A házbővítés dilemmái - hozzáépítés vagy tetőtér-beépítés

A házbővítés dilemmái - hozzáépítés vagy tetőtér-beépítés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Végre elkészült a házunk, túlvagyunk az első hólapátolásokon is, amikor érkezik a hír: idős hozzátartozónkat magunkhoz kell venni, nem tervezett gyermekáldás elé nézünk stb. Ha ilyen helyzetekre nem készültünk fel, el kell gondolkodni, hogyan fér el a kibővült család. Építsünk egy „kis házat” a kert végébe? Külön gáz, külön víz, külön csatorna… nem jó! Akkor bővítsünk, de milyen irányban? Építsük be a tetőteret, vagy építsünk hozzá?

ahazepitesdilemmai 720


Először is nézzük meg az anyagi lehetőségeinket, járjunk utána több banknál, milyen feltételekkel tudnánk kölcsönhöz jutni. Legalább a bővítés megkezdésekor nézzen ki úgy, hogy lesz elegendő pénzünk a teljes átalakításra (addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér!), mert nincs annál rosszabb, mint amikor elkészültek a bővítés falai, áll a tető, de anyagi erőforrásaink már el is fogytak.

Teendők az építkezést megelőzően
Az előzőket végiggondolva, azt segítve, készítsünk előzetes költségbecslést. Járjunk utána az áraknak (tégla, beton, burkolóanyag, cserép, nyílászárók), a kivitelezési díjaknak, mert elképzelhető, hogy már itt kiderül, némely elképzelésünktől visszább kell lépni. Járjunk utána az engedélyeknek: kell-e építési engedély vagy csak egyszerű bejelentés alá esnek a munkálatok (vagy még az sem kell). A jogi előírásokat feltétlenül tartsuk be, mert mindig akad egy-két jó szomszéd, aki szóvá teszi a hatóságnál az építkezést.
Vizsgáljuk meg telkünk lehetőségeit is: mekkora a beépíthetőség, ebből mennyi területet építettünk be, egyáltalán lehet-e még mellé/ hozzáépíteni. Amennyiben az általunk beépíteni kívánt rész a meglévő épülettel együtt a 300 m2 alapterületet nem haladja meg, az építkezés egyszerű bejelentési kötelezettség alá esik. Meg kell vizsgálni, mennyire lejtős a telek, mert a melléépítésnél a meglévő épület esetleges aláalapozása igen megdrágíthatja a kivitelezést. El kell dönteni, hogy ugyanolyan magasra akarjuk-e a bővítményt, mint a meglévő, vagy magasabbra, együtt hogy mutat majd egymás mellett a két rész, és az sem mindegy, milyen lesz a tető kialakítása. „Rossz szomszédság: török átok” tartja a régi mondás, de mi próbáljuk meg az ellenkezőjét! Tartsuk meg a jószomszédi viszonyt, üljünk le velük, tájékoztassuk őket a kezdődő építkezésről. Akár kérjük a segítségüket, tanácsaikat is. Beszéljük meg, hogy mettől meddig dolgozunk (természetesen járjunk is utána a hatóságnál, hogy a zajvédelmi rendelet mit enged meg), mikor várhatók nagyobb zajjal járó munkák, és mikorra tervezzük a befejezést.

ahazepitesdilemmai 1

Buktatók a tetőtér-beépítésnél, melléépítésnél
TETŐTÉR BEÉPÍTÉSNÉL nézzük meg, hogy a meglévő házunknak milyen a födémkialakítása, milyenek a falak, az alapok, egyáltalán elbírják-e a többletterheket, beépíthető-e a tetőtér? Esetleg meg kell-e erősíteni?

ahazepitesdilemmai abra1

Az alapok, falak és a födémek is megerősíthetők utólagosan, kérdés azonban, hogy megéri-e? Vegyük figyelembe, hogy házunkban az eredeti építésnél a tetőtér kialakítását előre tervezett módon a későbbi tetőtér-beépítésnek megfelelően alakítottuk-e ki. Amenynyiben nem, sokkal kisebb helyünk lesz a tetőtérben, vagy le kell bontanunk a tetőt, térdfalat húzni, és arra visszaépíteni a tetőt, ami bizony jelentős költséggel bír.
Ne feledjük, hogy a tető kiszellőzéséhez elengedhetetlenül szükséges a tetőfólia és ellenléc beépítése, ehhez azonban le kell bontanunk a cserepezést és a lécezést is. Nézzük meg, hová tudunk, egyáltalán hová lehet a lépcsőt beépíteni? Nagy, robusztus lépcsőhöz nagy alap szükséges, viszont ha kis súlyú acéllépcsőt készítünk, elegendő a jóval kisebb alap is, esetleg rögzíthető a falhoz is. Mindezek komoly mérlegelést igényelnek, hogy mi mennyit ér meg. Ne döntsünk elhamarkodva, gondoljuk át, mit választunk, hiszen a bővítést nemcsak egy-két évre készítjük, hanem hosszú távra!

A MELLÉÉPÍTÉSNEK is sok buktatója van. Amennyiben a melléépítésnél szeretnénk pincét is az új építmény alá, de a meglévő épületünk alápincézetlen, akkor az alápincézetlen, meglévő épületet is alá kell alapozni. Előfordul, hogy a kiásott munkaárokból, munkagödörből láthatóvá válnak a meglévő alapok készítésekor elkövetett „okosságok”, vagyis hibák. Ezeket ki kell javítani, ami előre nem tervezett többletköltséggel jár. Az alapokat – kisebb épületek esetén – vasaljuk össze, és figyeljünk arra is, hogy az új és régi tető egy síkba kerüljön (kivéve, ha szándékosan van eltolva a két tetősík, vízszintesen vagy függőlegesen). Összegezve: mind a tetőtér-beépítésnél, mind a melléépítésnél gondosan tervezzünk meg mindent, anyagilag is, mivel ez sokkal összetettebb feladat, mint egy új ház építése, mert a tapasztalatok szerint mindig sokkal több előre nem látható probléma kerül felszínre.

ahazepitesdilemmai abra2

Ajánlatkérés, szerződéskötés
Ha már a kezünkben vannak a végleges tervek, pontosíthatjuk a költségvetést. Kérjünk ajánlatot több helyről, de nem csak a munkákra, az anyagokra is. Körültekintően szedjünk össze lehetőleg minden beépítendő anyagot, és úgy kérjük az ajánlatot több építőanyag-kereskedőtől, ha ugyanis egy helyről rendelünk nagyobb mennyiséget, nagyobb kedvezményt is kapunk. Mindenképpen alkudjunk, lehet, hogy nem sikerül, de legalább megpróbáltuk, több milliós tételnél már az 5 százalék is százezres nagyságrendet jelent! A kivitelezőknél nem mindig a legalacsonyabb ajánlat a legkedvezőbb, feltétlenül kérjünk tőlük referenciákat, és járjuk is végig lelkiismeretesen őket. Ha már megvan a kivitelező, mindenképpen írásban szerződjünk. A kivitelezési szerződésben részletesen rögzíteni kell a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket (kivitelezési tervek átadása, építési munkaterület átadása, építési napló megnyitása, tervezett kezdés, részteljesítés, átadás-átvétel, birtokbaadás, igényelt befejezés határideje). A határidő azért is fontos, mert a munkák egymásra épülnek: ha például az ács nem tud jönni, mert a megbeszélt időpontra nem készül el a födém, akár 4-5 hónapot is várhatunk, amíg újra lesz szabad kapacitása. Foglaljuk írásba a vállalkozói díj összegét, mi lesz az elszámolás, fizetés módja, határideje, rögzítsük a munkafolyamat szakaszait, az esetlegesen felmerülő pótmunka díjazását, elszámolási módját. Meghatározhatjuk az előleg felhasználásának módját, ki felelős a hulladék engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő elszállítására, vita esetén igénybe vesznek-e mediátori közreműködést, eseti vagy állandó választott bíróságot, hozzájárulnak-e alvállalkozó igénybevételéhez, végül milyen garanciákkal számolhatunk. Fontos, hogy találjunk egy megbízható tudású, gyakorlattal rendelkező, lelkiismertes műszaki ellenőrt is, aki folyamatosan őrködik az építési-szerelési munkák szakszerűsége felett. Ne sajnáljuk rá a pénzt, így marad több a zsebünkben.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.