százalékát jól hasznosítjuk. Tehát a gázzal történő melegvíz- előállítás már legalább 2-3 szoros energiamegtakarítást jelent a villanybojlerekhez képest.
A közvetlen gáztüzelésű melegvíz-előállító berendezések a gázkészülékek között nincsenek elit helyen. A fűtésre is használt társaiknál zömében kisebb teljesítményű, de szinte minden esetben lényegesen kisebb hatásfokú és közel sem olyan korszerű készülékek. A háztartási tárolós berendezések általában 5-6 kW teljesítményűek, az átfolyós gáz-vízmelegítők pedig inkább csak egy mosogató kiszolgálására képesek. Ilyen berendezéseket leginkább meglévő régi rendszerekben találhatunk, új épületekben már nem találkozni velük.
Napjainkban a meleg vizet leggyakrabban a lakást, épületet fűtő, nagyobb teljesítményű, jobb hatásfokú gázos lakásfűtő-berendezések felhasználásával termelik. Évek óta csak kondenzációs technológiájú gázkazánokat lehet üzembe helyezni, ezek hatásfoka 20- 30 százalékkal is magasabb, mint a csak melegvíztermelésre készült társaiké. Teljesítményük rendszerint legalább 24 kW, de nem ritka a 35 kW-os kondenzációs kazán sem. Ez a teljesítmény a 10-szerese egy villanybojlerének, és legalább 5-szöröse egy tárolós gázbojlerének. Ha melegvíztárolóhoz kapcsolunk egy kondenzációs kazánt, a víz felfűtési ideje nem több, mint 20 perc, gyakorlatilag kifogyhatatlan mennyiségű meleg vizet termelhetünk egy családi házban. A 24 kW már akkora teljesítmény, hogy átfolyós üzemben is képes egy zuhanyt, kádat kiszolgálni, e kombi készülékek egy óra alatt 700-800 liter meleg vizet állítanak elő. Kombi kazánok leginkább olyan helyeken alkalmazandók, ahol kicsi a lakás, nem lakják sokan, csak egy fürdő van, és a kazán közel esik a vizes helyiségekhez.

Mi is az a melegvíz-cirkuláció?
A cirkuláció a melegvízkomfort egy fontos, alapvető kritériuma. A vízvezetékből és szivattyúból álló rendszer biztosítja, hogy a melegvíztárolótól távolabbi csap kinyitásakor is azonnal forró vizet kapjunk, várakozás nélkül. A rendszer a melegvíztárolóban levő vizet cirkuláltatja (keringeti) az épület teljes melegvíz-hálózatában, eljuttatva minden csaphoz. Működésének feltétele a tárolós melegvízellátás. Átfolyós, kombi készülékek nem alkalmasak erre a célra. Ezzel a rendszerrel nem kevés feleslegesen kifolyatott vizet tudunk megspórolni, és hát mondani sem kell, hogy mennyivel komfortosabbá teszi a melegvízhasználatot.

Mi a helyzet a hőszivattyús rendszerekkel?
A hőszivattyúk olyan elektromos energiát hasznosító fűtőberendezések, amelyek rendkívül jól bánnak ezzel a drága elektromos energiahordozóval. Működési elvükből adódóan a felhasznált elektromos energia 3-5-szörösét képesek fűtésre fordítani. Azaz pontosabban 1 egység bevezetett villamosenergia felhasználásával képesek 3-5 egység hőenergiát átpumpálni egy hidegebb helyről egy melegebbe, legtöbbször a külső levegőből a fűtési rendszerbe. De ez a közeg lehet akár a lakásunk, a házunk melegvízrendszere is. Hőszivattyús rendszereket leginkább új épületekben, vastag hőszigetelés mellett alkalmazunk, ahol a fűtéshez szükséges teljesítmény viszonylag alacsony. A legtöbb hőszivattyú fűtési teljesítménye nem több mint 8-12 kW. Pillanatnyi maximális teljesítményük nagymértékben függ a hőszállításban résztvevő két közeg hőmérséklet-különbségétől: hideg télben kisebb teljesítménnyel képes jó meleg használati vizet előállítani, ezért viszonylag nagy térfogatú melegvíztárolót kell a hőszivattyús rendszerekben alkalmazni, és egy hideg téli napon legfeljebb csak 40-45 fokos meleg vizet tudnak előállítani.

Zsákutca a napkollektorok használata
A melegvíz-rendszereknél meg kell említeni a napenergiát hasznosító napkollektoros rendszereket is, amelyek jelentősége az utóbbi években nagymértékben csökkent. Bár működésük igen gazdaságos, szinte ingyen termelik a meleg vizet, amikor süt a nap, ám gazdaságosságuk megítélésénél figyelembe kell venni, hogy legtöbbször reggel és este van a melegvízhasználat a csúcson, amikor pedig még nincs elegendő napsütés, vagy ha napközben fel is fűtötte a tárolót reggeli használathoz, nem tudjuk napenergiával újra melegíteni. Kiépítésük is eléggé drága, kihasználtságuk normál családi ház esetén nagyon alacsony, üzemeltetésükkel pedig sok a probléma. A rendszer gyors tönkremeneteléhez vezet, ha nincsen kellőképpen kihasználva, márpedig olyankor dolgoznak jól (nyáron, nappal), amikor éppen nem fogy annyira a meleg víz. A forró napsütésben a bennük levő hőhordozó közeg akár 160-200˚C-ra is felmelegszik, ami a rendszer elemeit tönkreteszi, a fagyálló hőhordozó közeget rövid idő alatt sűrű kocsonyás anyaggá változtatva, ami belesül a kollektor csöveibe, tönkretéve az egész rendszert. Üzemeltetésük sem olcsó, mert még a jól kihasznált rendszerekben is a hőhordozó közeget 2, max. 3 évente rendszeresen cserélni kell, a leeresztett közeg pedig veszélyes hulladéknak minősül. A kollektorok kint vannak a szabadban, a rendszer elemei a magas hőmérsékletek miatt viszonylag gyorsan elhasználódnak, a téli időszakban pedig előfordul, hogy a nem jól karbantartott, ellenőrzött rendszer kollektorai szétfagynak, ami általában a rendszer végleges használaton kívül helyezését eredményezi.

Hőszivattyús villanybojler - a jövő melegvíztermelője
A hőszivattyús rendszerek terjedésével a berendezések egyre jobbak és olcsóbbak lettek, néhány éve megjelentek már a mosó- és szárítógépekben is, napjainkban pedig már teret hódítanak a melegvízbojlerekben. Ha tönkremegy a villanybojlerünk, érdemes hőszivattyús testvérük beszereltetésében gondolkodni. A hőszivattyús villanybojlerek úgy működnek, hogy egy komplett hőszivattyú van a melegvíztároló tetejére építve, ami a környezeti levegőből nyeri a melegvíz-termeléshez szükséges hőt. Ezek a berendezések a töredékét fogyasztják hagyományos társaikénál, nem hajlamosak a vízkövesedésre, és elegendően magas hőmérsékletű meleg vizet képesek előállítani, annak köszönhetően, hogy a lakótérben lévő télen-nyáron 20 ˚C körüli levegőt szívják be, így a két közeg közötti hőmérsékelt-különbség mindössze 20-40˚C.
A hőszivattyús villanybojlerek nemcsak régi épületek kiszolgált bojlereinek kiváltására alkalmasak, hanem érdemes őket új épületek melegvízellátására is felhasználni, mert egyes típusok alkalmasak a lakásszellőztető rendszerekkel való összedolgozásra, és így nyáron gazdaságosan tudják temperálni az egész lakást.

TUDTA-E? A tárolós melegvízrendszerek legnagyobb veszélye a legionella fertőzés. A meleg vízben a betegséget okozó baktériumok elszaporodhatnak, influenzaszerű megbetegedést okozva. Ezért e rendszereket hetente egy alkalommal érdemes 60˚C-ra felhevíteni, mert a baktériumok 55˚C felett elpusztulnak, ezzel elejét vehetjük az ilyen fertőzéseknek. A korszerű automatikák már rendelkeznek legionella-védelmi funkcióval is.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}