A házbővítés dilemmái - hozzáépítés vagy tetőtér-beépítés

A házbővítés dilemmái - hozzáépítés vagy tetőtér-beépítés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Végre elkészült a házunk, túlvagyunk az első hólapátolásokon is, amikor érkezik a hír: idős hozzátartozónkat magunkhoz kell venni, nem tervezett gyermekáldás elé nézünk stb. Ha ilyen helyzetekre nem készültünk fel, el kell gondolkodni, hogyan fér el a kibővült család. Építsünk egy „kis házat” a kert végébe? Külön gáz, külön víz, külön csatorna… nem jó! Akkor bővítsünk, de milyen irányban? Építsük be a tetőteret, vagy építsünk hozzá?

ahazepitesdilemmai 720


Először is nézzük meg az anyagi lehetőségeinket, járjunk utána több banknál, milyen feltételekkel tudnánk kölcsönhöz jutni. Legalább a bővítés megkezdésekor nézzen ki úgy, hogy lesz elegendő pénzünk a teljes átalakításra (addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér!), mert nincs annál rosszabb, mint amikor elkészültek a bővítés falai, áll a tető, de anyagi erőforrásaink már el is fogytak.

Teendők az építkezést megelőzően
Az előzőket végiggondolva, azt segítve, készítsünk előzetes költségbecslést. Járjunk utána az áraknak (tégla, beton, burkolóanyag, cserép, nyílászárók), a kivitelezési díjaknak, mert elképzelhető, hogy már itt kiderül, némely elképzelésünktől visszább kell lépni. Járjunk utána az engedélyeknek: kell-e építési engedély vagy csak egyszerű bejelentés alá esnek a munkálatok (vagy még az sem kell). A jogi előírásokat feltétlenül tartsuk be, mert mindig akad egy-két jó szomszéd, aki szóvá teszi a hatóságnál az építkezést.
Vizsgáljuk meg telkünk lehetőségeit is: mekkora a beépíthetőség, ebből mennyi területet építettünk be, egyáltalán lehet-e még mellé/ hozzáépíteni. Amennyiben az általunk beépíteni kívánt rész a meglévő épülettel együtt a 300 m2 alapterületet nem haladja meg, az építkezés egyszerű bejelentési kötelezettség alá esik. Meg kell vizsgálni, mennyire lejtős a telek, mert a melléépítésnél a meglévő épület esetleges aláalapozása igen megdrágíthatja a kivitelezést. El kell dönteni, hogy ugyanolyan magasra akarjuk-e a bővítményt, mint a meglévő, vagy magasabbra, együtt hogy mutat majd egymás mellett a két rész, és az sem mindegy, milyen lesz a tető kialakítása. „Rossz szomszédság: török átok” tartja a régi mondás, de mi próbáljuk meg az ellenkezőjét! Tartsuk meg a jószomszédi viszonyt, üljünk le velük, tájékoztassuk őket a kezdődő építkezésről. Akár kérjük a segítségüket, tanácsaikat is. Beszéljük meg, hogy mettől meddig dolgozunk (természetesen járjunk is utána a hatóságnál, hogy a zajvédelmi rendelet mit enged meg), mikor várhatók nagyobb zajjal járó munkák, és mikorra tervezzük a befejezést.

ahazepitesdilemmai 1

Buktatók a tetőtér-beépítésnél, melléépítésnél
TETŐTÉR BEÉPÍTÉSNÉL nézzük meg, hogy a meglévő házunknak milyen a födémkialakítása, milyenek a falak, az alapok, egyáltalán elbírják-e a többletterheket, beépíthető-e a tetőtér? Esetleg meg kell-e erősíteni?

ahazepitesdilemmai abra1

Az alapok, falak és a födémek is megerősíthetők utólagosan, kérdés azonban, hogy megéri-e? Vegyük figyelembe, hogy házunkban az eredeti építésnél a tetőtér kialakítását előre tervezett módon a későbbi tetőtér-beépítésnek megfelelően alakítottuk-e ki. Amenynyiben nem, sokkal kisebb helyünk lesz a tetőtérben, vagy le kell bontanunk a tetőt, térdfalat húzni, és arra visszaépíteni a tetőt, ami bizony jelentős költséggel bír.
Ne feledjük, hogy a tető kiszellőzéséhez elengedhetetlenül szükséges a tetőfólia és ellenléc beépítése, ehhez azonban le kell bontanunk a cserepezést és a lécezést is. Nézzük meg, hová tudunk, egyáltalán hová lehet a lépcsőt beépíteni? Nagy, robusztus lépcsőhöz nagy alap szükséges, viszont ha kis súlyú acéllépcsőt készítünk, elegendő a jóval kisebb alap is, esetleg rögzíthető a falhoz is. Mindezek komoly mérlegelést igényelnek, hogy mi mennyit ér meg. Ne döntsünk elhamarkodva, gondoljuk át, mit választunk, hiszen a bővítést nemcsak egy-két évre készítjük, hanem hosszú távra!

A MELLÉÉPÍTÉSNEK is sok buktatója van. Amennyiben a melléépítésnél szeretnénk pincét is az új építmény alá, de a meglévő épületünk alápincézetlen, akkor az alápincézetlen, meglévő épületet is alá kell alapozni. Előfordul, hogy a kiásott munkaárokból, munkagödörből láthatóvá válnak a meglévő alapok készítésekor elkövetett „okosságok”, vagyis hibák. Ezeket ki kell javítani, ami előre nem tervezett többletköltséggel jár. Az alapokat – kisebb épületek esetén – vasaljuk össze, és figyeljünk arra is, hogy az új és régi tető egy síkba kerüljön (kivéve, ha szándékosan van eltolva a két tetősík, vízszintesen vagy függőlegesen). Összegezve: mind a tetőtér-beépítésnél, mind a melléépítésnél gondosan tervezzünk meg mindent, anyagilag is, mivel ez sokkal összetettebb feladat, mint egy új ház építése, mert a tapasztalatok szerint mindig sokkal több előre nem látható probléma kerül felszínre.

ahazepitesdilemmai abra2

Ajánlatkérés, szerződéskötés
Ha már a kezünkben vannak a végleges tervek, pontosíthatjuk a költségvetést. Kérjünk ajánlatot több helyről, de nem csak a munkákra, az anyagokra is. Körültekintően szedjünk össze lehetőleg minden beépítendő anyagot, és úgy kérjük az ajánlatot több építőanyag-kereskedőtől, ha ugyanis egy helyről rendelünk nagyobb mennyiséget, nagyobb kedvezményt is kapunk. Mindenképpen alkudjunk, lehet, hogy nem sikerül, de legalább megpróbáltuk, több milliós tételnél már az 5 százalék is százezres nagyságrendet jelent! A kivitelezőknél nem mindig a legalacsonyabb ajánlat a legkedvezőbb, feltétlenül kérjünk tőlük referenciákat, és járjuk is végig lelkiismeretesen őket. Ha már megvan a kivitelező, mindenképpen írásban szerződjünk. A kivitelezési szerződésben részletesen rögzíteni kell a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket (kivitelezési tervek átadása, építési munkaterület átadása, építési napló megnyitása, tervezett kezdés, részteljesítés, átadás-átvétel, birtokbaadás, igényelt befejezés határideje). A határidő azért is fontos, mert a munkák egymásra épülnek: ha például az ács nem tud jönni, mert a megbeszélt időpontra nem készül el a födém, akár 4-5 hónapot is várhatunk, amíg újra lesz szabad kapacitása. Foglaljuk írásba a vállalkozói díj összegét, mi lesz az elszámolás, fizetés módja, határideje, rögzítsük a munkafolyamat szakaszait, az esetlegesen felmerülő pótmunka díjazását, elszámolási módját. Meghatározhatjuk az előleg felhasználásának módját, ki felelős a hulladék engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő elszállítására, vita esetén igénybe vesznek-e mediátori közreműködést, eseti vagy állandó választott bíróságot, hozzájárulnak-e alvállalkozó igénybevételéhez, végül milyen garanciákkal számolhatunk. Fontos, hogy találjunk egy megbízható tudású, gyakorlattal rendelkező, lelkiismertes műszaki ellenőrt is, aki folyamatosan őrködik az építési-szerelési munkák szakszerűsége felett. Ne sajnáljuk rá a pénzt, így marad több a zsebünkben.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}